Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-275

275. országos ülés október 7. 18S6. 143 tőséggel bir; e tekintetben nem is feltevésekhez, hanem a muít évek tapasztalataihoz folyamodom. A múlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a bank saját jól felfogott érdekébén látva azt, hogy magyarországi üzlete egészségesen fejlődik és még aránylag véve is kevesebb koczkázattal jár, mint a monarchia némely más részeiben, e minimális dotatiót mindig túllépte és sokszor 10, 15, 16 millióval is nagyobb összeggel dotálta magyarországi fiókjait, mint törvény értelmében kötelezve volt. Ha tehát ezt tette akkor, midőn üzletét csak berendezni kezdte az országban, mikor fiókjainak száma kevesebb volt, bankhelyei pedig egyáltalában nem voltak, mikor korlátolva volt a bejegyzett czégek girója által: ha mindezek a korlátozások megszűnnek és jegy kibocsátási szabadsága nő, üzletköre alakjában, összeköttetéseiben tágul, hálózata tetemesen megnövekedik az országban, akkor a dolog természete, saját üzleti érdeke parancsolja, hogy akár van erre törvény, akár nincs, a minimalis dotatiót jelentékenyen fölemelje. E szempont az, a miért a pénzügyi bizottság és mint látszik, a kormány sem fektetett nagy súlyt a javaslatban, hogy e tekintetben a bank formális kötelességet vállaljon. A jelzálog-hitelüzlet lényeges módosításokon megy keresztül, melyek közül némelyek jogi dispositiók, mások a banknak eddigi kiváltságait emelik, a mennyiben összes peres eljárásait még egyszerú'ebbekké, rövidebbekké és még biztosabbakká és természetesen a felekre nézve szigorúbbá teszik. Ezeket részletesen nem kívánom fejtegetni, de az alapeszme ez és ennek indoka rejlik, nézetem szerint, nemesak a bank érdekében, de meg vagyok győződve, a jelzáloghitel üzletnek Magyarországon való egészséges fejlődésében is; mert minél biztosabb bármely jelzáloghitelintézet, első sorban mihelyt betáblázott követelésének nemcsak behajtására, de rövid utón való behajtására minél kevesebb formalitásnak és egyszersmind fórumnak van alávetve, annál szélesebb körben terjeszti ki üzletét, egyszersmind annál biztosabb mndatiót nyernek záloglevelei és ezzel arányban emelkedik azok árfolyama és ezzel kapcsolatosan apad a kamat, mely mellett kapja a földbirtokososztály a kölcsönt. Tehát a kölcsönvevő közönség érdeke legtermészetesebb összeköttetésben van mindazon kiváltságokkal, melyeket e téren a jelzálogintézetnek, de különösen az osztrák-magyar banknak mint vezérintézetnek nyújtunk. Azonban ha a jelzálogüzlet természeténél fogva a centralisatiót követeli, viszont oly bankkal szemben, mely közös bank, a kormánynak igényei voltak és lehettek az ország érdekében arra nézve, hogy a duális musnak e téren is iparkodjék megfelelni. E tekintetben két lényeges intézkedés van a javaslatban. Az egyik az, hogy mig eddig a jurisdictio centralizálva volt a jelzálogüzletben, mostan az országnak fenhatósági joga e tekintetben biztosítva van, a mennyiben Magyarország üzleteire nézve a budapesti törvényszék illetékessége, a horvátországi üzletekre nézve pedig a zágrábi törvényszék illetékessége van kimondva. A második az, hogy a jelzálogüzletből befolyó jövedelem után a bank eddig az adót Bécsben fizette, de jövőre azon üzletek után, a melyeket e tekintetben az országban köt, pedig a jelzálogüzletnek háromnegyedrészét itt köti, a jövedelmi adót a magyar kincstárba fizeti. Ezen két intézkedésben nyer a dualisticus forma és követelés érvényt s azt hiszem, hogy ennek jelentőségét kicsinyleni nem lehet. Ezek a főbb intézkedések a törvényjavaslatban, a melyeknek rövid megérintését azért tartottam kötelességemnek, mert nemcsak azt kellett igénytelen felfogásom szerint bebizonyítani, hogy az osztrák-magyar bank a legutóbbi években iparkodott megfelelni azoknak a feladatoknak, a melyeket mint jegybank az országgal és az üzletvilággal szemben kötelessége volt teljesíteni, hanem azt is, hogy a jövőre való meghosszabbítás nemcsak az eddigi szolgálatok, hanem azon további szolgálatok és feladatok által is indokolt, a melyek teljesítésére az új dispositiókban a bank az ország hiteligényeivel szemben kötelezve van. Ha már most a végconclusióban nemcsak a hitelviszonyokat, hanem azok tovább fejlődését, az új intézkedéseknek ezekre vonatkozó hatását, sőt tovább menve, azt a czélt is tekintjük, hogy az ország hitelviszonyai minél inkább önállókká és jobbakká tétessenek, a bírálatot e tekintetben ezen intézkedések és igy e törvényjavaslat is kiállják, mert minél bővebb hitelforrásai lesznek az országnak ezen intézkedések folytán és minél inkább van módjában állandóan alacsony kamatlábbal az ország összes hitelviszonyaira jótékony, mérséklő és termékenyítő hatást gyakorolni, annál inkább válnak egészségesekké az üzleti viszonyok és minél egészségesebben fejlődnek ezek, annál inkább lesz képes az ország nemcsak arra, hogy gazdaságát belterjesebbé tegye, hogy kereskedelmi és gyári iparviszonyait erőteljesen és egészségesen fejlessze, hanem arra is, hogy a valutának rendezése és a hitelviszonyok további emelése által az önálló jegybank felállítása lehetővé tétessék. Nagy önámítás, t. ház, íizt hinni, hogy most nagyon könnyű az önálló jegybankot felállítani, vagy hogy eljárásunk által a jegybank felállításáról lemondunk, mivel a törvényjavaslat az országnak erre való jogát szintén fentartja. Azoknak az álláspontja, a kik azt mondják, pedig sokan