Képviselőházi napló, 1884. XIII. kötet • 1886. szeptember 18–deczember 18.
Ülésnapok - 1884-273
126 273. országos ülés október 2. 1S86. a kik leginkább követelnék a vámszövetség helyreállítását. (Több hang a baloldalon: Meg kell próbálni !) A nemzet érdekeivel probatikát tenni nem , lehet feladata annak, ki a nemzet és az állam jólétét akarja előmozdítani, (Helyeslés a jobboldalon.) Mi tehát, a kik azt tartjuk, hogy a vám- és kereskedelmi szövetséget követeli az állam jóléte, természetes, azon probatikába — bele nem mehetünk. Meglehet, eljön az idő, mikor olyanok fogják vezetni az állam ügyeit, a kik nem óhajtják a vámszövetséget, akkor meglesz a probatica, de adja Isten, hogy a nemzetnek ezen soha keresztül ne kelljen menni. {Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tárgyalás be lévén fejezve, következik a szavazás. Első kérdés az lesz: elfogadja-e a ház az 1878 : XX. törvényezikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot a közgazdasági bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. Ha az nem fogadtatik el, akkor következik először a bizottsági különvélemény. Ha az sem fogadtatnék el, akkor következik gróf Apponyi képviselő ur határozati javaslata. Nem tudom, méltóztatik-e a határozati javaslat felolvasását kívánni ? (Felkiáltások: Nemkivánjuk!) Azt hiszem ismeretes, hiszen a körül forgott az egész vita. Ennélfogva kérdem, méltóztatik-e az 1878-ik évi XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot a közgazdasági bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a törvényjavaslatotelfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta a törvényjavaslatot általánosságban és igy a különvélemény és gr. Apponyi Albert határozati javaslata elesnek. Következik a részletes tárgyalás. T. ház! A tárgyalás menetére nézve azt hiszem, hogy miután ezen törvényjavaslat az 1878. évi XX. törvényczikknek csak némely pontjait módosítja, a törvény azon pontjai és szakaszai, a melyek nem módosíttattak, hanem egészben a régiben maradtak, nem fognak felolvastatni. (Helyeslés.) Tibád Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat csímét). Elnök: A czím, ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): 1. §. Az 1878. évi XX. törvényczikkbe iktatott vámés kereskedelmi szövetség — még mielőtt XXII. czikke értelmében felmondása megtörtént volna — a magyar mínisterium s 8 Felsége többi királyságai- és országainak mmisteriuma között létrejött megállapodások alapján, a 2. §-han foglalt módosításokkal ezennel meghosszabbittatik. Elnök: Elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): 2. §..Az 1878. évi XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség következő pontjai módosíttatnak : A IV. czikk második és harmadik bekezdése helyett a következő határozatok lépnek hatályba: „Fiume és Trieszt szabadkikötők területének az osztrák-magyar általános vámterületbe való beolvasztása legkésőbb 1889. évi deczember hó 31-ig fog megtörténni. A két kormány a szükséges végrehajtási módozatokat közösen megállapítja és ezen vámkülzetek megszüntetésének időpontja iránt a megjelölt határidő alatt egymással megállapodik." Elnök: Elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa) .• A VI. ezikk első két bekezdése helyébe a következő határozatok lépnek: „A kikötőügyi és tengeregészségügyi közigazgatás, a tengeri hajózás üzésére, a tengeri egészségügyre és a tengeri halászatra vonatkozólag, mindkét állam területén a két fél kormányai által egyenlő szabályok szerint és általában lehetőleg összhangzatosan fog intéztetni." A VI. czikk eddigi nyolczadik bekezdése helyett, hetedik bekezdés gyanánt, a következő határozat vétetik fel: „A hajózási illetékek mindkét államterület kikötőiben egyenlő szabályok szerint fognak kiszabatni ; kivétetnek e részben a tisztán helyi természetű illetékek, milyenek á bizonyos kikötőrészek és a révkalauzok használatáért fizetendő illetékek, továbbá a tengerészsegélyalapok javára szedett díjak." Elnök: Elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): A VI. czikk utolsóelőtti bekezdése a következőképen módosittatik: Az „osztrák-magyar Lloyd" czég alatt fennálló tengeri postaszállitó és hajózási vállalat, a Lloyddal fennálló szerződés érvényének ideje alatt és a szerződés megújítása esetében az új szerződés tartama alatt is, a külügyi minister vezetése alatt áll, ki az ezen intézetet illető tengerészeti, kereskedelmi és postaügyekben a két kereskedelmi ministerrel, illetőleg a magyar közlekedési ministérrel egyetértőleg fog eljárni." Gaal Jenő (pécskaí): T. ház!Az „Adria" magyar tengeri hajózási társulat állami segélyének felemelése iránti törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a ház ezen padjairól tüzetesen kimutattatott hogy habár érdekünkben áll a magyar tengerészet
