Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.
Ülésnapok - 1884-307
252 307. erswágos ülés jaimár 26. 18§7. És most én a t. képviselő urnak az állításával Tegeztem, azonban kénytelen vagyok a t. ház előtt conclusióra jutni. Először az ő conelusióját fogom felolvasni. A t. képviselő ur igy coneladáí: (Olvassa) „Az államadósságok résziut tőke, részint évi járulék alakjában jelentkeznek, de tőkére átszámított összege 1885. év végén a bankadósság és ííiggő adósságok nélkül, melyeket már említeni voltam bátor, melyeket Prileszky képviselő ur szokott ellenőrizni, 2,270 millió; az évi kamatteher, a melyhez egyenlő faetorok kedveért hozzá kell adni a vasúti kamatgarantiát is, mint indireet adósságot, 1885. végén tett 128 milliót, az elköltött államvagyon kitesz 10 éven át 70 milliót, adóemelés 46 milliót" Méltóztatnak látni, hogy itt a t. képviselő ur állításának a végső passusában áttért tíz évre, de mikor az összes adósságoknak a tőkében való növekedését tünteti fel, akkor nem distinguál, akkor nem mondja, hogy több mint tíz évről beszélek, hanem összeköttetésbe hozza evvel a tíz év eredményeit. Igen természetes, hogy ebből a be nem avatott közönség azt következtette, hogy 2,270 millióra növekedett az államadósság. Én is concludálok a Horánszky t. képviselő ur által felhozott állításokkal szemben, concludálok pedig abban: a t. képviselő ur az államadósságot növelte 469 millió frttal, közönsége pedig növelte 1500 millió írttal, az államadóssági kamatokat szaporította 67a millió frttal, az adókat szaporította az én számításom szerint az egyik alapon 12, a másikon 18 millió frttal, az ingó és ingatlan tőkék elidegenítésénél nagyobbat mondott 27 millió frttal; a kibocsátási cursus veszteségnél 907* milliót, mindez oly eredmény, melynek csak gratulálni lehet. (Derültség jobbfelől.) Es ennek következtében igen természetes, hogy ha Hermán Ottó t. képviselő ur már a vita második napjának első órájában azt mondja: baglyot viunék Athénbe, ha én még számításokba bocsátkoznám, mert Horánszky képviselő ur o'y kétségbe vonhatlanul bizonyította be állításait, hogy azokról szó sem lehet; kérem a t. képviselő urat, vigyen baglyot Athénbe, szükség van rá. (Élénk derültség jobb/elöl.) Rácz Géza: A deficitet ez meg nem szünteti! (Mozgás! IJalíjuli!) Hegedüs Sándor előadó: Azonban, t. képviselőház, erről a bagolyról jut eszembe Ugron Gábor t. képviselő ur beszéde. (Derültség! Halljuk!) Ne méltóztassanak azt gondolni és azt az egyet kérem, hogy ízlésemről se méltóztassék feltenni, hogy a t. képviselő ur beszédével tüzetesen foglalkozzam; sőt többet mondok, t. ház, méltóztassanak azt is elhinni, hogy a t. képviselő urnak jobb izlése van, mint a milyet elárult a múltkor. A haj csak az, hogy ö mindig annak a befolyása alatt van, a mit legközvetlenebbül lát, vagy legközvetlenebbül olvas. Méltóztatnak tán emlékezni, hogy milyen kenetteljes beszédet tartott ő Krisztus feladatáról a képviselőházban: akkor bizonyosan egy káté jutott kezébe. Most egy iskolai állattan volt a kezében és ezért beszélt nekünk amenageriáról. (Derültség.) Hanem ha a t. képviselő ur jónak látta a czeglédi záptojást, patkányt és mindenféle vadat a szájába venni én azon nem csodálkozom; ha a t. képviselő ur ezeket a vadakat, illetőleg vadállatokat mind elmondja, (Derültség) én azon se csodálkozom: hanem egyet megbámultam és ez az, hogy még a száját sem törülte meg utána, hanem rögtön átment az 1848/49-iki eszmék fejtegetésére. (Mozgás a szélső baloldalon.) Hanem ha a t. képviselő ur azt hiszi, hogy ily módon lehet a függetlenségi eszméket és az ország önállóságát nemcsak megkedveltetni, annak nemcsak propagandát csinálni, de azokat meg is szerezni, hát legyen neki az ő hite szerint. Igaz ugyan, hogy pártjának igen kiváló tagjai, mint pl. Irányi, Mocsáry, Helfy, Madarász és mások, évek hosszú sorain át ezt az üzést, ezt a fogást nem ismerték; meglehet, hogy talán nem oly erős hivei annak a függetlenségi pártnak — felfogása szerint — mint ő| de e felett én vele vitába bocsátkozni nem fogok, hanem csak arra kérem a t. képviselő urat, különböztesse meg, hogy hol és kinek beszél. Ha még ebben az esetben is jónak látja, tovább igy és ily hangon beszélni, ezt utóvégre megakadályozni nem lehet, hanem ha jónak is látja, folytatni a téren aesthetikai felolvasásait, (Derültség jobbfelől) egyről biztosíthatom és ez az : czélja vagy az, hogy elrettentsen, vagy az, hogy meggyőzzön; más nem lehet. Biztosíthatom a képviselő urat: semmi patkány és didunculus minket sem el nem rettent, sem mer nem győz. (ügy van! jobbfelől. Azt elhiszszük ! bal felöl. Derültség) De sajátságos, t. képviselőház az, hogy a t. képviselő urak az ellenzéken az utóbbi időben — és ez talán a levegőben van — nagyon sokat foglalkoznak a qualificatio kérdésével. Hermán Ottó képviselő ur, mint oly szerény és egészen komoly tudóshoz illik, csak azt vetette a kormány szemére, hogy az akadémiába bajos bejutni, mert ott egészen kormánypárti szempontból játnak el. (Derültség.) Én ugyan ezt nem tapasztaltam, de e felett vele nem vitatkozom,. Hanem Horánszky Nándor t. képviselő ur ambitiója már magasabb. O a pénzügyi szakkérdés és a pénzügyi szakszerűségnek qualificatiójával foglalkozott és azt jól is definiálta. Azt mondta ugyanis, hogy szakember az, a ki a kormány javaslatával nincs megelégedve és ellene beszél. (Dcrül'&ég jábbfJöl.) És ezt mindjárt alkalmazta is. Felhivti György Endre t. képviselő urat és .•zt mondta: Íme, példa György Endre képviselő ur! De az ő dicsősége nem tartott sokáig, a
