Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.
Ülésnapok - 1884-304
163 304. orsíAgci tuis jaanír 22 1187. tőkebirtokosokat megtámadják, megtámadják azt j a gazdászati erőt, a mely nélkül meg nem lehetünk, a melyet nekünk máshonnan be kell szerezni, ha pedig takarékosságból megszereztük, akkor megint megtámadtatnak azok, a kik ezt birják. Madarász József: Igazságtalan megadóztatásokat, igen ! (ügy van! a szélsőbalon.) Dégen Gusztáv: Igenis, itt a pénztőkének a megtámadásáról volt szó és nevezetesen azok megtámadásáról, a kik Magyarországon a pénztőke termelésére a legjelentékenyebb befolyást gyakorolnak és ezt a pénztőkét megtámadják társaink közül azok, a kik antisemitáknak nevezik magukat. (Halljuk! a hal- és szélsőbal egyes padjairól.) Az urak, a kik a pénztőkét itt megtámadják, nem a pénztőkét, hanem azokat támadják, a kik Magyarországon a pénztőkét birják és igy most mivel a főpénztőkének az izraeliták, az ellenzék egy kis fractiója — azok ellen tör és igy a socialisinust akarja terjeszteni Nálunk az izraeliták, másutt Belgiumban, Francziaországban, Németországban más vallásfelekezetfí nép birják a pénztőkét. Rácz Géza! De igen! Dégen Gusztáv: Azért e megtámadtatások, t. ház, melyek a tőke ellen irányoztatnak, veszedelmes megtánui dtatások a társadalom életére. Ez a tőkefenyegetés a társadalomnak felgyujtásával azonos és ezt a felgyujtást nem viz fogja oltani, hanem, hogy ha itt tűzvész támad, vér fogja ezt a tűzvészt lecsillapítani. És épen azért, t. képviselő urak, akkor, a mikor a pénztőkét megtámadják és azokat, a kik azt takarékossággal szerezték és érte fáradoztak, méltóztassanak állításaik következményeire is gondolni, (Halljuk! Halljuk! a balés szélsőbal egyes padjain) hová fog tehát az antisemiták ez izgatása vezetni! Magyarország, t. ház, Európában olyan ország, melynek ma eulturmissiója van. És mi magunk nem fogunk és nem akarunk e cuíturmissióról lemondani. Az 1848. előtti Magyarország úgyszólván befalazott, nem actióra hivatott állam volt. S midőn az idők kedvező fordulta folytán országunk a civilisált államokkal kilépett a versenytérre, természetszerűen beléletét is annak megfelelőleg megváltoztatni volt kénytelen és igy Magyarország egy varázscsapással az európai államokkal művelődésük, feladatuk megoldásában eoncurrentiába lépett. A gondviselés minket egy különös missióra szemelt ki és midőn Magyarország a múlt századokban a cultura érdekében a félhold ellen küzdött, Magyarország az európai cultura fentartása okáért talán egy más ellenséggel fog megmérkőzni kénytelen lenni, azért kell, hogy készen álljunk. Szemben e missióval fogom a pénzügyi kérdést ez általános vitánál, de csak általánosságban fejtegetni. A t. túloldal részéről néhány, még pedig vezérszónok, igen helyesen, igen bölcsen beszélt. Nevezetesen Enyedi Lukács t. képviselőtársunk enuntiálta a költségvetést illetőleg, még pedig szakavatottsággal és bebizonyította azt, hogy a költségvetés — visszapillantván a Tisza-kormány aerájára, tehát 12 évre visszafelé — itt egy megállapított, egy körvonalozott deficittel áll szemben, Concedálom, igen helyesen beszélt, mert ő úgyszólván rectificálta Horánszky Nándor t. képviselő ur által felmutatott számadatokat, melyek egyikmásik irányú tételben igenis hiányosak voltak, Orbán Balázs t. képviselő ur nézetével szemben, ki itt a házban kimondta azt, hogy 22,000 millió a póthitel, tehát ily adatokkal szemben, mely kifejezések ki mennek a nyilvánosságba, Enyedi Lukács t. képviselő ur az ellenzék nevében a kellő mértékre szállította le a deficitet. Az általános költségvetésre áttérve, kérdem most, hogy Magyarország az utolsó 20 év alatt fejlődött-e vagy sem? E kérdés előtt állunk: ha meg nem feleltünk, akkor mindezekre a vádakra, mindezekre a gyanúsításokra, mindazokra az izgatásokra, melyek a túloldal részéről a nyilvánosságba bocsáttatnak, méltók vagyunk; érjen minket a gúny, a szidalom; de ha megfeleltünk, akkor azt határozottan visszautasítjuk. Thaly Kálmán: De nem feleltek meg! Sok a swindli nálunk! Dégen Gusztáv: Be fogom bizonyítani, hogy megfeleltünk. (Halljuk!) Magyarország alkotmányos életének visszaállítása után önmaga vette kezébe az országnak kormányzását és minden ágbani igazgatását is. Thaly Kálmán: Például a hadügynél! (Derültség a szélső baloldalon.) Dégen Gusztáv: Igen, a hadügyről is fogok szólni, hogy minő magyar haderőt fog az ország lábra állítani tudni, ha ez országot veszély fogja fenyegetni. Mert minő eredményekkel állunk ma szemben, a történt költekezések után? Thaly Kálmán t. képviselőtársam csak ugy odavetőleg azt mondja: a honvédelem! Thaly Kálmán: Nem azt mondtam! Hadügyet mondtam! Tessék jól distinguálni! Dégen Gusztáv: Tehát jól van, hadügyet mondott; mindjárt felelek is reá. Az igaz, t. ház, mi a hadügyi budgetet nagy összegekkel láttuk el, mióta a dualismus létre jött. Van-e ennek eredménye, vagy nincs ? Én igennel felelek! Ma oly véderővel rendelkezik Magyarország, hogy ha a külviszonyok bennünket actióra hivnak fel, Magyarország másként fog állani a harcztéren, mint állott pl. 48 előtt. Nem fogna-e ma — én ezt csak példaképen hozom fel, közelebbi adatokat a t. honvédelmi minister ur tudna adni — mondom, nem