Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-304

163 304. orsíAgci tuis jaanír 22 1187. tőkebirtokosokat megtámadják, megtámadják azt j a gazdászati erőt, a mely nélkül meg nem lehe­tünk, a melyet nekünk máshonnan be kell szerezni, ha pedig takarékosságból megszereztük, akkor megint megtámadtatnak azok, a kik ezt birják. Madarász József: Igazságtalan megadóz­tatásokat, igen ! (ügy van! a szélsőbalon.) Dégen Gusztáv: Igenis, itt a pénztőkének a megtámadásáról volt szó és nevezetesen azok megtámadásáról, a kik Magyarországon a pénztőke termelésére a legjelentékenyebb befolyást gyako­rolnak és ezt a pénztőkét megtámadják társaink közül azok, a kik antisemitáknak nevezik magu­kat. (Halljuk! a hal- és szélsőbal egyes padjairól.) Az urak, a kik a pénztőkét itt megtámadják, nem a pénztőkét, hanem azokat támadják, a kik Magyar­országon a pénztőkét birják és igy most mivel a főpénztőkének az izraeliták, az ellenzék egy kis fractiója — azok ellen tör és igy a socialisinust akarja terjeszteni Nálunk az izraeliták, másutt Belgiumban, Francziaországban, Németországban más vallásfelekezetfí nép birják a pénztőkét. Rácz Géza! De igen! Dégen Gusztáv: Azért e megtámadtatások, t. ház, melyek a tőke ellen irányoztatnak, vesze­delmes megtánui dtatások a társadalom életére. Ez a tőkefenyegetés a társadalomnak felgyujtásával azonos és ezt a felgyujtást nem viz fogja oltani, hanem, hogy ha itt tűzvész támad, vér fogja ezt a tűzvészt lecsillapítani. És épen azért, t. képviselő urak, akkor, a mikor a pénztőkét megtámadják és azokat, a kik azt takarékossággal szerezték és érte fáradoztak, méltóztassanak állításaik követ­kezményeire is gondolni, (Halljuk! Halljuk! a bal­és szélsőbal egyes padjain) hová fog tehát az anti­semiták ez izgatása vezetni! Magyarország, t. ház, Európában olyan ország, melynek ma eulturmissiója van. És mi magunk nem fogunk és nem akarunk e cuíturmis­sióról lemondani. Az 1848. előtti Magyarország úgyszólván befalazott, nem actióra hivatott állam volt. S midőn az idők kedvező fordulta folytán országunk a civilisált államokkal kilépett a ver­senytérre, természetszerűen beléletét is annak megfelelőleg megváltoztatni volt kénytelen és igy Magyarország egy varázscsapással az európai államokkal művelődésük, feladatuk megoldásában eoncurrentiába lépett. A gondviselés minket egy különös missióra szemelt ki és midőn Magyarország a múlt száza­dokban a cultura érdekében a félhold ellen küz­dött, Magyarország az európai cultura fen­tartása okáért talán egy más ellenséggel fog meg­mérkőzni kénytelen lenni, azért kell, hogy készen álljunk. Szemben e missióval fogom a pénzügyi kér­dést ez általános vitánál, de csak általánosságban fejtegetni. A t. túloldal részéről néhány, még pedig vezérszónok, igen helyesen, igen bölcsen beszélt. Nevezetesen Enyedi Lukács t. képviselőtársunk enuntiálta a költségvetést illetőleg, még pedig szakavatottsággal és bebizonyította azt, hogy a költségvetés — visszapillantván a Tisza-kormány aerájára, tehát 12 évre visszafelé — itt egy meg­állapított, egy körvonalozott deficittel áll szemben, Concedálom, igen helyesen beszélt, mert ő úgy­szólván rectificálta Horánszky Nándor t. képviselő ur által felmutatott számadatokat, melyek egyik­másik irányú tételben igenis hiányosak voltak, Orbán Balázs t. képviselő ur nézetével szemben, ki itt a házban kimondta azt, hogy 22,000 millió a póthitel, tehát ily adatokkal szemben, mely kifejezé­sek ki mennek a nyilvánosságba, Enyedi Lukács t. képviselő ur az ellenzék nevében a kellő mér­tékre szállította le a deficitet. Az általános költségvetésre áttérve, kérdem most, hogy Magyarország az utolsó 20 év alatt fejlődött-e vagy sem? E kérdés előtt állunk: ha meg nem feleltünk, akkor mindezekre a vádakra, mindezekre a gya­núsításokra, mindazokra az izgatásokra, me­lyek a túloldal részéről a nyilvánosságba bocsát­tatnak, méltók vagyunk; érjen minket a gúny, a szidalom; de ha megfeleltünk, akkor azt határo­zottan visszautasítjuk. Thaly Kálmán: De nem feleltek meg! Sok a swindli nálunk! Dégen Gusztáv: Be fogom bizonyítani, hogy megfeleltünk. (Halljuk!) Magyarország alkotmányos életének vissza­állítása után önmaga vette kezébe az országnak kormányzását és minden ágbani igazgatását is. Thaly Kálmán: Például a hadügynél! (Derültség a szélső baloldalon.) Dégen Gusztáv: Igen, a hadügyről is fogok szólni, hogy minő magyar haderőt fog az ország lábra állítani tudni, ha ez országot veszély fogja fenyegetni. Mert minő eredményekkel állunk ma szem­ben, a történt költekezések után? Thaly Kálmán t. képviselőtársam csak ugy odavetőleg azt mondja: a honvédelem! Thaly Kálmán: Nem azt mondtam! Had­ügyet mondtam! Tessék jól distinguálni! Dégen Gusztáv: Tehát jól van, hadügyet mondott; mindjárt felelek is reá. Az igaz, t. ház, mi a hadügyi budgetet nagy összegekkel láttuk el, mióta a dualismus létre jött. Van-e ennek ered­ménye, vagy nincs ? Én igennel felelek! Ma oly véderővel rendelkezik Magyarország, hogy ha a külviszonyok bennünket actióra hivnak fel, Ma­gyarország másként fog állani a harcztéren, mint állott pl. 48 előtt. Nem fogna-e ma — én ezt csak példaképen hozom fel, közelebbi adatokat a t. hon­védelmi minister ur tudna adni — mondom, nem

Next

/
Thumbnails
Contents