Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-282

288 282. országos ülés október IS. 1SS6. alkalomból, hogy Herbert Pécs-városi aljegyzőt, mint tartalékos tisztet a katonai becsületbíróság tiszti rangjától megfosztotta, kérdi, vajj'on megengedhetőnek tartom-e, szemben az 1868: XL. törvényczikkel, hogy egy katonai becsületbíróság egy tényleges szolgálatban nem álló honpolgárt birói széke elébe idézzen; és hogy|szándékozom-e ebben az irányban további léi)éseket tenni? Mindenek előtt azt kívánom megjegyezni t. ház, hogy az 18S8: XL. törvényczikknek 54. §-a — mert erről van szó — aztmondja: „A tettleges szolgálatban nem álló tartalékosok és a honvédek tisztjei és a legénység minden polgári viszonyaikra nézve, ugy szintén bűnvádi és rendőri ügyekben a polgári törvények és hatóságok alatt állanak." Ez egy nagy fontosságú jogi elv, melynek minden megsértése bizonynyal mindenki által visszautasítandó. (Helyeslés.) De másfelől meg kell jegyeznem, hogy a katonai becsületbiróságnak — a minő különben a continens minden hadseregében létezik — nincs, mert nem is lehet sem rendőri, sem bűnvádi ügyekben judicaturája; hanem igenis egyedüli hatásköre terjed arra, hogy azokra nézve, a kik mint tisztek, habár szolgálaton kívül is, oly valamely tényt követnek el, mely a tiszti ranggal meg nem fér, egyszerűen a tiszti rang elvonását mondhatja ki. Ez esetben a katonai bíróság ítéletében, melyet talán a képviselő ur is olvasott, még határozottan megvan az mondva, hogy Herbert ur, ha tényleges szolgálatban lett volna, disciplinaris eljárás alá esett volna. De épen, mert nem volt tényleges szolgálatban, ez nem történt, hanem a katonai bíróság csupán arra szorítkozott, a mi a becsületbiróságnak hatáskörébe tartozik. így tehát a képviselő ur által hangsúlyozott és általam is főfontosságúnak tartott azon elv ellen, mely szerint a tényleges szolgálatban nem állók az idézett törvényben említett viszonyaikra nézve csak a polgári törvények alá tartoznak, vétséget nem látván : nem érzem magamat arra hivatva, hogy ezen ügyben további lépéseket tegyek. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl,) Komjáthy Béla: T. ház! Interpellatióm alkalmával elmondott beszédemet ugy a képviselőházban, mint azon kívül, sokan félreniagyaráztak és annak sokan oly intentiót tulajdonítottak, a mely intentió szándékomban nem volt. Magam iránti tekintetből és semmi más által nem vezéreltetve, ennek ellenében következő nyilatkozatot akarom tenni. A t. ház minden tagja, a ki jóakaratúlagitél, tudja, hogy én akkor csak egy testület és csak egy intézmény ellen szólaltam fel. Akkor tett nyilatkozatomat most is és utolsó lehelletemig fentartom ; az ellen azonban tiltakozom, mintha személyeket akartam volna sérteni. Ily szándékom nem volt és nem is lehetett. Soha sem volt ég nem lehetett szándékom a képviselőházat a személyes sértegetések szinterévé tenni, mert ily eljárás ellen legerősebben tiltakoznék műveltségem is. (Helyeslés.) Ha szándékom lett volna személyes sértéseket egyesek ellen elkövetni: biztosíthatom a t. képviselőházat, elég bátor lettem volna azt meg is tenni — de akkor sem itt a házban -— hanem kerestem volna a házon kivül helyet és alkalmat, hogy szándékomat megvalósítsam. Azokat pedig, kik személyesen sértve érezték magukat, annyival inkább nem volt szándékom megsérteni, mert azon uraknak neveit mai napig sem ismerem, (Helyeslés.) A mi pedig a ministerelnök ur válaszát illeti, arra nézve röviden csak annyit jegyzek meg. hogy én arra el voltam készülve; tudtam azt, mint első beszédemben is mondottam, hogy Magyarországon a katonaság csakugyan omnipotens (Igaz! Ugy van ! a szélső baloldalon) és itt semmit, tehát még a törvényeket sem veszi egyáltalán tekintetbe. (Helyeslés a szélső balon. Ellenmondás jobb felöl.) Engedelmet kérek, ott van az 1868 : LX. törvényczikk, a mely ő Felsége által szentesített törvény. Azon becsületbirósági szabályzat pedig, a melynek alapján az illető urat, a kit szintén nincs szerencsém ismerni, perbe fogták, egyáltalán itt az országgyűlésen nem tárgyaltatott; szükséges volna tehát, hogy az az országgyűlésen is megerősítést nyerjen, mert hát egymással ellenkező két szabályzat, ugyanazon országban nem állhat meg soha. (Helyeslés a szélső balon.) De t. képviselőház, én elmondtam interpellatióm alkalmával mindazon nézeteket, a melyek engem ebben az ügyben vezetnek; azokat most is fentartom teljesen és egészben helytelennek tartom, azonban a beállott események után azokat most bővebben nem fejtegetem: de tekintve azt, hogy a tárgy nagyon fontos; tekintve., hogy nagyon sok oldalról lehet felfogni és magyarázni, a kormánynak is, a mint maga többször hangsúlyozta, érdekében áll, hogy a polgárság és a katonaság között a jó egyetértés meglegyen, a mi ma nincs meg, tisztelettel kérem a képviselőházat ezen indokoknál fogva, méltóztassék ezen tárgyat tárgyalásra kitűzni. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a t. ministerelnök ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani, (Megtörténik.) A többség tudomásul vette a ministerelnök ur válaszát. T. ház! Hátra volna még az interpellatió meghallgatása; miután azonban a jegyzői kar jelentésével elkészült, kérem, méltóztassék azt meghallgatni.