Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-291

5J9I országos ülés deozeniker 14 1886. 3Q3 földmívelő közönség tiszta jövedelmének 33, sőt néhol 40 száztólijávnl meg vau terhelve. Vegyük most a tőkekamat adóját; mondhatják-e önök, hogy az 10 0 /«-al igazságosan van meg terhelve ahhoz képest, midőn a föld, melynek terméke, melynek jövedelme sokkal több viszontagságnak van kitéve, 30, 33—40%-al van megadóztatva ? Nincs-e módjában a kormánynak azt mon­dani, hogy íme, ennek az országnak pénzre van szüksége; én elismerem, hogy e földnek, a mely túlságosan van terhelve, adóján segíteni kell, ajánlom tehát a képviselőháznak azt: hogy íme, itt van egy adónem, mely túlságosan kedvező, ez emeltessék azon arányban, igazságosan, a mely arányban az igazságtalanul, a szerfölött meg­adózottak földbirtokadóján könynyíteni kell. Csak ez egyet hoztam fel. A t. kormánynak módjában van, ha segíteni akar, ép ngy segíteni a földadó leszállítása, mint a tőkekamatadó igazságos, arányos felemelése által. Nem kívánom azt, hogy megrontassék a tőke jövedelme, de mindenesetre követelheti az ország, hogy az adó igazságos arányban fizettessék. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én nagyon jól tudom, hogy száz meg száz módja volna a t. kormánynak e tekintetben javas­latokat hozni a törvényhozás elé. (Ugy van! Ugy van ! a szélső baloldalon.) Méltóztassék meggon­dolni, hogy a dolgok ily helyzetében a képviselő­háznak lehetetlen elzárkóznia annak kifejezésétől, hogy tudja, hogy a földadó az ország földmíve­lőire igen terhesen nehezedik s hogy azt le kellene szállítani s viszont vannak adónemek, melyeket fel lehetne emelni. Hiszen mi nem kívánjuk, hogy mindjárt itt határoztassék el, hogy menynyivel szállíttassák le az adó, hanem igenis adassék ki a kormánynak azon utasítással, hogy terjeszszen elő ez iránt javaslatot, valamint ter­jeszszen elő javaslatot oly adónemek mérsékelt emelésére nézve is, a melyeket igazságosan lehet emelni. T. ház! Az ünnepek előtt valószínűleg nem sok ülést fogunk már tartani. Kérem a t. házat, ne méltóztassék az ügyet egyszerűen azon nyilat­kozattal elütni, hogy a kérvények kiadatnak a pénzügyministernek. Ez eltemetné azt a kérést, mely az ország minden részéből felhangzik. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon!) Higyék el, majdnem gúnynyá lesz a kérvényezési jog ez országban, ha ilyen határozatot hozunk. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Tegyék hozzá azt, a mit Pap Elek t.|képviselőtársam óhajt. Ezt jogosan várjuk minden képviselőtől pártkülömbségnélkül. Kérem még egyszer, méltóztassék igy kiadni a kér­vényeket a t. pénzügyminister urnak. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Csanády Sándor : T. ház ! Ha a tárgyalás alatt lévő kérvények egyes polgárok által adattak volna be, nem csodálkoznám rajta, hogy a kér­vényi bizottság oly könynyedén bánik el velők. De akkor, midőn 20 törvényhatóság folyamodik ugyanegy tárgyra vonatkozólag s midőn ezek tolmácsai az ország összes törvényhatóságainak, valójában fájdalmamat kell kifejeznem azon, hogy a kérvényi bizottság azt ajánlja, miként adassanak ki a kérvények egyszerűen a pénzügyministernek, mert hiszen tudjuk, minő sors vár ezen törvé­nyekre, ha a pénzügyminister urnak adatnak ki: eldobja azokat. Még azt sem mondja a kérvényi bizottság, hogy a minister ur tegyen jelentést eljárásáról a háznak. Én, t. ház, minthogy ismerem azon nyo­masztó anyagi viszonyokat, melyek között az ország nagyobb része szenved, minthogy én, miként e napokban is említettem, tudom azt, hogy az elviselhetlen nagy adókért már az utolsó falat kenyértől is megfosztják a családokat, valóban sajnálom, hogy a kérvényi bizottság legalább anynyit nem mondott ki jelentésében, hogy utasíttatik a pénzügyminister, hogy e kérvények \ tekintetbe vételével készítsen törvényjavaslatot és azt terjeszsze a képviselőház elé. Mert a kérvényi bizottság ezt ki nem mon­dotta ; kérem a t. házat, méltóztassék e kérvé­nyeket oly utasítással adni ki a pénzügyminister urnak, hogy e tárgyra vonatkozólag igazságos, méltányos törvényjavaslatot terjeszszen a kép­viselőház elé. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Méltóztatik módosítást tenni, vagy csatlakozik a képviselő ur a már tett indítványhoz? Csanády Sándor: Sorakozom igenis ahhoz. (Derültség.) I'sáak Dezső : T. ház! Valóban méltányo­sabb, jogosabb kérvény alig kerüU még a kép­viselőház elé, mint a jelenleg tárgyalás alatt lévő. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Kik jajdulnak most fel e kérvényben, t. képviselőház? Nem Magyarországnak földbirtokos polgárai-e, nem azon polgárok-e, a kik a történelem tanúsága szerint mindenkor a leghazafiasabbak voltak s a kik e haza földjéhez legjobban le vannak kötve, mert vagyonuk telekkönyvileg van nyilvántartva, s azt vész idejében nem vehetik hátukra, hogy vele kivándoroljanak; (Igaz! Ugy van! a szélső bal­oldalon) nem azon polgárok-e, a kiknek leginkább joguk van ahhoz, hogy e haza békében és benne mindenki boldogan éljen ; mert ha háború van, abból nekik csak káruk lehet. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ezen hazafias osztály t. ház, csak a legritkább alkalommal fordul kérvényeivel a törvényhozás elé, most is úgyszólván már a végszükségtől kényszerítve tette ezt. Méltó tehát a figyelembe vételre. T. ház, az egész kormány nagyon jól tudja, hogy a földadó ma már elviselhetlen ; (Igaz! Ugy van ! a szélsőbalon) de legjobban tudja a pénzügy­46*

Next

/
Thumbnails
Contents