Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.

Ülésnapok - 1884-266

g 266. országos ülés szeptember 18. 1886. líthető ellentétbe jönne saját népeinek rokonszenvével és akaratával; (Helyeslés a szélső baloldalon) és nem tartom valószínűnek e megállapodást azért is, mert az csak ugy volna érthető, ha ez volna az egyetlen mód e világrész békéjét fentartani, biztosítani. A dolog azonban egészen ellenkezőleg áll mind Európa békéjének, mind pedig első sorban hazánk és a monarchia biztonságának és jövőjének tekintetéből. Az agressiv hatalmat engedékenységgel lefegyverezni nem lehet, ez csak újabb táperőt kölcsönöz neki; minden engedményt foglalónak tekint, a mely följogosítja őt újabb és újabb engedményeket követelni, kicsikarni. (Ugy van / a szélső baloldalon.) És a mi különösen hazánkat és monarchiánkat illeti, reánk nézve, kivált azóta, hogy a török birodalom — talán a túlságos amputatió következtében, mindenesetre azonban azon ingatagságnál fogva, a mely kormányzatát és politikáját legújabban jellemzi s a mely a nemzeti fölbomlás végstádiumaiban szokott mutatkozni — a Kelet sorsának intézésében fájdalom, inconmensurabilis factorrá sülyedt alá, reánk nézve — mondom — az az egyedül helyes politika, a melyet Szerbia irányában inauguráltunk és követünk mai nap is, reánk nézve életkérdés az, hogy a Balkán félszigeten szabad és független államok alakulását mozdítsuk elő (Élénk helyeslés) s hatalmunk összes súlyát a mérlegbe vessük ezek önállóságának föntartására és biztosítására, (Helyeslés.) Minden eltérés e politikától előbb-utóbb keserűen megboszúlná magát; megóvhatna ugyan bennünket egy időre az összeütközéstől, de ezen ephemer békének nem volnának áldásai; az nem nekünk, hanem ellenfelünknek használna; a mi erőnket gyöngítené, a mig amazét növelné, csak elodázná a veszélyt, de nem hárítná el azt, sőt annál válságosabbá tenné, minél több időt és alkalmat engedtünk ellenfelünknek arra, hogy minden oldalról körülaknázza positióinkat Minden önálló és szabad állam, a mely a Balkán félszigeten létrejön, egy-egy újabb védsáncz nekünk ama világuralomra törekvő északi állam aggressiója ellen; viszont e szabad államok elbukása, határaink közvetlen közelébe hozná a támadást s egyúttal föladná, sőt ellenfeleink táborába űzné azokat, a kikre mint természetes szövetségesekre kellene támaszkodnunk. Sándor bolgár fejedelem elejtése tehát nem tisztán személyi kérdés. Ü a szabad és önálló Bulgária elvét képviselte. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Benne ezen elv bukott el, szemben azon elvvel, a mely Bulgáriából orosz vazall-tartományt akar teremteni. Komoly aggodalmak nyugtalanítják a nemzetet, lázas ingerültség rezgi át az országot. A nemzet, a mely két évtizeden át áldozatot áldozatra halmozott, hogy képessé tegye a monarchiát megvédeni életérdekeinket a Keleten, megdöbbenve áll ma a kérdés előtt. Ha annyi áldozat után reánk nézve ily kedvezőtlen alakulások mehetnek végbe a Keleten s végbe mehetnek akkor, a midőn Európának ez idő szerint egyik leghatalmasabb, sőt lehet mondani, irányadó hatalmával állunk a legbensőbb szövetségben: (Helyeslés a baloldalon) akkor miben áll a hozott áldozatok haszna s akkor mi értelemmel és értékkel bir nekünk a német szövetség ? (Mozgás.) Tekintettel a nemzet ezen aggodalmaira, tekintettel az ország komor hangulatára: elutasíthatlan kötelessége a nemzet képviseletének, hogy az ország kormányától fölvilágosítást és, ha, lehet, megnyugtatást szerezzen mind a közelebbi múltban történtek, mind pedig a jövő iránt, hogy tisztában legyen a nemzet a helyzetre és külügyi politikánk irányára és czéljaira nézve s ehhez képest biztos támpontokra fektethessük jövendő elhatározásunkat. Ez okból a következő kérdéseket bátorkodom a t. ministerelnök úrhoz intézni : 1. Való-e, hogy külügyi hivatalunk I. Sándor bolgár fejedelem esetleges eltávolításába és illetőleg elejtésébe bizonyos föltételek mellett már előzetesen beleegyezett ; és melyek voltak azon föltételek? 2. Azon szövetséghez, a mely közöttünk és a német birodalom között fennáll, hozzájárult-e az orosz birodalom is, azaz: kettős vagy hármas szövetséggel van-e dolgunk ? (Mozgás.) 3. Nyujtott-e és minő biztosítást nyújtott az orosz hatalom akár e szövetségen belül, akár e szövetségen kivül arra nézve, hogy távol tartja magát nemcsak a fegyveres, de minden olynemű beavatkozástól, a mely a Balkán-félsziget, különösen pedig Bulgária népeinek szabad elhatározását megakadályozná ? 4. Ha Oroszország azon törekvései ellenében, hogy a Balkán-félsziget egyik vagy másik pontját kizárólagos, vagy túlnyomó befolyása alá vesse, monarchiánk előbb vagy utóbb kénytelen lenne erkölcsi vagy fegyveres hatalmának súlyát a mérlegbe vetni: ezen esélylyel szemközt a német birodalom, mint szövetségesünk, a szövetség értelmében minő álláspontot foglalna el? (Helyeslés.) Kérem, méltóztassék interpellatiómat a ministerelnök úrral közölni. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház kívánni, hogy az interpellatio még egyszer felolvastassák ? (Hallottuk!) Ha a felolvasást nem méltóztatnak kívánni, az interpellatio közöltetni fog a ministerelnök úrral. Most következik Irányi képviselő ur interpellatiója. Irányi Dániel: T. ház! Két kérdés ébresztett a közelebb elmúlt országgyűlési szünet alatt