Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-303

156 303. országos ülés január 21. 1887. az iskola és társadalom nem tűzi ki feladatául, j az a hadsereg pedig, a melyet az iskola és a társadalom képez ki, az az óriási néphadsereg csak ideig-óráig lehet csesarianus hadsereg; (Zajos helyeslés a szélső baloldalon) annak külön nemzeti jelleggel kell bírnia, azzal a jelleggel, mint a nemzet és a társadalom, a mely azt kiképezte. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Igaz, Magyarország elvesztette idejének és anyagi erejének nagy részét. Ugy állunk mi itt, mint a kik Európában anyagi existentiájukat elrontják és akkor vagyonuk romjait összeszedik, azzal átmennek az új világba, egy szabad állam­ban maguknak szabad és jobblétet teremteni, a hol nincsenek meg azon előítéletek, melyek őket tönkre tették. így ez a nemzet is gyűjtse össze vagyonának romjait, csináljon magánaké hazában, a hol élnie, halnia kell, áj hazát, alkosson meg magának egy új, jobb existentiát. De arra, hogy ezt a nemzet elérhesse, szükséges, hogy e nemzet minden tagja biztosítva legyen arról, hogy az ő munkájának gyümölcsét nem fogja felemésztem állami nagyzás, hibás politikának követelménye. (Helyeslés. Ugy van! a szélső baloldalon.) Épen azért bizom abban, hogy midőn az anyagi helyzet nyomorúsága annyira nyilvánvalóvá vált a nemzet előtt, nem fog habozni és tudni fogja, hogy mit kell tennie, annál is inkább, mert az egyszerű állati ösztön, az önfentartás ösztöne is megsúgja ezt. A szarniai szigeteken van egy madár, ugy hívják, hogy didonculus, a mi galambunknál valamivel nagyobb, ennek a természete az volt, hogy fészkét a földre rakta. A haj ókról patkányok szabadultak a szigetre, megszaporodtak s a didunculus tojásait, fiait megették és ezen madár természeti ösztönét követve, midőn észrevette fajának nagymérvű pusztulását, megszűnt továbbra is a földre rakni fészkét, hanem a fákra építette azt. Ugy e nemzet is, remélem, józan önfentartásí ösztöntől sarkalva, jövőjének fészkét oly magasra fogja rakni, hogy a jelenlegi rendszer férfiai nem fogják azt felérni. Tudom, hogy a patkányok nem hagynak el egy gazdaságot, inig találnak benne fogyasztani valót, azért nem szavazom meg a költségvetést. (Élénk zajos helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Szemnecz Emil; T ház! Midőn az imént elhangzott nagyhatású beszéd után a ház szives türelmét kérem, teszem ezt azért, mert noha az általunk benyújtott határozati javaslat az ország jelenlegi szomorú pénzügyi viszonyai közt hatá­rozott irányt jelöl ki a szelvényadó. behozatalában, javaslatunkat ugy a túloldalról, mint az ellenzékről figyelmen kivül hagyták. Midőn tehát álláspontunk csupán csak magunk által védhető, kötelességünk, hogy ezen álláspontunk védelmére felhozzuk, a mi felhozható. Több alkalommal járultunk at.ház elé javas­latokkal. Ezelőtt néhány héttel tárgyaltuk a börze­adó javaslatot, mely a zsidóság adómentességének megszüntetésére volt irányozva. A legutóbb pedig azon javaslattal álltunk elő, hogy meg kell adóz­tatni az állami papírokat. Az imént fel volt vetve, t, ház, vájjon vame nálunk valódi szabadelvűség. Mi már több alka­lommal ki mutattuk, hogy e hazában nincs valódi szabadelvűség, mert annak legelső feltétele az, hogy az állami jogok egyenlősége mellett a teher­viselés is egyenlő legyen; hogy ne legyenek kiváltságos osztályok, a melyek a terheket viselik és a melyek az állami terhek alól kibújnak. Akkor, t. ház, midőn a kormánynak gazdál­kodása évről-évre a legszomorúbb adatokat tünteti fel; mindőn a chronicus deficit elenyésztésére odáig mennek már, hogy a kormánypárt részéről a pro­gressiv adókat ajánlják, minden alkalmat meg kel­lene ragadnunk, hogy az államnak igazságos és jogos jövedelmet biztosítsunk, még pedig azok zsebéből, a kik az államtól milliókat nyernek. Az imént említettem már, hogy nálunk nincs meg az igazi teherviselés egyenlősége a terhekben és a jogokban. Elégé tekintetben hivatkoznom a virilis intézményre, a mely a sokszor csalással és uzso­ráskodó ssal szerzett vagyonnak és tőkének elő­jogokat biztosít; elég hivatkoznom arra, hogy a börziánerek adómentességet élveznek és hogy az állampapírok még nincsenek megadóztatva, jól­lehet, hogy minden egyéb tőke, ugy a takarék­pénztárakban elhelyezett, mint a nyilvános szám­adásra kötelezett vállalatoknál és egyleteknél megforduló tőke jövedelme már meg vannak adóz­tatva. A terheket nálunk Magyarországon a föld viseli; pedig Magyarország agriculturalis állam, melynek létalapja a föld és így a földet kímélni kellene. Mig a földadó 257* 7o, addig a kereskedő­nek és a zsidóknak adója csak 107°; mig a föld 2572% ot és az erre kivetett jövedelmi pótadó czímén 307»-ot fizet, addig a Illik osztályú ke­reseti és az ez után járó jövedelmi pótadó csak 107o. Mig a földbirtokosnak, ki munkával és keser­ves verejtékkel szerzi meg jövedelmét, 25*5 és ez után jövedelmi pótadó czímén 30%-ot kell fizetnie, addig a kereskedőnek a ki üzletét 200—300 frt ingó tőkével kezdi, 207o-ot, tehát 107o-kal keve­sebbet fizet, mint a földbirtokos, ki ezen állam­nak nemzetalkotó elemét képezi. Mit mondjunk azonban, t. ház, akkor, ha arányt akarunk vonni arra nézve, hogy mennyi a földbirtokos tiszta jö­vedelme s mennyi az állami papírok birtokosaié. E tekintetben is felmentett engem az utánszámítás teljesítése alól Horánszky Nándor képviselő ur, midőn beszédében bebizonyította, hogy manapság az állani) kölcsönök után a tényleg megkapott összegért 6"577o-ot fizetünk. A mig tehát a föld-

Next

/
Thumbnails
Contents