Képviselőházi napló, 1884. XIV. kötet • 1886. deczernber 23–1887. február 4.

Ülésnapok - 1884-303

156 303. országos ülés január 21. 1887. az iskola és társadalom nem tűzi ki feladatául, j az a hadsereg pedig, a melyet az iskola és a társadalom képez ki, az az óriási néphadsereg csak ideig-óráig lehet csesarianus hadsereg; (Zajos helyeslés a szélső baloldalon) annak külön nemzeti jelleggel kell bírnia, azzal a jelleggel, mint a nemzet és a társadalom, a mely azt kiképezte. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Igaz, Magyarország elvesztette idejének és anyagi erejének nagy részét. Ugy állunk mi itt, mint a kik Európában anyagi existentiájukat elrontják és akkor vagyonuk romjait összeszedik, azzal átmennek az új világba, egy szabad államban maguknak szabad és jobblétet teremteni, a hol nincsenek meg azon előítéletek, melyek őket tönkre tették. így ez a nemzet is gyűjtse össze vagyonának romjait, csináljon magánaké hazában, a hol élnie, halnia kell, áj hazát, alkosson meg magának egy új, jobb existentiát. De arra, hogy ezt a nemzet elérhesse, szükséges, hogy e nemzet minden tagja biztosítva legyen arról, hogy az ő munkájának gyümölcsét nem fogja felemésztem állami nagyzás, hibás politikának követelménye. (Helyeslés. Ugy van! a szélső baloldalon.) Épen azért bizom abban, hogy midőn az anyagi helyzet nyomorúsága annyira nyilvánvalóvá vált a nemzet előtt, nem fog habozni és tudni fogja, hogy mit kell tennie, annál is inkább, mert az egyszerű állati ösztön, az önfentartás ösztöne is megsúgja ezt. A szarniai szigeteken van egy madár, ugy hívják, hogy didonculus, a mi galambunknál valamivel nagyobb, ennek a természete az volt, hogy fészkét a földre rakta. A haj ókról patkányok szabadultak a szigetre, megszaporodtak s a didunculus tojásait, fiait megették és ezen madár természeti ösztönét követve, midőn észrevette fajának nagymérvű pusztulását, megszűnt továbbra is a földre rakni fészkét, hanem a fákra építette azt. Ugy e nemzet is, remélem, józan önfentartásí ösztöntől sarkalva, jövőjének fészkét oly magasra fogja rakni, hogy a jelenlegi rendszer férfiai nem fogják azt felérni. Tudom, hogy a patkányok nem hagynak el egy gazdaságot, inig találnak benne fogyasztani valót, azért nem szavazom meg a költségvetést. (Élénk zajos helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Szemnecz Emil; T ház! Midőn az imént elhangzott nagyhatású beszéd után a ház szives türelmét kérem, teszem ezt azért, mert noha az általunk benyújtott határozati javaslat az ország jelenlegi szomorú pénzügyi viszonyai közt határozott irányt jelöl ki a szelvényadó. behozatalában, javaslatunkat ugy a túloldalról, mint az ellenzékről figyelmen kivül hagyták. Midőn tehát álláspontunk csupán csak magunk által védhető, kötelességünk, hogy ezen álláspontunk védelmére felhozzuk, a mi felhozható. Több alkalommal járultunk at.ház elé javaslatokkal. Ezelőtt néhány héttel tárgyaltuk a börzeadó javaslatot, mely a zsidóság adómentességének megszüntetésére volt irányozva. A legutóbb pedig azon javaslattal álltunk elő, hogy meg kell adóztatni az állami papírokat. Az imént fel volt vetve, t, ház, vájjon vame nálunk valódi szabadelvűség. Mi már több alkalommal ki mutattuk, hogy e hazában nincs valódi szabadelvűség, mert annak legelső feltétele az, hogy az állami jogok egyenlősége mellett a teherviselés is egyenlő legyen; hogy ne legyenek kiváltságos osztályok, a melyek a terheket viselik és a melyek az állami terhek alól kibújnak. Akkor, t. ház, midőn a kormánynak gazdálkodása évről-évre a legszomorúbb adatokat tünteti fel; mindőn a chronicus deficit elenyésztésére odáig mennek már, hogy a kormánypárt részéről a progressiv adókat ajánlják, minden alkalmat meg kellene ragadnunk, hogy az államnak igazságos és jogos jövedelmet biztosítsunk, még pedig azok zsebéből, a kik az államtól milliókat nyernek. Az imént említettem már, hogy nálunk nincs meg az igazi teherviselés egyenlősége a terhekben és a jogokban. Elégé tekintetben hivatkoznom a virilis intézményre, a mely a sokszor csalással és uzsoráskodó ssal szerzett vagyonnak és tőkének előjogokat biztosít; elég hivatkoznom arra, hogy a börziánerek adómentességet élveznek és hogy az állampapírok még nincsenek megadóztatva, jóllehet, hogy minden egyéb tőke, ugy a takarékpénztárakban elhelyezett, mint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál és egyleteknél megforduló tőke jövedelme már meg vannak adóztatva. A terheket nálunk Magyarországon a föld viseli; pedig Magyarország agriculturalis állam, melynek létalapja a föld és így a földet kímélni kellene. Mig a földadó 257* 7o, addig a kereskedőnek és a zsidóknak adója csak 107°; mig a föld 2572% ot és az erre kivetett jövedelmi pótadó czímén 307»-ot fizet, addig a Illik osztályú kereseti és az ez után járó jövedelmi pótadó csak 107o. Mig a földbirtokosnak, ki munkával és keserves verejtékkel szerzi meg jövedelmét, 25*5 és ez után jövedelmi pótadó czímén 30%-ot kell fizetnie, addig a kereskedőnek a ki üzletét 200—300 frt ingó tőkével kezdi, 207o-ot, tehát 107o-kal kevesebbet fizet, mint a földbirtokos, ki ezen államnak nemzetalkotó elemét képezi. Mit mondjunk azonban, t. ház, akkor, ha arányt akarunk vonni arra nézve, hogy mennyi a földbirtokos tiszta jövedelme s mennyi az állami papírok birtokosaié. E tekintetben is felmentett engem az utánszámítás teljesítése alól Horánszky Nándor képviselő ur, midőn beszédében bebizonyította, hogy manapság az állani) kölcsönök után a tényleg megkapott összegért 6"577o-ot fizetünk. A mig tehát a föld-