Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-289

346 289- országos ülés deczomber 9. I889. Münnich Aurél, a véderő bizottság előadója: T. ház! Azon körülmény, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat évenként a t. ház elé terjesztetik, felment engem azon kötelesség alól, hogy én ezen törvényjavaslatot bővebben indokoljam és hogy bővebben adjam elő annak szükségességét és helyességét. Mindazonáltal tekintetbe véve ezen törvényjavaslatnak fontosságát, legyen szabad a következőket előterjesztenem. (Halljuk!) T. ház! Az 1879 :XLI. t.-cz. által a hadsereg és hadi tengerészet hadi létszáma további tiz évre 800,000 írtban állapíttatott meg. Ezen megállapítás következtében az 1880. évi népszámlálás alapján az 1882 :I. t.-cz. a magyar korona országaira eső hadjutalékot összesen 331,414 főben határozta meg. Az ezen mennyiség kiegészítésére tényleg szükséges ujoncz- és póttartaléki jutalék kiállítása az 1868:XL. t.-cz. 13. §-a értelmében történhetik meg, ha ennek megajánlása az országgyűlésen minden évben eleve megtörténik, illetőleg a törvényhozás által megszavaztatok. Ugyanezen törvény rendelkezéséhez képest az évenként megszavazandó póttartaléki jutalék tízszerese nem haladhatja túl évenként a megajánlott ujonezok számát. Ezek alapján és a most említett törvények rendelkezéséhez képest nyújtotta be a t. honvédelmi minister uraz 1887. évben kiállítandó ujoncz- és póttartaléki jutalék megajánlásáról szóló törvényjavaslatot. Midőn megemlíteném, hogy ezen törvényjavaslatban az 1887. évre az ujonezjutalék 39,552 s a póttartaléki jutalék 3,955 főben kívántatik megszavaztatni, oly számokban, mityenekben már eddig is 1882. évtől kezdve 1886. évig minden évben megszavaztatott; midőn továbbá megemlíteném, hogy a törvényjavaslat az általam idézett törvényeknek teljesen megfelel: bátorkodom a törvényjavaslatot általánosságban a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Helyeslés a jobboldalon.) Boda Vilmos: T. ház! Sokkal ismeretesebb az álláspont, melyet azon párt elfoglak melyhez nekem szerencsém van tartozni, hogysem hosszasabban és bővebben praecisiroznom kellene ezen álláspontot. Úgyszintén eléggé bőven ismeretesek azon indokok, melyek folytán a pártunk által elfoglalt álláspontra helyezkedtünk. így feladatom fölötte meg lévén könnyítve, egyszerűen annak kijelentésére szorítkozom, hogy mi

; mint az önálló magyar hadsereg föltétlen hívei, a közös hadsereg számára ujonezokat megszavazni egyáltalában nem vagyunk hajlandók s igy természetesen még általánosságban sem fogadhatjuk el a szőnyegen levő törvényjavaslatot. (Hosszas élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Csanády Sándor: T. képviselőház! Azt hiszem, egyetlenegy tagja sincs a képviselőháznak, a ki a t. előadó ur indokolása után fogadhatná el a törvényjavaslatot. Én ugyan részemről igen kevés indoko hallottam, mely annak elfogadására bírhatna. T. ház! Hogy egy ország, egy nemzet önálló, független lehessen, hogy önmaga rendelkezhessék saját sorsa, jövője és jelene, vére és vagyona felett, Következőleg, hogy boldog és elégedett lehessen, nélkülözhetlenül szükséges, hogy önálló hadügygyei, pénzügygyei, kereskedelemmel és külképviselettel bírjon. Ez az oka annak, t ház, hogy én is, ki a politika terén első fellépésem óta folytonosan hazám önállóságáért, függetlenségért, a valódi alkotmányos szabadságért rajongtam, küzdöttem, (Helyeslés a szélsőbaloldalon), mindjárt első fellépésemkor egy olyan politikai zászló alá szegődtem, melyre Magyaroszág önállósága, függetlensége és a valódi alkotmányos szabadság voltak és vannak a mai nap is felírva. (Helyeslés a szélső balon.) E zászló alatt küzdött 14 éven keresztül maga Tisza Kálmán jelenlegi ministerelnök ur is (Derültség); e zászló alatt küzdött igenis 1861-től 1875 ig s igy midőn az önzés, a nagyravágyás gonosz szelleme, (Derültség) ördöge (Élénk derültség) diadalmaskodván felette, politikai hitehagyott lett s a ministerelnöki székbe való bejuthatásér", elárusította politikai hitelveit. És ez az oka t. képviselőház annak, hogy Tisza Kálmán ministerelnök ur az 1875-ik évtől, azaz politikai hitehagyottsága korszakától kezdve Austria, Bécs érdekeiért feláldozta Magyarország, a magyar nemzet érdekeit épen ugy szellemi, mint anyagi és közerkölcsiségi tekintetben. (Derültség.) Ez az oka, hogy a ministerelnök ur 11 évi ministerkedése alatt alig tett egyebet, mint engedelmes többsége által folyton magasabbra emeltette az adókat, újabb adónemeket hozott be s oly körülmények közé juttatta e szegény, elárvult nemzetet, hogy az adóért utolsó falat kenyerétől is megfosztják, a családtagok feje alól az utolsó párnát is árverés alá bocsátják. Ez az oka, hogy a nemzet annyira el van keseredve, hogy valóban csakis a nemzet hazafiságának, nagylelkűségének lehet köszönni azt, hogy véglegességre nem vetemedett. A jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat is Austria, Bécs érdekében hozatott szőnyegre és terjesztetett a képviselőház elé megszavazás végett; mert hisz egy oly hadseregbe kivannak 40,000 uj'onczot megszavaztatni, a mely hadseregben a szellem, a vezényleti nyelv az osztráknémet; egy olyan hadseregbe, melynek tisztjei idegen nemzetiségekből állanak; egy olyan hadseregbe, melyben magyar ifjaink mellőztetnek csupán azért, mert magyaroknak születtek, mert nem aludt ki keblökből a hazafiság és szabadság iránti szeretet; mellőztetnek azért, mert nem haj-