Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.
Ülésnapok - 1884-292
292. országos ülés deczember 17. 1886. 371 Mártontól Szentesig vezetendő helyi érdekű vasutak tárgyában tett jelentésemet az engedélyokmányok másolatával együtt azon kérelemmel benyújtani, méltóztassék ezen jelentéseimet kinyomatni, szétosztatni és tárgyalás végett a közlekedési bizottsághoz utasítani. Elnök: A közlekedési ministerium ideiglenes vezetésével megbízott minister ur most benyújtott két jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a közlekedési bizottsághoz utasittatik. Következik a napirend: a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről szóló 1881. évi XLIV. törvényczikk 2. §-ában foglalt kedvezményeknek némely bányászati vállalatokra való.- kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Tibád Antal jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végleg megszavazni. Igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a törvényjavaslatot végleg megszavazza és igy az, alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Következik „a Németalfölddel az árú védjegyek ótalma tárgyában 1886. évi szeptember 3-án kötött egyezmény beezikkelyezéséről" czímű, 391. számú törvényjavaslat végmegszavazása. Tibád Antal jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végleg megszavazni? (Megszavazzuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a törvényjavaslatot végleg megszavazza és igy az, alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendi házhoz átküldetni határoztatik. Következik „a Braziliával az árúvédjegyek ótalma tárgyában 1886. évi augusztus 28-án kötött egyezmény beezikkelyezéséről" czímű, 392. számú törvényjavaslat harmadszori felolvasása. t Tibád Antal jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban is elfogadni: igen vagy nem? (Igen!) Kijelentem tehát, hogy a törvényjavaslat végleg megszavaztatik és igy alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek ezen harmadszori felolvasásokra vonatkozó három pontját mindjárt hitelesíteni, hogy átküldhetők legyenek. Zsilinszky Mihály _ jegyző (olvassa a jegyzőkönyv illető három pontját), Elnök." Ha nincsen észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen három pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a napirend szerint a pénzügyi bizottság 410. számú jelentése „az igazságügyi m. kir. ministeriumnak — a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium részére — Budapesten épülő államépüíetben való elhelyezéséről és a többköltség fedezésére szükségelt póthitelről" szóló 393. számú törvényjavaslat felett. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Búsbach Péter, a pénzügyi bizottság előadója; T. képviselőház! (Halljuk!) Midőn szerencsém van önöknek a 410. számú törvényjavaslatra vonatkozó bizottsági jelentést bemutatni, a következő felvilágosítást kell annak kíséretében tennem. Midőn az 1885. évi IV. törvényczikk felhatalmazta a kereskedelmi ministert, hogy a kereskedelmi ministerium czéljaira egy állami épületet állítson fel, akkor természet szerint ez esetben is, mint minden más ily esetben, az épület tervét is be kellett nyújtani, egy épület tervét, a mely itt is, mint a legtöbb esetben, a végleges tervtől lényeges dolgokban különbözött. De a t. háznak méltányos kivánata és igazságos követelése az, hogy mikor költségeket szavaz meg, tudja, hogy mi az, a mire a költségeket megszavazza, lássa, ismerje azt, mit szándékozik az illető minister azon költséggel létesíteni. Ebben az esetben azon sajátszerű helyzet állott elő, hogy az épület felállítása engedélyeztetett egy oly helyre, a mely egy még minden tekintetben — merném mondani — a város területén kivül fekvő s minden irányban szabályozatlan téren volt. Szabályozatlan volt még az országház tere, a melyre főfrontja terveztetett ezen épületnek, szabályozatlan volt annak hátulsó része, a hol egy még ma csak nyitandó, névtelen utcza fog keletkezni, szóval szabályozatlan volt a tér, a niveau nem volt megállapítva, szóval oly körülmények voltak, a melyek az építkezést magát késleltették. Midőn az igen t. kereskedelmi minister ur megkapta a felhatalmazást a törvényhozástól, azonnal átiratot intézett a közmunkák tanácsához, hogy ezen tér szabályoztassék, miután építkezni nem lehet, mielőtt a tér szabályozva volna. A közmunka-tanács elnöke harmadnapra válaszolt és kilátásba helyezte a lehető legrövidebb idő alatti elintézést. Május 7-én csakugyan átérkezett a közmunkatanács átirata, melyben kijelenti, hogy az országháztér szabályozási lineája el lesz legközelebb intézve. Ez meg is történt, azonban az épületnek niveauja és az épület hátulsó homlokzatának tere még mindig szabályozatlan maradt. Az épület niveaujának megállapítása még csak 1885. szeptember 25-én ejtetett meg a város hatósága által. 47*