Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.
Ülésnapok - 1884-307
367. «aFiBir M Ilii jrumár 26. 1S87, 255 júk!) Nem csodálkozom azon, ha a t. előadó uraz anyag roppant halmaza közepette, melyet részére a 9 napi vita szolgáltatott, egyik-másik felszólalónak kifejezett nézetét talán félremagyarázta, félreértette, így jártam én is, mert én semmit, a mit beszédem egyik adatára nézve megjegyzett, egyáltalában nem akarok azon tréfák közé sorozni, melyek ezen igen komoly ügyben nem egészen helyesek és szükségesek. 0 t. i. azt mondta, hogy én úgy tüntettem föl a dolgot, ho<ry 108 millióval lépte át a kormány 1879-től 1885-ig az előirányzott költségeket, pedig ez az összeg nem 108, hanem csak 25 millióra rúgott. Mikor ily nagy különbség van, lehetetlen valakiről tévedést feltételezni s igy azt kellene ne kem tulajdonítani, hogy szándékosan oly adatot vittem a ház elé, a mely a tényeknek nem felel meg. Erre nézve utalnom kell arra, hogy mily körülmények közt és mire hoztam fel e számot. Kiemeltem azt, hogy a zárszámadásokban és a túlkiadások elszámolásánál az az eljárás követtetik, hogy az egyik rovatban történt megtakarítások a másik rovatban történt túlkiadásoknál conrpensatióul használtatnak fel. Ha ezt elfogadjuk, ezzel a kormánynak az egész költségvetésen belül átruházási jogot engedélyezünk. Én tehát tudatosan és indokoltan e számoknak csak egyik tételét mutattam be ép azért, mert a másik tételt annak ellensúlyozásául elfogadni nem lehetett. Én ennélfogva teljesen jóhiszeraüleg jártam el és azon adatok alapján, melyeket az előadó ur teljesen eorrecteknek és elfő gadhatóknak ismer el: tudniillik a zárszámadás tételei alapján. Én, tehát ezek után is azon számot, a melyet akkor kimondtam, mint eorrectet és helyest fentartom. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Gr. Apponyi Albert; T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A házszabályok értelmében természetesen nincs jogom azoknak, a miket az előadó ur velünk polemizálva mondott, érdemleges czáfolatába bocsátkozni. Különben ugy sincs rá szükség, mert legyen csak a t. előadó ur és azok, a kik beszédét nagy mérvben helyeselték és élvezték egy kis türelemmel; a ház e padjairól, a házszabályok által erre feljogosított t. barátimtól megfogja kapni beszéde érdemleges részére a kielégítő választ. (Élénk tetszés ha!fdől.) Arra sincs kedvem, hogy a t. előadó úrral, a ki Ugron t. képviselő ur beszédét a jó izlés szempontjából oly élesen kritizálta és egyúttal helyesnek találta azon nagy szerepről beszélni, melyet az állati ösztön a mérsékelt ellenzéknél játszik, az izlés kérdése felett vitába bocsátkozni. (Élénk tetszés balfelöl.) Valamint nem tehetem kritika tárgyává, csak irigyelhetem azon kedélyállapotot, mely az országnak ép az önök vezérei által okozott oly súlyos helyzetében, oly jó kedvben nyilvánul. (Éénk tetszés balftlol.) Nekem csak az előadó ur részéről szenvedett személyes megtámadtatás visszautasítása és általa félre magyarázott nyilatkozataim helyreigazítására van jogom és okom felszólalni. És' itt is csak azon dolgokat veszem ki, melyek a komolyságnak legalább a látszatával bírnak. (Halljuk! Halljuk!) Az előadó ur először is nagyon élesen megtámadta azon képviselőket, kik a pénzügyminister által a conversio tárgyában tett félleleplezéseket vita tárgyává tették. Minthogy ezek közé én is tartoztam, sőt én voltam az első, ki a pénzügyminister ur után e tárgyit szóba hoztam, e személyes támadást a maga teljességében ellenem irányzottnak kell tekintenem és bocsásson meg a t. ház, de ezt szó nélkül egyetlen képviselő sem hagyhatja. Mert mit mond az előadó ur? Azt, hogy az ellenzék részéről ez ügy szóba hozatalának oka csak az lehet, hogy mi sejtjük, hogy van itt a pénzügyek rendezésében egy eszköz, egy hatályos lépés, ennek semmi esetre czélhoz vezetnie nem szabad, ezt csirájában el kell fojtani. A t. képviselő ur tehát nekünk és azok között, kik e tárgyban felszólaltak nekem is egyenesen azon szándékot inputálja, hogy midőn azt szóba hoztuk, a müvelet sikerét megrontani kívántuk. T. ház! én hivatkozhatom azon évekre,melyek alatt a ház ez oldaláról néha igen éles és szenvedélyes harczot folytattam a kormány politikája ellen és bátran merem állítani, hogy e politika hibáit és tévedéseit — már tudniillik azokat, a melyek szerintem hibák és tévedések voltak — iparkodtam a tőlem telhető legnagyobb erővel ostromolni; de szándékaiknak tisztaságát és hazafiasságát soha kétségbe nem vontam. (Igaz! Ügy van! a haloldalon.) És én azt hiszem, t. ház, hogy ha az ellenzéki padokról történt felszólalásnak azon szándék tulajdoníttatik, hogy az az államnak érdekében készülőfélben levő pénzügyi műveletnek sikerét akarja koczkáztatni: (Zajos helyeslés a halold don.) ezt én ugy a maiam, mint azon képviselőtársaim nevében, a kik ezen ügyet itt tárgyalták, a leghatározottabban visszautasítom. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Különben nincs is ezen támadásnak még látszólagos alapja sem; (Halljuk! a lalollalon) mert hivatkozhatom azokra, a miket e tárgyban elmondottam. Én felhoztam mindjárt apénziigyminister ur beszéde utáni napon azon kételyeket és felvetettem azon kérdéseket, melyek az általa elénk tárt fogyatékos képhez hozzá férnek. A pénzügyminister urnak a vitában ezentúl tartott beszédek mindegyikénél alkalma lett volna kérdéseimre felelni, kételyeimet felvilágosítani. 0 nem volt azon helyzetben, a conversio míveletének vezetői sem voltak azon helyzetben, hogy oly
