Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-287

340 257. országos ülés ieesember S. läSfi. az e törvényjavaslatban kért felhatalmazás szól. Hogy ez lehető legyen, méltóztassék a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot megszavazni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnöki T. ház! Minthogy az előadó ur nem kivan szólani, kérdem atisztelt házat, méltóztatik-e az „1887. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról

u szóló törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? igen, vagy nem ? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban. Következik a részletes tárgyalás. Tibád Antal jegyző (olvassa a czíme', az 1., 2., 3., 4.. 5. §-okat, melyek észrvétel nélkül elfogadtattak). E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tüntetik ki. Következik a pénzügyi bizottságnak 398. számú jelentése „a_je]zálog-kölesönök átváltoztatásánál adandó bélyeg- és illetékkedvezményről szóló 1881. évi LXX. törvényczikk érvényének meghosszabbításáról" czímíí törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni. (Igen !) E szerint az átalános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Hegedüs Sándor a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Az általános kamatlábnak csökkenésével, a jelzálogos kölesönök, melyek a régi magasabb kamatláb mellett köttettek, nemcsak terhesek maradtak, de egyszersmind convertálhatók lettek az újabb viszonyok által. Ennek következtében már az 1881. évi LXX. törvényczikkben ennek megkönnyítése czéljából bélyeges illetékmentesség adatott oly conversióknak, melyek kisebb kamatláb mellett jelzálogos kölcsönökké lettek. Az ezen bélyeg- és illetékmentességre vonatkozólag adott időhöz kötött engedély lejár a folyó évi deczember 31-én. Minthogy azonban a viszonyok ugy a kamatláb mint a conversió tekintetében még változatlanok, a mennyiben ily hitelműveletek még mindig folyamatban vannak és igen sok conversió történik, hogy ez lehetővé tétessék, illetőleg megkönnyittessék : a jelen törvényjavaslat még további három évre kívánja ezen bélyeg- és illetékmentességet meghosszabbítani. Ajánlom a törvényjavaslatot általánosságban elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a napirenden lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Tibád Antal jegyző (olvassa a tőrvényjavaslat czvmét, azl.,2. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök : E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi bizottság 397. számú jelentése „a volt magyar és horvát-szlavón határ őrvidéki részekben fenálló külön adók megszüntetéséről és az ugyanott még érvényben nem levő adótörvények életbeléptetéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a jelentést méltóztatik felolvasottnak venni. {Igen!) E szerint az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. (Mozgás.) Kérem a ház t. tagjait, méltóztassanak az előadót csendben meghallgatni. Ily zajban a legnagyobb erőfeszítésbe kerül a beszéd, pedig az előadónak kötelessége szólani, ha nem volna kötelessége, ily zajban bizonyosan nem szólana. (Helyeslés.) Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója i T. ház ! A már polgárosított magyar horvát és sziavon határőrvidéken eddig azon adótörvények voltak érvényben, melyek a régi, részben az absolut korszakból származtak s melyek a magyar állam törvényeitől sok tekintetben eltérők ugy elvileg, mint részleteikben. Most miután ezen polgárosítás mindkét irányban keresztül ment, gondoskodni kell arról, hogy az ország minden részében, tehát a volt határőrvidéken is a magyar adótörvények úgy általánosságban, mint részleteikben érvényesíttessenek. E törvényjavaslat azt czélozza, hogy mindazon adótörvények, melyek Magyarországon és általában a magyar királyságban érvényesek a polgárosított magyar és horvát-szlavón-határőrvidéken is behozassanak. Csupán két irányban tesz kivételt a törvényjavaslat: az egyiket törvény szabja elő, a másikat e törvényjavaslat veszi föl. Törvény szabja elő azt, hogy a ház- és földadó után a határőrvidéken földtehermentesitési kárpótlás ne szedessék, mert ezt már az 1873: XXVII. és XXVIII. törvényczikkek kimondják; a másik kivétel, melyet ezen törvényjavaslathoz be, az, hogy a határőrvidékeken még a házközösség érvényben levén, az adótörvények értelmében a házközösségek fejei úgy saját személyük, mint családjuk tagjai után a II. osztályú keresetadót s a föld- és házosztályadó után járó általános jövedelmi pótadót fizetni tartoznának, minthogy pedig azon szegény részre nézve a magyar adótörvények