Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-279

248 279. orsiágofl íilé* október 1$. iSSS. Megtanít arra, hogy a birodalom mindig akkor volt a leggyengébb, mikor Austria nagyon erősen szorította magához Magyarországot, mig ellenben akkor, a mikor Magyarország szabadon lélegzett, oroszlánokként küzdöttünk és védbástyáját képeztük Európa művelt államainak a fenyegető barbárok ellen. E históriai tények alapján tehát bátran állíthatjuk azt, hogy esakugyan vész fenyegeti az újabban úgynevezett osztrák-magyar monarchiát és ezen vész ellen való sikeres megküzdésre épen a magyar hadseregnek felállítása szükséges. Hiszen a magyar hadseregben lehet feltalálni azon erkölcsi hatalmat, azon önmagát megújító erőt, a mely biztosan elhárítja a vész hullámait. (Helyeslés a szélső balon.) En tehát mindezeknél fogva a költő ama szavaival végezem beszédemet: (Halljuk !) „Az ég egy kincset ád minden hazának, És a nép őrzi hiven birtokát.* Ez a kincs állami önállóságunk. E nemzeti kincs megőrzésére kívánom a magyar önálló hadsereg felállítását s csatlakozom azon határozati javaslathoz, a melyet Győrffy Gyula t. képviselőtársam benyújtott. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen többé feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját, GyörffyGyula, gr. Apponyi Albert képviselő urakat és a minister urat. B. Fejérváry Géza honvédelmi minister : T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Megvallom, nem szívesen kértem szót, a mennyiben tekintve multamat és régi katonai szolgálatomat, bármit is fogok mondani, fognak találkozni egyesek a t. képviselő urak közt, kik — bár minden ok nélkül — hajlandók lesznek abban egyoldalú nézetet látni. (Halljuk! Halljuk!) Továbbá azért sem szívesen szólalok fel, mert nem ugyan a s őnyegen levő ügy, de azok, a mik a t. ház azon oldaláról (a szélsőbal oldalára mutat) felhozattak, 1867 óta, tehát majdnem 20 év óta annyira alaposan megvitattattak, hogy ezekről a kérdésekről újat mondani majdnem lehetetlen és mert érzem azt is, hogy a ki meggyőzetni és megtérni nem akar, azt én csekély erőmmel meggyőzni és megtéríteni nem fogom. Végre azért sem kértem szivesen szót, mert azt hiszem, a t. ház érthetőnek fogja találni, ha azt mondom, hogy az ily természetű tárgyalás reám talán kínosabban hat, mint másra. Nem szükséges, t. ház, de talán még sem fölösleges előre bocsátanom, hogy valamint a t. háznak minden egyes tagja át van hatva, ugy magam is át vagyok hatva azon meggyőződéstől, hogy midőn a t. ház mint olyan, vagy midőn egyes pártok, vagy egyes t. képviselő urak ellenőrzési I jogukat gyakorolják, ezzel csakis hazafiúi és alkotmányos kötelességüket teljesítik (ügy van! tetszés) s ezzel a joggal minden alkalommal élni, fentartom magamnak is képviselői minőségemben. (Helyeslés és tetszés.) Bátor voltam ismételve hangsúlyozni azt is, hogy én minden egyes t képviselő urnak, valamint a pártoknak nézetét tisztelem akkor is, ha azokban nem is osztozom; de én a közügy érdekében elkerülhetetlenül szükségesnek tartom, hogy a tanácskozások és viták közben a tárgyilagosság megtartassák. (Helyeslés jóbbfdől.) A szőnyegen levő ügyre vonatkozólag, minthogy a t. ház ezen oldaláról a t. előadó ur és főleg a t. ministerelnök ur a kérvényi bizottság határo zati javaslatát oly alaposan indokolták, hogy újat mondani már alig volna lehetséges : egyszerűen kijelentem, hogy én a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadom. Legyen szabad azonban indokolnom, hogy miért nem fogadhatom el sem az egyik, sem a másik ellenzéki árnyalat határozati javaslatát. (Halljuk!) A mi a mérsékelt ellenzék határozati javaslatát illeti, az lényegileg elfogadja a kérvényi bizottság határozati javaslatát, de azonkívül bizonyos intézkedések szükségét emed ki a hadseregben állítólag mutatkozó alkotmányellenes szellem megszüntetése végett. Ez rövid tartalma a határozati javaslatnak. Minthogy, meggyőződésem szerint, bármily pályát válaszszon is valaki, vagy teljesítse azon, törvényszabta kötelességeit, ez által nem szűnik meg állampolgár lenni s minthogy állampolgári kötelesség tisztelni törvényeinket és alkotmányunkat : én egyáltalában — és főleg most — arra különös törvényhozási intézkedést, hogy a hadseregben tiszteljék törvényeinket és alkotmányunkat, szükségesnek nem látok, mert ez magától értetődik. (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondás balfélöl.) Azt is méltóztatott hangsúlyozni, hogy a magyar közszellem alkotmányellenes irányban ne befolyásoltassák. Az semmivel sem indokolt állítás, hogy alkotmányellenes befolyás uralkodnék. Később bátor leszek arra is visszatérni, hogy bár sajnos, de előfordul nemcsak nálunk, hanem másutt is, hogy egyesek tévednek, hibát, vagy kihágást követnek el; de ha ez nálunk történik, abból olyféle következtetéseket levonni, hogy alkotmányellenes szellemben befolyásoltatnék a hadsereg, azt hiszem, indokoltan nem lehet. Azt is méltóztattak mondani, hogy a magyar csapatokban magyar tisztek alkalmaztassanak és ezen követelés jogosultságának bebizonyítására régi törvények is idéztettek. Hisz senki sem vonja kétségbe annak szükségét, hogy a magyar csapatoknál magyar tisztek szolgáljanak és én arra példát nem tudok, hogy bármely magyar embert, | a ki alkalmas volt, visszautasítottak volna; sőt