Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-305

f 04 S03- OTsz&gos ülés jaanár 24. I8S7. szereplésébe unt bele, a kik folytonosan hangoztatják a 48-iki elveket, a kik 20 éven át korteskednek a külön vámterület mellett, de mikor reá kerül a sor itt a házban, nincsenek húszan jelen és egy nap alatt hagyják azt 3etárgyaltatni, (Nagy zaj. Mozgás a szélső halon. Helyeslés a balés szélső baloldal némely padjain) a kik az önálló nuigyar bank mellett korteskednek és itt 5 perez alatt egy kis határozati javaslattal hagyják azt elintézni. (Hosszas zaj a szélső haloldalon. Felkiáltások: Hát önök mit tettek?) Mi kevesen vagyunk, majd megszaporodunk a választásoknál. (Derültség a szélső balon.) Elnök: Kérem a képviselő urat, csak szavainak helyreigazítására tessék szorítkozni. Vadnay Andor: Csak azt akarom indokolni líogy ha felszólalásomban volt is vád, az nem volt alaptalan, mert dobálózni a nagy forradalom jelszavaival: egyenlőség és szabadsággal, a mely bét szó mint testvér - fogalom : a legóriásibb hazugságok. (Na>-y mozgás) Dobálózni e szavakkal, mint a hogy azt önök 20 év óta teszik, akkor a mikor a zsidó túlterjeszkedéssel szemben nemzeti önállóságunkat megvédeni nem tudjuk és ezzel akarják attól a figyelmet elterelni. Nem a 48-as eszméket, hanem e szereplést igenis megunta már a nép. (Ugy van! a bal- és széLö baloldal néhány padján.) Az éhező embernek nem jogegyenlőség kell, hanem kenyér; (Helyeslés a bal- és szélső baloldal néhány padján) a földönfutónak nem egyéni szabadság kell, mert abból ugy is több van neki, mint kellene, hanem hajlék; (Ugy van! a bal- és szélső baloldal néhány padjain) a zsidókkal szemben versenyképtelen magyar népnek, mely iparából, kereskedelméből, földbirtokából kiszorittatik, nem szabad verseny kell, hanem védelem. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldal néhány padján.) Ez az a mi iránt nincs érzéke a48-aspártnak (Zajos ellenmondások a szélső baloldalon) és ezért unta meg önöket a nép. (Mozgás a szélső baloldalon) és ha megunja, jól teszi. Azt is méltóztatott mondani a mélyen t. képviselő ur, hogy emlékezetem cserben hagyott, midőn azt állítottam, hogy a börzeadót a függetlenségi párt nem támogatta. Lehet, hogy cserben hagyott, de a mélyen t. képviselő urat épen úgy cserben hagyta emlékezete, midőn azt állítja, hogy a 48-as párt mint párt támogatta azt. A 48-aspárt clubjában hozott e tekintetben határozatot, mely azt foglalja magában, hogy ez a kérdés még előkészületlen állapotban lévén, pártkérdésnek nem tekintethetik, hanem mindenkinek szabadjára hagyatik úgy szavazni, mint neki tetszik. Kérdhetném ugyan, hogy mennyire van ennél előkészültebb állapotban a külön hadsereg kérdése Yagy a külön vámterületé ? (Ellenmondás a szélső baloldalon.) De nem említem ezeket, csak egyszerűen constatálom, hogy azon párt, mint párt nem támogatta a mi javaslatunkat, támogatták abból a pártból egyesek, de a 48-as párt, mint ilyen, nem támogatta azt. Ezekben helyreigazítván félremagyarázott szavaimat felszólalásomat végezem. (Élénk megtíjuló felkiáltások a szélső baloldalon: Éljen Irányi!) Láng Lajos: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Érzem a feladat 6Úlyát, midőn a vita ezen előhaladott állapotában a kérdéshez hozzászólok; érzem ezt annyival inkább, mert azt hiszem, igen sokan igazat fognak nekem adni abban, hogy azok közt, a miket e házban a budget-vita alkalmával hallottunk, talán több volt az, a mi nem a budgettel foglalkozott s azt hiszem, hogy feladatomnak inkább megfelelek, ha szorosan a dolognak pénzügyi oldalához szólok. (Halljuk!) Nem mondom, hogy bizonyos elégtétellel nem vettem, midőn azt láttam, hogy a felszólalások igen nagy része nem a pénzügyi kérdéssel, hanem más kérdésekkel foglalkozott; mert ez némileg meggyőzött engem arról, hogy az ország financiális helyzete talán még sem olyan mindenek felett kétségbeejtő. Mert ha csakugyan olyan volna, a milyenek bizonyos oldalról festik, nem foglalkoztak volna annyira más kérdésekkel, hanem pusztán csak a pénzügyi kérdéssel. Nem osztozhatom azok felfogásában sem, a kik ez alkalommal társadalmi kérdéseket vetettek fel, történt légyen ez a ház bármely oldaláról. Én azt hiszem, hogy azért, a mi a budsret keretébe tartozik, semmi körülmények k"zt sem lehet a társadalmat felelőssé tenni. A mi a budget keretében történik, azért felelős első sorban a kormány, másodsorban ez a ház, illetőleg a törvényhozás és a felelősséget magunkról semmi körülmények közt el nem háríthatjuk. De nem is helyeslem azt a felfogást, mely nemcsak a társadalmat a maga egészében, hanem annak egyik vagy másik osztályát akarja felelősségre vonni. Nem oly régen történt, t. ház, midőn e teremben egyik osztály érdekében kiváltságos állás mellett szólaltak fel. Én mindig ellene voltam oly felfogásnak, mely a társadalom egyik osztályát bármi kis mérvben a másik fölé akarja emelni ; de éppen ugy ellene vagyok nagyon természetesen, minden oly felfogásnak is, a mely valamely társadalmi osztályt a többieknél rosszabb sninben és világításban mutat be. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, a mint létrehoztuk egyszer a jogegyenlőséget, ettől fogva az osztályok közt semmi különbséget, sem azon tekintetben, hogy az egyiket jobbnak, sem abban, hogy rosszabbnak akarjuk feltüntetni, mint a többieket — tennünk nem lehet. (Helyeslés johhfdől.) Én tehát tisztán a pénzügyi kérdéssel szäudé-