Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-275

275. országos ülés október 7. 18S6. 143 tőséggel bir; e tekintetben nem is feltevésekhez, hanem a muít évek tapasztalataihoz folyamodom. A múlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a bank saját jól felfogott érdekébén látva azt, hogy magyarországi üzlete egészségesen fej­lődik és még aránylag véve is kevesebb koczkázat­tal jár, mint a monarchia némely más részeiben, e minimális dotatiót mindig túllépte és sokszor 10, 15, 16 millióval is nagyobb összeggel dotálta ma­gyarországi fiókjait, mint törvény értelmében kö­telezve volt. Ha tehát ezt tette akkor, midőn üzle­tét csak berendezni kezdte az országban, mikor fiókjainak száma kevesebb volt, bankhelyei pedig egyáltalában nem voltak, mikor korlátolva volt a bejegyzett czégek girója által: ha mindezek a korlátozások megszűnnek és jegy kibocsátási sza­badsága nő, üzletköre alakjában, összeköttetései­ben tágul, hálózata tetemesen megnövekedik az országban, akkor a dolog természete, saját üzleti érdeke parancsolja, hogy akár van erre törvény, akár nincs, a minimalis dotatiót jelentékenyen föl­emelje. E szempont az, a miért a pénzügyi bizottság és mint látszik, a kormány sem fektetett nagy súlyt a javaslatban, hogy e tekintetben a bank formális kötelességet vállaljon. A jelzálog-hitelüzlet lényeges módosításokon megy keresztül, melyek közül némelyek jogi dis­positiók, mások a banknak eddigi kiváltságait emelik, a mennyiben összes peres eljárásait még egyszerú'ebbekké, rövidebbekké és még biztosab­bakká és természetesen a felekre nézve szigorúbbá teszik. Ezeket részletesen nem kívánom fejtegetni, de az alapeszme ez és ennek indoka rejlik, néze­tem szerint, nemesak a bank érdekében, de meg vagyok győződve, a jelzáloghitel üzletnek Magyar­országon való egészséges fejlődésében is; mert minél biztosabb bármely jelzáloghitelintézet, első sorban mihelyt betáblázott követelésének nem­csak behajtására, de rövid utón való behajtására minél kevesebb formalitásnak és egyszersmind fórumnak van alávetve, annál szélesebb körben terjeszti ki üzletét, egyszersmind annál biztosabb mndatiót nyernek záloglevelei és ezzel arányban emelkedik azok árfolyama és ezzel kapcsolatosan apad a kamat, mely mellett kapja a földbirtokos­osztály a kölcsönt. Tehát a kölcsönvevő közönség érdeke leg­természetesebb összeköttetésben van mindazon kiváltságokkal, melyeket e téren a jelzálogintézet­nek, de különösen az osztrák-magyar banknak mint vezérintézetnek nyújtunk. Azonban ha a jelzálogüzlet természeténél fogva a centralisatiót követeli, viszont oly bank­kal szemben, mely közös bank, a kormánynak igényei voltak és lehettek az ország érdekében arra nézve, hogy a duális musnak e téren is ipar­kodjék megfelelni. E tekintetben két lényeges intézkedés van a javaslatban. Az egyik az, hogy mig eddig a jurisdictio centralizálva volt a jelzálogüzletben, mostan az országnak fenhatósági joga e tekintetben bizto­sítva van, a mennyiben Magyarország üzleteire nézve a budapesti törvényszék illetékessége, a hor­vátországi üzletekre nézve pedig a zágrábi tör­vényszék illetékessége van kimondva. A második az, hogy a jelzálogüzletből be­folyó jövedelem után a bank eddig az adót Bécsben fizette, de jövőre azon üzletek után, a melyeket e tekintetben az országban köt, pedig a jelzálogüz­letnek háromnegyedrészét itt köti, a jövedelmi adót a magyar kincstárba fizeti. Ezen két intézke­désben nyer a dualisticus forma és követelés ér­vényt s azt hiszem, hogy ennek jelentőségét ki­csinyleni nem lehet. Ezek a főbb intézkedések a törvényjavaslat­ban, a melyeknek rövid megérintését azért tartottam kötelességemnek, mert nemcsak azt kellett igénytelen felfogásom szerint bebizonyí­tani, hogy az osztrák-magyar bank a legutóbbi években iparkodott megfelelni azoknak a felada­toknak, a melyeket mint jegybank az országgal és az üzletvilággal szemben kötelessége volt tel­jesíteni, hanem azt is, hogy a jövőre való meg­hosszabbítás nemcsak az eddigi szolgálatok, ha­nem azon további szolgálatok és feladatok által is indokolt, a melyek teljesítésére az új dispositiók­ban a bank az ország hiteligényeivel szemben köte­lezve van. Ha már most a végconclusióban nemcsak a hitelviszonyokat, hanem azok tovább fejlődését, az új intézkedéseknek ezekre vonatkozó hatását, sőt tovább menve, azt a czélt is tekintjük, hogy az ország hitelviszonyai minél inkább önállókká és jobbakká tétessenek, a bírálatot e tekintetben ezen intézkedések és igy e törvényjavaslat is kiállják, mert minél bővebb hitelforrásai lesznek az országnak ezen intézkedések folytán és minél inkább van módjában állandóan alacsony kamat­lábbal az ország összes hitelviszonyaira jótékony, mérséklő és termékenyítő hatást gyakorolni, annál inkább válnak egészségesekké az üzleti viszonyok és minél egészségesebben fejlődnek ezek, annál inkább lesz képes az ország nemcsak arra, hogy gazdaságát belterjesebbé tegye, hogy kereske­delmi és gyári iparviszonyait erőteljesen és egész­ségesen fejlessze, hanem arra is, hogy a valutá­nak rendezése és a hitelviszonyok további emelése által az önálló jegybank felállítása lehetővé tétes­sék. Nagy önámítás, t. ház, íizt hinni, hogy most nagyon könnyű az önálló jegybankot felállítani, vagy hogy eljárásunk által a jegybank felállítá­sáról lemondunk, mivel a törvényjavaslat az or­szágnak erre való jogát szintén fentartja. Azok­nak az álláspontja, a kik azt mondják, pedig sokan

Next

/
Thumbnails
Contents