Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-293

400 298. országos ülés decsemher 18. 1886. a képviselőház 1886. október 16 án 3006. jegy­zőkönyvi szám alatt kelt határozatához képest kiadatnak a ministerelnöknek, mint belügyminis térnek. Elnök: A kérvények a ház régibb határoza­tához képest kiadatnak a ministerelnöknek, mint belügyministernek. Tibád Antal jegyző (olvassa); Grassner Károly királyi bírósági végrehajtó. Á bírósági végrehajtók számára részletes eljárási díjszabály kibocsátását s azoknak a fizetéses államhivatalno­kokkal egyenlő megadóztatását kéri. Vámos Béla, a kérvónyi bizottság elő­adója: A kérvényi bizottság határozati javaslata a következő: a kérvény kiadatik az igazságügy ministernek. Elnök! A kérvény kiadatik az igazságügy­ministernek. Tibád Antal jegyző (olvassa): G-ömör megye közönsége. A kormányt utasítani kéri, hogy a legfőbb közigazgatási bíróság felállításáról, a képviselőház elé törvényjavaslatot terjészszen, Vámos Béla. a kérvényi bizottság elő­adója : T. képviselőház.' Ebben az ügyben isme­retes a kormány álláspontja,- épen azért, azt hiszem, ez ügyre vonatkozólag tüzetesebb indo­kolást előre bocsátani felesleges. Egyszerűen szorítkozom a kérvényi bizottság határozati javas­latának beterjesztésére, mely a következő: ki­adatik a ministerelnök útján a kormánynak. Elnök: A kérvények a ministerelnök útján a kormánynak adatnak ki. Tibád Antal jegyző (olvassa): Nyitra megye közönsége, Székesfehérvár szabad királyi város közönsége. A kormányt oly intézkedések megtételére kéri utasítani, melyek a magyar nyelvnek diplomatikai tekintetből a monarchia összes közhatóságainál érvényt szereznek. Vámos Béla, a kérvényi bizottság elő­adója: Ezen kérvény, t. képviselőház azon czélra irányul, hogy egyfelől az osztrák állam, másfelől pedig Magyarország hatóságai közt a hi­vatalos érintkezésre nyelv tekintetében a tökéletes viszonosság, kölcsönösség és a paritás elve érvényre emeltessék. Ezen elvet a felíró törvény­hatóságok az által vélik megvalósíthatónak, ha először mindkét állam hatóságai arra jogosíttatnak és egyszersmind köteleztetnek, hogy hivatalos érintkezéseiknél kizárólag saját államuk nyelvét használják, arra pedig egyáltalán ne legyenek kötelezve, hogy a másik államfélhez intézett meg­keresvényeikhez annak nyelvén szerkesztett hiteles fordítást csatoljanak. Másfelől pedig az érintett czél az által lenne elérve, ha a közös hadseregre nézve szabálylyá emeltetnék az, hogy a magyar ezredek hivatalos közegei a magyar hatóságokkal kizárólag magyar nyelven levelezzenek. (Helyeslés lálfélöl.) E kérvényre nézve a kérvényi bizottság a, következő határozati javaslatot terjeszti elő : ki­adatik a ininistei elnök útján & kormánynak. Elnök: Ha nínss észrevétel, a kérvény a ministerelnök utján a kormánynak adatik ki. Ezzel a 28. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása be van fejezve. Következnének most az interpellatiók, mi­előtt azonban azokra áttérnénk, kérném a t. házat, méltóztatnék elhatározni, hogy ha a tegnap meg­állapított szünetek alatt képviselői állás jönne üresedésbe, intézkedhessem az új választások iránt, hogy az illető kerület képviselet nélkül ne maradj on. (Helyeslés). Továbbá méltóztassék a t. ház elhatározni, hogy ő Felsége a királyné legmagasabb asszo­nyunk születésnapja alkalmából a háznak sze­rencsekivánatait tolmácsolhassam, valamint tol­mácsolhassam az új év alkalmából királyunk ő Felségének, valamint szintén király asszonyunk­nak a ház szerencsekivánatait. (Élénk helyeslés.) Ezeket tehát határozatul kimondom. Következnek az interpellatiók. Hódossy Imre: T. képviselőház! Azipoly­sági-kir. törvényszék mint büntetőbíróság Hont­vármegyének több szolgabiráját és néhány ottani községnek körjegyzőjét vád alá helyezte, hiva­talos hatalommal való visszaélés és a személyes szabadság megsértése miatt azon tények alapján, a melyek ezeknek az uraknak terhére rovattak az utolsó ottani országgyűlési képviselő válasz­tások alkalmából. Felebbezés folytán a budapesti kir. itélőltábla az Ipolysági kir. törvényszéknek vád alá helyező határozatát helybenhagyta, a minek folytán özén vád alá helyező határozat jog­erőre emelkedett és az ipoiysägi törvényszékezen határozatot közölte Hont vármegye közigazgatási bizottságával. A közigazgatási tisztviselőkre vo­natkozó fegyelmi törvénynek 17. §-a azt rendeli, hogy olyan esetben, a midőn valamely közigaz­gatási tisztviselő jogérvényesen vád alá helyez­tetik, az illető föltétlenül felfüggesztessék hiva­talától. A törvény e szakasza igy szól: „Büntető­vizsgálat esetén a tisztviselőt, a segéd- és kezelő­személyzet tagját a közigazgatási bizottság a kö­rülményekhez képest bármikor fölfüggesztheti hivatalától; mindazon esetekben azonban, a me­lyekben a vád alá helyezési határozat jogerőre emelkedett, vagy a hivatalos alkalmazott ellen csődnyitás, vagy gondnokság alá helyezés jog­érvényesen elrendeltetett, a felfüggesztés föltét­lenül eszközlendő". A körjegyzőkre vonatkozólag a községi tör­vény 107. §-a szó szerint ugyanezeket rendeli. Ezen törvényes rendelkezés daczára és da­czára annak, hogy az ipolysági kir. törvényszék értesítette a közigazgatási bizottságot a vád alá helyezési határozat jogerőre emelkedéséről, az

Next

/
Thumbnails
Contents