Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-269

26 268. országos ülés szeptember 25. 1886. ennek folytán vérlázítóbb teher azorőzágnak összes terhei közt nem létezik. Mert nem elég az, hogy mi ott egy társulatot sübventíonálunk, még pedig majdnem kétszeresével azon összegnek, a melyet a mi érdekeinket szolgálni hivatott társulatra szánunk, mondom, egy oly társulatot subventionálunk, melytől az országnak semmi haszna sincs; hanem subventionálunk egy oly társulatot, a mely a maga természete szerint mást nem tehet, mint a Trieszt és Fiume közti versengésben állandóan Fiúménak ellenére Triesztnek érdekeit szolgálni, (Elénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) En ebből, t. képviselőház, a Lloyd társulatnak semmi szemrehányást nem teszek; én egyáltalában soha sem teszek szemrehányást természetes ellenfeleinknek azért, hogy érdekeink ellen cselekednek, de csak Önönmagunknak, hogy akkor, mikor ezen bántalmat elhárítani, vagy legalább elő nem segíteni, csak tőlünk függ: mi elég. . . . Madarász József: Gyávák vagyunk! (Mozgás). Gr. Apponyi Albert. . . elég jók vagyunk, hogy magunk ellen elleneinknek fegyvereket szolgáltassunk. (Igaz! a hal-és szélső bálo

1 dalon.) Akár hány szerződést kössön a magyar kormány a trieszti Lloyd-társulattal, az soha más nem fog lenni, mint egy a maga lényegében, a trieszti érdekeltségből keletkezett és ezért természetszerűen Fiúméval szemben mindig Triesztnek érdekeit szolgáló társaság, (ügy van! hal felől.) És nincs az a szerződés a világon, akárki készítse azt el, akármily furfanggal legyen annak minden egyes szakasza kimérve, melyet a gyakorlatban a kereskedői és vállalkozói leleményesség azzal a nehézkes apparátussal, az állami kormányzattal szemben kijátszani és épen ellenkezőjére fordítani képes nem volna. Nem lehet a dolgokat egyáltalán és igy a társulatokat sem bármily szerződés által oda kényszeríteni, hogy a maguk természetének ellenére működjenek és cselekedjenek. Mielőtt tehát, t. ház, ki nem vágtuk azt a sebet, melyet közgazdasági rendezkedésünknek egész szervezetében, melyet különösen tengeri hajózásunk rendezése ügyében a trieszti Lloyddal fönnálló szerződés képez: addig a magyar tengeri hajózás ügyének megfelelő rendezése nem képzelhető, (ügy van! a bal és szélső baloldalon.) Képzeljük csak, t. ház, hogy szabadon rendelkezünk azon 400,000 írttal, mely most évenként Magyarország által sarcz gyanánt a trieszti Lloydnak fizettetik. Akkor pénzügyeinknek az eddigihez képest minden újabb megterhelése nélkül rendelkezünk elég anyagi erővel, melylyel megfelelő módon — akár az Adriával, akár más társasággal, ennek nem akarok praejudicálni — a magyar tengeri hajózás érdekeit a szükséges és megfelelő állami ámogatásban részesíteni képesek vagyunk. Addig, I mig ezen akadályt utunkban állani engedjük; mig pénzügyi erőink erre fordítható részének legnagyobb hányada egy, a mi érdekeinkkel — ha azokkal összeköttetésben áll — ellentétes összeköttetésben álló társulat subventionálására fordittatik: addig ne bocsátkozzunk foltozgatásokba, kísérletekbe, melyekkel egy frtot adunk egy czél előmozdítására, midőn másik kezünkkel két frtot költünk ugyanazon czélnak, törekvésnek leküzdésére. (Ugy van! Elérik tetszés a bal- és a szélső baloldalon.) Mert ez a helyzet ma. Az ország a legnagyobb bőkezűséggel áldoz a fiumei kikötő emelésére egyik kezével, a másik kezével pedig erősít, subventionál egy oly társulatot, melynek természetes érdeke, irányzata Fiume fölvirágzásának leküzdése, (ügy van/ ügy van! a szélső bal- és a baloldalon.) T. ház! Azért tartom én a mostani időpontot rosszul megválasztottnak arra, hogy a magyar tengeri hajózás ügye állandó megoldást nyerjen. Midőn egy év választ el minket azon időponttól, midőn egyedül csak a magyar törvényhozás elhatározásától függ, hogy a magyar tengeri hajózás ügyének rendezésében teljesen szabad keze legyen, hogy tehát ezt az ügyet megfelelően, egyfelől pénzügyi erőnkhöz, másfelől annak fontosságához mért alapossággal megoldhassa; hogy most az utolsó hónapokban, midőn kezeink még meg vannak kötve és ezen megkötöttséghez mért szegényességgel intézkedjünk 10 évre kihatólag, ezt én bölcs politikának nem tarthatom. (Elérik helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezért nézetem egyszerűen az, hogy ne vállalkozzunk ma arra, hogy a magyar tengeri hajózás ügyét évekre kihatólag szabályozzuk. Az Adriát elbukni engedni én is helytelennek és károsnak tartanám. Ha tehát ezen egy év alatt is ideiglenes intézkedések szükségesek, hogy ezen egy évet e társulat kiállja és a maga integritásának mint egy számba vehető factor álljon előttünk a magyar tengeri hajózás ügyének végleges rendezésénél : ilyen ideiglenes intézkedés megtételéhez hozzájárulok. De azért, mert a társulatnak most mindjárt szüksége van a rendezésre, a magyar tengeri hajózás ügyének rendezését oly időben engedjük magunkra tukmáltatni, midőn azt megfelelően nem rendezhetjük, ebbe én, t. képviselőház, bele nem egyezem, (Helyeslés balfélöl) azért én a jelenlegi törvényjavaslat el nem fogadásával, magam és elvbarátaim nevében egy határozati javaslatot bátor vagyok beadni, (Halljuk!) a melyet bátor leszek felolvasni és a melynek elfogadását kérem a t. háztól. E határozati javaslat az általam kifejtett elveket tartalmazza és a következőképen hangzik (olvassa): Határozati javaslat. A ház a magyar tengeri hajózás ügyét csak az osztrák-magyar Lloyd társulattal fennálló szerződés lejárta után tartja