Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-306

934 306. onzágos ülés Január 25. 1887. koznak, mint hivatkozik Hegedűs Sándor képviselő úrtól kezdve valamennyi kormánypárti felszólaló, elfelejtik azt, hogy ha külországokra hivatkozunk, azt nagyon meg kell fontolnunk. Más eszmejáráshoz szokott ember, ha az ottani situatiót nem kellően ismeri, téves következtetést vonhat. Jól tudjaa t. képviselő nr is, hogy teszem, angol intézményt angol munkából alig lehet megérteni. (Zaj.) így vagyunk a pénzügy terén is. Hogy ha mi csak a számokat tüntetjük fel és nem tüntetjük fel az okokat, melyek azokat szülték, akkor minden nagyon furcsa világban tűnik fel. Igaz, hogy a fogyaezási adók Angliában nagyobbak, mint hazánkban, de elfelejti a t. képviselő ur,hogy ott az angol budgetben nincsenek benn azok a helyi adózások, a melyek az önkormányzatot tartják fenn és elfelejti, midőn Francziországról ezólott és azt állította, hogy 1000 millióval emelték a költségvetést, hogy igen is emelték a költségvetést, hanem 1875—80-ig nagymérvűek voltak az edóletzállítások és fokozva voltuk sz állam bevételei, hogy beruházásokhoz kellett nyúlni, mert nem tudták, hová tegyék az állam bevételeit. Egy másik eszménk is van és mi nem sajnáljuk eszméinket előadni, nem rejtjük azokat a véka alá, mert tudjuk, hogy vannak oly antisemita eszmék, melyeket önök átvettek és megvalósítottak. Itt az ellenzék a kormánypárttal vitatkozott, hogy ki vetette fel a vasutak csoportosításának eszméjét, pedig ha megnézzük a naplót, ott fogjuk találni, hogy Istóczy Győző t. kép viselő ur volt az, a ki először vetette föl e házban a vasutak államosításának szükségét. A kamat-, Ezel vény a dóval sem bánjuk, ha ugy járunk, hogy önök fogják megvalósítani. Itt van egy másik eszme és ez a regale megváltásával kapcsolatban a szesz monopólium kérdése. (Egyhangasz Isii baloldalon: Nem lehtiadósságot fizetni! Zaj.) T. képviselő ur azt mondja, hogy azzal nem lehet adósságot csinálni. (Egy hang a baloldalon: Nem lehet adósságot fizetni!) Én nem tudom, mily felfogása van a t. képviselő urnak a monopóliumról, különösen a szeszmonopoliumról, hanem tanulmányozza a külföldet és megláthatja, hogy különösen a szesz terén adózási tekintetben nagyon elmaradtunk; beláthatja, hogy Angliában 100 fok szesz után 190 forint adó van, Franciaországban 1 hektoliter tiszta szesz után 186 franc, nálunk pedig 11 forint. Ennek tulajdoníthatja a t, képviselő ur, hogy vannak vidékek a hazában, a hol a jelen árak mellett 10 krajezárért kapni egy liter pálinkát. Ez pedig a nép elerkölcstelenítésére vezet. (Hdyeslés a hal- és szäiö baloldal némely padjain) Angliában egyszer volt idő, a mikor falragaszon hirdették, hogy egy pennyért bárki kaphat pálinkát, kettőért szalmát is, a melyen kialudhatja mámorát. Ha e téren nem iparkodunk reformokra, nálunk is lesz idő, amikor az, a ki bejön az államvasút indóházából, látni fogja mint dülöngőznek itt-ott az emberek, sőt látni fogja a pálinkás-butikosok által odakészített szalmás fekvőhelyeket is, melyeken a részegek kialuszszák mámorukat. Ez állapotok megszüntetését is elérhetnők a szeszmonopoliummal, melylyel most nem foglalkozom bővebben, minthogy azt már egy más beszédemben megtettem. Mi közgazdasági reformot is akarunk. Ha önök megszüntetnék a mtíborgyártást, nem hoznának be Budapestre több bort, mint a mennyit innen kivisznek. Pedig Budapesten is jelentékeny mennyiségű bor fogy el. Azt mondta tegnap Láng Lajos képviselő ur, hogy nézzük mennyi jövedelme van Francziaországnak a borból. O tévesen hivatkozott e tárgyra, mert Francziaországban csak kevéssel nagyobbak azon tételek, melyekkel a bort sújtja, de lehetetlenné van téve, hogy a bor kisikoljon a fogyasztási adó alól és mégis ott óriási a jövedelem, nálunk meg kevés. Ez rámutat administratiónk egy égő sebére: hogy nálunk a pénzügyi igazgatás mily nagyon gyarló. Én nem akarom az illetékkiszabási hivatalok megszüntetését, mint egy képviselő ur ma indítványozta, hanem akarok reformot. Az előadó ur hivatkozott Austriára, hogy ott a dohányból mennyi a jövedelem és azzal szemben mennyi minálunk. Hivatkozhatott volna Francziaországra is. Nem azért van azonban ott nagyobb jövedelem, mintha nagyobb volna a fogyasztás, vagy csak finomabb dohányt fogyasztanának, hanem mert a kezelés nem kerül annyiba, mint nálunk. Nálunk a csempészet is óriási és a pénzügyunnister ur is tudja azt, hogy épen azért a téli hónapokban sokkal kevesebb a bevétel a dohánymonopoliumból, mint nyáron, pedig télen nagyobb a fogyasztás. Nem akarom a t. ház türelmét tovább fárasztani. (Elénk helyeslések. Halljuk! a bal- és szélsőbd némely padjain) Befejezem beszédemet. Az alkotmányosságot biztosítani, alkotmányunkat megszilárdítani, erre szükségünk van. De nemcsak arra van szükségünk, hogy a hazafias érzület meglegyen a honpolgárokban, hanem arra is hogy a rendszeí biztosítsa alkotmányunk fennállását. Már pedig alkotmányosságunk egyik legnagyobb biztosítéka, a magyar hadsereg sincsen meg. Az alkotmány terén minden tekintetben rosszul állunk. Manap nem az lesz tábornok, a ki jó katona, hanem a kinek politikai nézetei s kémkedése tetszik a kormánynak. De midőn a rendszer megváltoztatását kívánjuk, egyszersmind kívánjuk, hogy pénzügyi tekintetben is némi rendszerváltoztatás történjék. Azt is jól tudom, hogy nem ezélszerü és sehol egy országban sem volt rá példa, hogy az adórendszer még oly nagy catastrophák esetén is egyszerre felforgattassék ; hanem azt meggyőződésem szent hevével merem állf-