Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-306

224 106. országol Utm Jansir 25. 1SS7. el van hanyagolva. Egyébiránt tisztelettel és köszönettel fogadom az elnök ur figyelmeztetését s folytatom a hasonlat másik részét, melyre talán megint kapok egy elnöki rendreutasítást. Elfelejtette Dégen képviselő ur, hogy a villámmal megtelt levegő villámmal könnyít magán és gyújt a nélkül, hogy hozzá szikrát vittek volna. Félő, hogy ha a törvényhozás a nép jogos panaszainak törvényes orvoslása által a villámhárítót ideje korán fel nem állítja, a mint lecsap a villámmal megtelt levegőből a villám, mint a nép nevezi: Isten haragja, ugy le fog csapni a közélet levegőjéből, ha tele lesz haraggal és bosszúval a népnek haragja. (Ügy van a bal- és ezélsö bal némely padjain.) Ez különben egy ellenünk nagyon szokásos vád, hogy zavargást szítunk, de elfelejtik a t. képviselő urak, hogy a legutóbbi zavargások alkalmával egyetlen egy oly kerületben sem volt zsidók elleni zavargás, melyet nyilt antisemita képvisel. (Zajos ellenmondás a szélső balon.) E tények egyszerű magyarázata az, hogy mi antisemiták folyton türelemre intjük a népet és intjük arra, hogy panaszainak törvényes utón igyekezzék orvoslást szerezni, mert még van reményünk, hogy a törvényhozás szavainkat előbb-utóbb meg fogja hallgatni. Vajha e remény ne bizonyulna hiúnak! Ha ráeresztik a jóhiszemű, becsületes, lelkiismeretes, tudatlan keresztény népre a lelkiismeretlen, kapzsi, agyafúrt zsidóságot, hogy győzzön felette azzal, a miben ő erősebb: ésszel, nem lesz csoda, sőt ellenkezője volna csoda, ha a nép az életösztön parancsa szerint védi magát azzal, a miben ő erősebb: ököllel! Dégen t. képviselő úrtól azt szeretném viszont kérdezni, hogy ha mi lennénk felelősek ama vérért, ki lesz felelős azon sok verejtékért, melyet a szegény nép arra a földre hullatott, mely a rossz törvények folytán hamis bukás, uzsora, orgazdaság révén ment át a zsidók kezeibe ? (Ugy van! Ugy van! a hal- és szélső baloldal némely padjain.) Ki lesz felelős azon tenger könnyért, mely elhullott a gentry hajlékában, melyeket uzsora és csalás által a zsidók kaparítottak kezeik közé. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldal némely padjain.) Ki lesz felelős azért, ha az ősök vére által áztatott föld zsidó kézbe kerül? a kié az ország földje, azé a haza. És önök nyugodtan tudják nézni ezen uj honfoglalást? Midőn mi látva azt a veszedelmet, melyekről a telekkönyvek teherrovatai, a takarékpénztárak váltóinak nagy száma oly szomorúan tanúskodik, felemeljük szavunkat, önök bennünket nem akarnak meghallgatni ? nem akarnak megérteni ? ! Nem akar megérteni például Pulszky Ferencz képviselő ur sem, a ki azt mondja, hogy mi az egyesről következtetünk az egészre. Pedig épen ő teszi azt! Hivatkozik arra, hogy Ő tiszteli, beesüli a zsidó fajt, mert zsidók voltak Péter és Pál apostolok is. Ne felejtse el, hogy zsidó volt Júdás apostol is, a ki pénzért eladta az üdvözítőt; ne felejtse el, hogy zsidók voltak azok, a kik tulajdon prófétáikat halálra üldözték, mihelyt azok hibáikért korholták őket \ ne felejtse el, hogy a zsidók voltak azok, kiket az üdvezítő kötéllel vert ki az isten házából, mert még az imádság házát is uzsora barlangjává tették,, ne felejtse el, hogy a zsidók voltak azok, a kik a szeretet vallásának alapítóját keresztre feszítették! A világ legnagyobb történetírói, bölcsei, hadvezérei, államférfiai, Mózestől Bismarckig szinte meglepő egyhangúsággal a zsidó nemzetet minden korban a többi népet kiszívó pióczának tekintették. Apióczából jó a kevés, mert a poshadt vértől megszabadítja az embert, de a sok elgyengít. Busbach t. képviselő ur vádol bennünket, hogy a beolvadást akadályozzuk. Legyen meggyőződve az általam igen t. képviselő ur, hogy ha valaki Magyarország népének összetartását, összeolvadását, egyetértését szükségesnek tartja, én annak tartom, de lehetetlenséget kívánni nem lehet. Nem mi rajtunk múlik, hogy a zsidó nem olvad be a magyar nemzetbe, hanem a zsidón, vére, vallása, története, emlékei és reményei tiltják attól, hogy beolvadjon a magyarnemzetbe, (ügy van!a bal- és szélső bal némely padjain.) Hiszen nem ülhet egy asztalhoz kereszténnyel a nélkül, hogy magát tisztátalannak ne tekintse; nem ehetik ugyan abból az ételből, a melyből evett a keresztény, (Derültség) — méltóztassék csak Trefort minister urat megkérdezni — a nélkül, hogy magát tisztátalannak ne tekintse. És nem is akarnak beolvadni semmiféle nemf zetbe. Állítólag Rotschild mondotta Londonban — természetesen nem voltam ott — mikor a német zsidók templomára, a melyet Londonban építettek, valami kegyadományt kértek tőle: „Nem ismerek német zsidót, angol zsidót, csak zsidót." Különben mire való volna az a szövetség Parisban, a mely az egész zsidó faj ügyeit vezeti, ha beakarnának olvadni valamaly nemzetbe? Mindaddig, mig a zsidó szent könyvei folytán a keresztényt csak goi-nak, csak baromnak tekinti, addig ő nem tekinthet bennünket egyenlőknek saját magával és ha ők megvetnek bennünket mint barmot, ne vegyék tőlünk rossz néven, ha nem tolakodunk az ő társaságukba, hanem elfogadjuk, hogy ők külön akarnak tőlünk élni. (Helyeslés a bal- és szélsőbal némely padjain.) De hát mikép mutatta meg Magyarország zsidósága, hogy be akar olvadni? Avval, hogy a jogokból kikérte a maga dús részét, a köteleségek kikérését azonban ott felejtette.(Derültség a al-ét &z> hőből némely padjain.) Ott van az erdélyi közművelődési egyesület titkárának hivatalos jelen-