Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-292

3g4 292. országos ülés deczember 17. 1886. velük szavaztatni. Valójában csodálkozásomat kell kifejeznem a felett, hogy az öntudatra ébredő nemzet elérkezettnek nem látta még az időt arra, hogy ilyen programm alapján, a mely ugy, mint említettem, mind anyagilag, mind közerkölcsileg megsemmisíti, tönkre teszi a nemzetet, a képviselőházba képviselőket ne küldjön, ne válaszszon. Miután t. ház, a különböző adónemek felemelésével és újabb adók behozatalával az anyagi megsemmisülés, tönkrejutás szélére taszítja a nemzetet a jelenlegi kormány, különösen Tisza Kálmán ministerelnök nemzetgvilkos politikája, miután én egy ilyen rendszer barátj'a, pártolója nem lehetek, miután a jelenleg tárgyalás alá került törvényjavaslat is a nemzet kizsebelését ezélozza, én e törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök i T. ház ! Szólásra többé senki sincs feljegyezve: ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti a bizottság előadóját és Enyedi Lukács képviselő urat, mint a kinek határozati javaslatát több mint 10 képviselő aláirta. Minthogy azonban a képviselő urak, a mint látom, a szótól elállottak, következik a szavazás. Az első kérdés az lesz: elfogadja-e a t. ház „az igazságügyi magyar királyi ministeriumnak — a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministerium részére — Budapesten épülő álíamépületben való elhelyezéséről és a többköltség fedezésére szükségelt póthitelről" szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? Gr. Apponyi Albert: A kérdéshez óhajtanék megjegyzést tenni, mert a t. elnök ur nem méltóztatott mondani, hogy mi lenne a törvényjavaslat felett megejtett szavazásnak következménye Enyedi képviselő ur határozati javaslatára nézve abban az esetben, ha a törvényjavaslat elfogadtatnék. Véleményem szerint ezen szavazással ezen határozati javaslatnak azon része, a mely szerint a ház a törvényjavaslatot nem fogadja el, természetszerűen elesik, ha a ház a törvényjavaslatot elfogadja; azon része azonban, mely szerint a ház a minister eljárása felett rosszalását fejezi ki, a törvényjavaslat elfogadása által superálva nincs és szerintem erre külön volna szükséges szavazni. Mert hiszen képzelhető az az eset, hogy a t. háznak valamely tagja a helyzet kényszerűségénél fogva hozzájárul a törvényjavaslathoz, azonban a minister eljárását helyesnek még sem tartja és annak helytelenítését kimondandónak véli. Tehát tökéletesen helyes, hogy 'először magára a javaslatra történjék szavazás, de ha a javaslat el is fogadtatnék, szavazás alá kell bocsátani a határozati javaslatnak azon részét, mely aminister eljárása feletti rosszalást fejezi ki. (Helyeslés bálfelől.) Elnök: Én odáig még nem jutottam kijelentésemben, hogy mi történjék a határozati javaslattal, mikor a képviselő[ur felszólalni méltóztatott. A határozati javaslatot mindenesetre szükséges még egyszer felolvasni. De különben én csak odáig mentem, hogy kijelentettem, hogy az első kérdésnek annak kell lenni, hogy a törvényjavaslatot elfogadja-e a ház vagy sem. Az a határozati javaslat, melyet a képviselő ur beadott, tulaj donképen nem áll két részből, mert együvé foglalva mondja, hogy ezen és okok folytán mondja ki a képviselőház, hogy a minister nem eléggé gondos eljárását rosszalja és hogy ez okból a törvényjavaslatot nem szavazza meg. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Tehát két részből áll!) En tehát a magam részéről nem proponálhattam semmi esetre sem, hogy a képviselő ur által egybe foglalt határozati javaslatot külön válaszsza a ház ; hogy valaki ezt a ház tagjai közül proponálja, az lehetséges, de én mint elnök nem proponálhatom, ha a beadvány igy van stilizálva. (Helyeslés jobbfelől.) Kérem, mielőtt e részben tovább menne a tárgyalás, méltóztassanak meghallgatni az egész határozati javaslatot. Törs Kálmán jegyző (olmssaUnyedi Lukács határozati javaslatát). Elnök: T. ház! Mielőtt e részben tovább menne a tanácskozás, meg kell még egyet jegyeznem. Már azon ponton voltam, hogy nyilatkozhassam a felől, hogy névszerinti szavazások kérettek. Ezen névszerinti szavazások egyike kéretik magára a törvényjavaslatra, a másik pedig Enyedi Lukács határozati javaslatának első, a rosszalást tartalmazó részére. Ezt tehát kénytelen vagyok, mielőtt a tanácskozást folytatnók, kinyilvánítani. Méltóztassék már most a tárgyhoz hozzá szólani. Enyedi Lukács: (Halljuk!) T. ház! Az én általam benyújtott határozati javaslatban a két pont, melyek közül az egyik a rosszalásra, a másik a törvényjavaslatnak meg, igen vagy meg nem szavazására vonatkozik, külön van választva, külön kikezdése is van mindegyiknek. Én részemről, midőn ezen határozati javaslatot benyújtottam, ugy contempláltam, ugy is értettem a dolgot, hogy ez két, egymástól különvált pont; azért is irtam ugy, hogy külön sorban áll a határozati javaslat mindegyik pontja, mert az egyik a másikkal okozati összefüggésben van ugyan, de azért elválasztható egyik a másiktól. Kérem tehát, méltóztassék külön szavazni a határozati javaslat első pontjára abban az esetben is, ha a többség a törvényjavaslatot magát elfogadná. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon). Gróf Széchenyi Pál, földmivelés-,