Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-286

286. országos ülés deezember 4. 1886. g^y tett ösvényen tudna odább döczögni: még akkor sem volnánk kénytelenek a szőnyegen levő törvényjavaslatot elejteni, mert hiszen a tőzsdeadó behozatala nem úttörő munka. Á tőzsdeadó Németországban körülbelül 1

V* éve be lévén hozva, ott már próbálgatták is, tehát onnan schemákat és blanquettákat is lehetne hozni, ha szükség volna rajok. Ez ellen ugyan a bizottságok azt hozzák fel az indokolásukban, melyet az előadó ur is hangsúlyozott beszédében, hogy a tőzsdeadó még Németországban sincsen véglegesen kipróbálva. Elismerem, hogy nincs. Elismerem, hogy a tőzsdén forgó tőke ravasz és a zsidó pénzemberek, a kik a milliomokra menő számokkal játszanak, minden furfangot felhasználnak, hogy kivonhassák magukat a közterhek viselése alól. De, t. ház, mit mondanának arra a gazdára, a ki azért hagyná vetetlenül földjét, mert a termésből lophatnak is. Az, hogy most rögtön nem vagyunk képesek oly törvényt alkotni, a melyet a ravasz börzezsidók ittott ki ne játszhatnának, tehát egyátalában ne hozzuk be a tőzsdeadótörvényt; ez gyarló okoskodás volna, t. ház s bölcseségben nem erősebb a törökökénél, a kik azért nem tapasztják be házuk oldalát, mert úgyis lehullhat róla a vakolat. De hát mi, t. ház, nem vagyunk törökök és mind «z ideig nem is igen tartózkodtunk kivált újabb .adók behozatalánál azon aggodalom miatt, hogy hátha kijátszszák azokat, avagy nem be van-e nálunk hozva például az örökösödési százalék és a tőkekamatadó? Már pedig ha azért [nem czélszerű valamely törvényt megalkotni, mert az még nincsen végleg kipróbálva és nem hozható meg ugy, hogy itt-ott ki ne lehessen játszani, akkor nem kellett volna behozni az örökösödési százalékot sem, mert hiszen azt is igen sokan, különösen pedig a készpénzt és liquid követeléseket öröklő zsidók az öröklött érték legnagyobb részének eltagadása által kijátszszák. Ekkor nem kellett volna behozni a tőkekamatadót sem, mert hiszen a mai váltópraxis mellett, a mint ez a Hay Bernát-féle fenyítőperekből is látható, a mi kitűnő hazafiságú ós eleven észjárású zsidó polgártársaink, a jó ég tudja, hány millió után nem fizetnek tőkekamatadót. Hogy nehéz oly törvényt alkotni, a melyet a furfang ki ne játszhasson, ez igaz; de ez korántsem indok arra, hogy egyáltalában ne hozzuk meg a törvényt. Sőt ellenkezőleg, ennek ösztönzőnek kell lenni arra, hogy a törvényt minél előbb meghozzuk s aztán tanulmányozzuk azt a gyakorlatban és a tapasztaltakhoz képest igazítsunk rajta, javítsuk, íejleszszük és tökéletesbítsük. A furfang megvan és meg is lesz mindig; de ez nem ok rá, hogy mi hajoljunk meg előtte, törvényt elébe mielőbb s ha azt is áthágja, a legszigorúbb fenyítékkel kell megtorolni a törvényszegést. T. képviselőház! Még e törvényjavaslat benyújtásának idejében hallottam egy pár zsidótól, hogyha nálunk a tőzsdeadó behozatik, a börzianerek ugy fognak magukon segíteni, hogy majd elmennek a bécsi tőzsdére játszani. Meg vagyok róla győződve, t. ház, kivált miután az előadó ur is hangsúlyozta, hogy ez a két zsidó ezt nemcsak nekem, hanem a bizottság tagjainak is elmondta, legalább ugy a bizottságok indokolásaiból, mint az előadó ur beszédéből is határozottan az tűnik ki, hogy őket legalább részben az ettől való félelem is ösztönözte arra, hogy a t. háznak a törvényjavaslat elejtését ajánlják. T. képviselőház! Én pedig ezen félelmet teljesen alaptalannak tartom, mert ami börzezsidóeskáink sohasem fognak a bécsi börzezsidók körmeik közé futni, épen ugy nem, mint a hogy nem indul vadászatra a macska az ő oroszlán atyafiával. De tegyük fel mégis a könnyen megijeszthető urak kedveért, hogy a magyarországi börzemacska látogatásra merészkedik bécsi atyafia odújába. Nos, hát mit fogunk mi az által veszíteni, ha nem hozzuk meg a tőzsdeadótörvényt ? A kincstár ezen a czímen ugy sem kap egy krajezár jövedelmet sem, ha pedig behozzuk és a nagyobb játékok csakugyan elvonatnának Budapestről Bécsbe és a kincstár ezen esetben tőzsdeadó czímen csak igen kevés jövedelmet kapna is, vesztettünk-e mi az által, hogy Katz ur Kohn úrtól nem a budapesti, hanem a bécsi tőzsdén kötött ^szerencsejáték által nyert 100,000 frt különbözetet. Igaz, hogy ezen esetben Katz ur a tőzsdeadótörvény mellett sem fogna a nyert százezer forint után illetéket a kincstárnak fizetni, de hát fizet-e ma, midőn nincs tőzsdeadó ? Vagy attól félnek-e talán a t. bizottságok, hogy Katz ur szőröstülbőröstül és nyert százezer forintostól elköltözik innen? Fájdalom, nem költözik el, mert neki nagyon jó itt, hol az ő százezreivel lépten-nyomon oly pénzügyi míveleteket csinálhat, a mely megöl bennünket és milliomossá teszi őt. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) De tegyük fel mégis, hogy elköltözik ; munkaerőt, productiv elemet vagy kiváló egyéniséget vesztett benne a nemzet, a magyar társadalom 1 Nem! Csupán egy hazárdjátékost, a ki tőzsdelátogatással keresi meg millióit; de nemzetgazdaságilag nem producál semmit, pénzét nem bocsátja az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság fejlesztésére a nép közé, hanem a tőzsdén forgatja azt, sőt minthogy nagy pénzt von magához, kivonja a kivonható idegen tőkéket is a közforgalomból és viszi a tőzsdére azt is. A tőzsdén forgatott tőkéjétől, millióitól adót nem fizet, a közteher viselésében részt nem vesz, közczélokra nem ad, jótékonyságot nem gyakorol, tőle irodalom, művészet teljesen elveszhet; egy szóval kevesebbet ér a társadalomra nézve az