Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-269

40 269. országos ülés szeptember 25. 1SS6. mig új szerződéssel meg nem változfatik, vagy pedig a vámszövetség meg nem szűnik. Én tehát semmi akadályt nem látok abban, hogy a vámszövetségi szerződés tárgyalása akár hétfőn, akár szerdán felvétessék. Az egyezség iránt a tárgyalások és kísérletek a két kormány között folytattatni fognak és a t. ház mindig abban a helyzetben lesz, hogy azokról annak idején értesüljön. De ismétlem, én a vámszövetség tárgyalásának felfüggesztését sem jogilag, sem — azt merem mondani — logieailag szükségesnek, sőt lehetőnek sem tartom. Én tehát igen kérem a t. házat, hogy — mint már a múltkor is ajánlottam s minden ellenvetés nélkül el is fogadtatott — méltóztassék a vámszövetség tárgyalását elhatározni és én szívesen belenyugszom, hogy e tárgyalás akár a jövő hétfőre, akár ha kívánják, csak a jövő szerdára tűzessék ki. (Élénk helyesl s a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Mindenekelőtt (Halljuk!) Csanády Sándor képviselő ur által használt kifejezésre kívánok csak reflectálni. (Ealljuk!) Az ő megjegyzése ugyanis, különösen olyanokat, kik az itteni parlamenti működést nem ismerik, helytelen felfogásra vezethetne. (Halljuk I) Mert a ki nem tudja, hogy a tanácskozásokat elő kell készíteni, hogy az egyes pártoknak a tárgygyal tüzetesen megismerkedni s bizonyos fokig megegyezésre jutniok kell, az azt gondolhatja, hogy azon idő alatt, a mikor ülés nincs, a képviselő urak itten csakugyan semmit sem tesznek. Én pedig azt hiszem, hogy a képviselő urak legnagyobb része épen akkor dolgozik legtöbbet, mikor nincsen ülés, mert akkor készítteti!ek elő a nagy és fontos kérdések. (Élénk helyeslés.) Ezt kívántam csak megjegyezni ama kifejezésrenézve, a melyet a képviselő ur használt. (Helyeslés.) Enyedi Lukács: T. ház! Azokra, a miket az igen tisztelt ministereinök ura tárgyalás folyamára nézve megjegyzett, de különösen arra nézve, a miket a vámszerződés és vámtarifa közti viszonyra előadott, legyen szabad egynehány észrevételt tennem. A vámtarifa összefüggése a vámszerződéssel kétségtelenül nem közvetlen; tudniillik az igenis lehetséges, hogy egy vámszerződés tartama alatt a vámtarifa megváltoztatva, átalakítva legyen, de én részemről az összes kereskedelmi szerződések történetéből egyetlen egy esetet sem tudok, hogy vámszerződés lett alkotva a vámtarifának megalkotása előtt. (Ugy van/ abal- é» szélső baloldalon.) És ebbe a helyzetbe hozatnék az ország most, ha az Austriával proponált vámszerződést megkötnők, mindaddig, a mig a vámtarifa ő vele megállapítva nem lett. Lehetett-e nekünk a vámtarifát tárgyalni a múlt ülésszak végén ? Igenis, mert előttünk állott még az a lehetőség, hogy az 1886. év végével felmondatik a vámszövetség és akkor — már akár a régi, akár az új alapon | új megállapodás fog köztünk és Austria között létrejönni. De az a helyzet, ä mely most teremtetett, csakugyan olyan, a milyennek Helfy Ignácz t. barátom azt találta, ugy hogy az én felfogásom szerint is logicusan és helyesen vámszövetséget kötni addig nem lehet, mig nem tudjuk, hogy a tarifa maga mily alapon állapíttatik meg és mily föltételeken fog az a szerződés nyugodni. Daczára azonban, hogy az én meggyőződésem ez, azon álláspont után, melyet a t. ministerelnök ur elfoglal, nekem alig van reményem arra, hogy a napirendre kitűzött vámszövetséget a napirendről végképen levenni fogják. A tárgyalási időre nézve azon kérelmet vagyok bátor kifejezni, hogy ugy, a mint a t. elnök ur javaslatba hozta, ha már a tárgyalásba belemegyünk, a tárgyalás napja szerdára tűzessék ki. (Helyeslés.) Gróf Apponyi Albert: T. képviselőház! Én ?z előttem szólott t. képviselő urnak mind a két rendbeli felfogásával egyetértek. Én egészen jogosnak tartom Helfy Ignácz t. barátom észrevételét. A vámszövetség, vájjon elfogadható-e vagy nem Magyarországra nézve, attól függ, hogy az azzal összefüggő kereskedelmi politika Magyarországnak érdekeit megóvja-e és hogy a fogyasztási adók kérdésének megoldása olyan-e, a mely Magyarországnak e téren fennálló érdekeit kielégíti. Addig, mig mind a kettő felett teljesen megérlelt előterjesztés nincsen a ház előtt, igen bajos a t. háznak a vámszövetségnek magának elve felett dönteni. Már pedig magának a t. kormánynak felfogását a kereskedelmi politikának magyar érdek szerinti alakulásáról az a vámtarifajavaslat képezte, mely a nyári időben a képviselőház áltál tárgyaltatott és el is fogadtatott, melyre nézve azonban az osztrák kormánynyal, illetőleg törvényhozással, oly lényeges differentiák merültek fel, hogy az befejezettnek, törvényhozásilag befejezettnek, sem Magyarországon, sem a Lajthán túl nem mondható. Azon kereskedelmi politika tehát, a mely a vámszövetségen követendő a kormánynak intentiói szerint is, még nem áll előttünk véglegesen megállapított formában, a kormánynak intentiói szerint sem, mert véglegesen megállapítottnak természetesen csak akkor tekinthető, ha minden arra illetékes factor beleegyezését adta. (Helyeslés balfelöl.) A fogyasztási adó kérdésével pedig hogy állunk? A czukoradó-javaslat még a pénzügyi bizottságban sincsen letárgyalva és az a hir van elterjedve, hogy maga a kormány ezen a czukoradójavaslaton még lényeges módosításokat akar eszközölni a monarchia másik államának czukorgyárosai körében felmerült óhajok és tapasztalásokhoz képest. E szerint azon fogyasztási adónem, a mely lényeges változáson van hivatva keresztül menni ez újabb vámszövetségi viszonyban, ez sem áll előttünk még véglegesen megállapított javaslat alakjában sem.