Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-305

305c ©rsEágts SI4 mindemellett most mégis igénybe veszem a t. ház becses türelmét, erre az önvédelem kényszerít egy oly támadással szemben, melyet a szombati ülés­ben az antisemita pártnak egyik tisztelt tagja a függetlenségi és 48-as párt ellen intézni jónak látott (Halljuk! Ealljuk!) s melyet mai magyarázó felszólalásában is fentartott, sőt megbővített. Avval vádolta a függetlenségi és 48-as pártot Vadnay Andor t. képviselőtársam, hogy mi a nép érdekeit elhanyagoljuk, hogy mi a kormánynyal egyetértve buktattuk meg Istóczy Győző kép­viselőtársunknak két törvényjavaslatát, azt, melyet a tözsdeadó s azt, melyet a szelvényadó iránt benyújtott. Azt gondolom, hogy t. képviselőtár­sam Vadnay Andor úr, vagy nem volt jelen azon ülésen, melyben ezen két törvényjavaslat Istóczy Győző képviselőtársunk által indokoltatott s a felett azután a szavazás megtörtént, vagy pedig cserben hagyta kissé emlékező tehetsége; mert a mi a tőzsdeadót illeti — igen jól emlékszem — hogy az mindenekelőtt pártunk értekezletén tár­gyaltatván, azt mi elvben egyhangúlag elfogadtuk. (Igazi Ugy van! szélső halfdói.) A rákövetkező nyilvános ülésben pedig tudtommal valamennyien, kik jelen voltunk, mellette szavaztunk. A mi pedig a másik törvényjavaslatot illeti, az, miután vita tárgyát képezte pártkörünkben, nyilt kérdésnek hagyatván sokak által, azt gon­dolom a jelenlévők többsége által hasonló párto­lásban részesült, (Ugy van! a szélső balfelöl.) T. ház! Mi nem szoktunk avval dicsekedni, hogy mi mindent tettünk a nép érdekében. Köte­lességet, puszta kötelességet (Igaz! szélső balfelől) teljesítettünk s nem illő, hogy avval önérzetes ember kérkedjék. (Helyeslés szélső halfelöl.) És azért, ha hallgatok is arról, a mit tagtársaink közül az öregek már az 1848. előtti időben a nép érdekében cselekedtek, küzdve a jobbágyság eltör­léseért, küzdve termekben és irótollala közös teher­viselésért, küzdve a politikai jogoknak a nem nemesekre, tehát az alsó népre kiterjesztéseért, küzdve a törvény előtti egyenlőségért és ha mel­lőzöm azt is, hogy ugyanazon őszbe borult férfiak ugyanazon érdekben mit miveltek az örökké em­lékezetes 1848/49-iki időszakban, csupán arra kivánok szorítkozni, de azt az önvédelem köteles­ségénél fogva nem mellőzhetem, hogy mit tett, mit cselekedett a függetlenségi és 48-as párt 1869. óta, azon idő óta tudniillik, mióta nekem is újra szerencsém van a t. ház tagjának lehetni s mely idő óta tehát nemesak tanúja, hanem egyszersmind részese voltam e párt törekvésének, működésének. (Halljuk!) Az tudvalevő dolog, hogy régibb tör­vények, valamint fennálló szokás szerint a nem nemesek a botbüntetésnek voltak alávetve, kivéve a városi polgárokat és azokat, kiket a törvény honoratiorok neve alatt a nemesekkel aequiparált. Az országbírói értekezlet pedig kivette a választó­KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XIV. KÖTET. i jMBár 24. 18S7. g0| | polgárokat is ezen nem kevésbbé igazságtalan mint az emberi méltóságot sértő büntetés alól. De alig nyilt meg az 1869-iki országgyűlés, ezen pa­dokról nyújtatott be törvényjavaslat a testi bün­tetések általános eltörlése iránt. (Ugy van! Ugy van! a szélső haloldalon.) E törvényjavaslat a kor­mány által elvben elfogadtatván, a következő év­ben saját javaslalata alapján törvényerőre emel­kedett. Ugyanazon évbsn, tekintve, hogy a szegény nép tanulatlan és műveletlen, nem feledkezve meg a szentírás azon mondásáról: „Elvész az én népem, mert tudomány nélkül való", ismét ezen padok soraiból történt indítvány, mely szerint a mindössze 250,000 fo­rintra előirányzott népnevelési szükséglet 1 mil­lióra egészíttessék ki. Később az 1869. és külö­nösen az 187 2-ki választásoknál tapasztalt iszonyú visszaélések, etetés, itatás és mindennemű vesz­tegetések következtében, e helyekről nyújtatott be törvényjavaslat a vesztegetések és egyéb visz­szaélések megszüntetése tárgyában, hogy a nép a maga akaratát a törvényhozás útján tisztán, szabadon fejezhesse ki. (Ug<i van! Ugy van! a szélső haloldalon.) Miután ezen törvényjavaslat ak­kor nem tárgy altatott, azt mi az 1874-iki ország­gyűlésen, midőn az új választási törvény szőnyegre került, megújítottuk és ez alkalommal annak lé­nyeges rendelkezései a törvénybe iktattattak. Nem pártoljuk a szegény népet? Hát uraim, nem emlékeznek-e önök — legalább azok, a kik régibb idő óta kisérik figyelemmel a közügyeket és pártunknak is működését — nem emlékeznek-e önök, hogy ugyancsak a választási törvény tár­gyalása alkalmával innen közülünk történt indít­vány, valamint az általános szavazati jogot, ugy a titkos szavazást illetőleg is (Ugy van! a szélsőbalon) nem tartván igazságosnak, hogy az a szegény em­ber, ki az ország terheiben csak oly arányban része­sül, mint a gazdag és a ki személyesen tartozik viselni a katonáskodás terhét, ki legyen zárva azon jogból, hogy azoknak választásába befolyjon, kik ő rá terheket mérni hivatva vannak. (Ugyvan! Ugy van! a szélsőbalon.) Hát vájjon azáltal, hogy az önkormányzatot minduntalan védelmünkbe vet­tük, vagy azáltal, hogy a virilisintézményt határo­zottan elleneztük : nemde szintúgy a nép érdekében cselekedtünk, nemde azt akartuk, hogy azok, a kik, meglehet, törvénytelen módon, becstelen utón jutottak gazdagsághoz,ugy a községi, mint a megyei képviselőtestületekben ne ellensúlyozhassák azok­nak akaratát, kiket a nép tiszta bizalma küldött. (Ugy van! a szélső haloldalon.) Nem tiltakoztuuk-e eleitől végig ugy az adóemelések, mint a kölcsö­nök ellen; és ha mindenha fenntartottuk is az ön­álló hadsereg követelését nemde addig is, migezen óhajunk valósulhatna, figyelmeztettük a kormányt, hogy a tényleges hadsereg létszámának legalább j leszállítását eszközölje, valamint a szolgálati idfí­2§

Next

/
Thumbnails
Contents