Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-281

281. országos ülés október 15. 1886. 279 czikkében egészen más oldalról fogta fel s pedig igen helyesen. E czikkben az mondatik, hogy e kérdésnél szó sem lehet arról, hogy takarékoskodjunk, hanem a birói létszámot ellenkezőleg meg kellene szaporítani a királyi táblán. De mit szóljunk arról a nyomorult fizetésről, mi a királyi tábla biráit illeti ? Hiszen még Romániában is egy másod osztályú felsó'bb biró annyi fizetést húz, mint nálunk az első osztályú királyi táblai biró. Más országban az igazi jogászok előtt nem mérvadó a pénzügyi szempont, nálunk is annak kell történnie, hogy a jogászok első sorban a jogi álláspontra helyezkedjenek s ne a pénzügyi szempontot vegyék mindig irányadóul. Nem helyes tehát, hogy a pénzügyi szempont, mely az állami kormányzat más ágaiban sohasem érvényesül, itt folyton irányadó legyen. Hiszen, t. ház, ugy is határtalanul botrányosan kevés az a fizetés, mit nálunk a felsőbb birói kar élvez, ha ugyan élvezetnek lehet azt nevezni. Egy hires tanár, Jousserardot azt jegyezte meg, hogy a mely államban a birói fizetés csekély, ott meg van vetve a birói állás. Ott nem tekintik a birót az állam és társadalom mandatáriusának. Én tehát nem tehetek egyebet, t. ház, minthogy az igazságügy magasabb tekinteteinek hódolva, azoknak a tekinteteknek, melyek szerint egy jó igazságszolgáltatás ki tudja békíteni még a deficites ország méltán panaszkodó adófizetőit is: nem hajolhatok meg e kérdésnél a pénzügyi szempontoknak, mert ez az igazságügy káros voltára vezetne s nem akarom, hogy megzsibbasztassék az az erő és munkakedv, mely a királyi tábla birói karát nehéz hivatásának teljesítésére egyedül teheti képessé; nem fogadom el a t. kormány által pártolt Teleszky-féle indítványt, hanem a jogügyi bizottság előadójának véleményét fogadom él. (Helyeslés.) Fabiny Theophil igazságügyi minister: Első sorban arra kérem a t. házat, méltóztassék a Teleszky István képviselő ur által előterjesztett két módosítványt felolvastatni. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa) : Az 1. §. utolsó 2.sora helyett teendő, „hogy a budapesti királyi Ítélőtáblánál mindkét fokozatban 71 birói állás, a marosvásárhelyinél pedig az első fokozatban 13 és a második fokozatban 14 birói állás legyen". A 4. §-hoz következő új utolsó bekezdés teendő: „Addig, a mig a magasabb fizetési [fokozatbeli birák létszáma az 1. §-ban rendszeresített létszámra le nem csökken: a magasabb fizetési fokozatban megüresedő minden két állás közül az egyik megszüntettetik, a másik pedig a fentebbieknek megfelelő fokozatos előléptetéssel töltetik be." Fabiny Theophil igazságügyi minister: T. ház! Midőn a törvényhozás az 1869-iki IV. törvényczikket, mely a birói hatalom gyakorlásáról szól, megalkotta, egyszersmind kimondotta azt, hogy a királyi kinevezéstől függő, tisztán csak birói ítélet által elmozdítható állandó birák, kik felelősséggel tartoznak, fogják jövőre a törvény értelmében a birói hatalmat gyakorolni. E kimondott alapelvek rendszeresen keresztül is vitettek, csak némi eltérés történt, a mennyiben a budapesti királyi táblánál és a maros-vásárhelyi királyi ítélőtáblánál a rendes birák mellett pótbirák is alkalmaztattak. Már a t. előadó ur kiemelte volt ennek szükségét és indokolta, hogy akkoron egy átmenettel állván szemben és különben is már a budapesti táblánál 90, a marosvásárhelyinél pedig 20 rendes birói állás törvényileg szerveztetvén: mindaddig, mig egy nagyobb létszámnak szüksége tapasztalati adatok által igazolva nem volt, tanácsosnak mem tekintethetett mód nélkül szaporítani a birói létszámot. Azonban miután az élet tapasztalatai, másrészt mindazon intézkedések, melyeket a törvényhozás a felebbezés korlátozására 1881. és 1883-ban tett, kimutatták azt, hogy a hátralékok száma nem csökkent, kimondta ezen t. ház, miszerint azon ideiglenes intézkedés, mely a pótbirói intézmény felállításában nyilvánul, megszüntetendő. Én ezen álláspontot magam részéről teljesen helyesnek, az igazságszolgáltatás érdekének megfelelőnek tekintem! és ennélfogva legyen szabad állást foglalnom azon két javaslat tekintetében, uiety a t. ház előtt tárgyalás alatt van. (Halljuk! Halljuk!) Nem zárkózhatom el azon fontos érvek elől, melyeket az igazságügyi bizottság felhozott azon irányban, miszerint boldogult hivatali elődöm által beterjesztett törvényjavaslat némely oly hátrányt tartalmaz, melyeket csakugyan elhárítani szükséges. Különösen az által, hogy például a budapesti királyi táblánál csak 42 oly bírónak állása javasoltatott szerveztetni, kinek 3000 forint, tehát jelenlegi fizetésük maradt volna meg, bekövetkezett volna azon eset, hogy 54 birói állásnak kellett volna a budapesti táblánál üresedésbe jönni, hogy az alsóbb fizetési fokozatokból a jelenleg fennálló 3000 forintnyi első fizetési fokozatba előléptetés történjék. Ez tagadhatatlanul a birói karnak önérzetét, munkaképességét csökkentette volna és ennélfogva én csak meleg hálával fogadhatom az igazságügyi bizottságnak azon megállapodását, hogy a birói kart a jogos és méltányos előléptetés igényeitől ily módon elzárni nem kívánta. Azonban mindamellett, hogy elvileg elfogadom azon álláspontot, a melyen alapszik az igazságügyi bizottság jelentése és javaslata., kénytelen vagyok én is az ellen határozottan nyilatkozni. Első sorban meleg köszönettel vagyok Fény-