Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-240

240. országos ülés május 12, 1886. 85 mutatkozott egy itteni igen tiszteletre méltó jelzálogbank arra, hogy Kolozsvárra egy expositurát küld le, melynek egyéb dolga nem volna, mint az adatokat beszerezni, összegyűjteni és felküldeni. Azt hiszem t. ház — lehet, hogy hibásan Ítélem meg — hogy ennek eredménye nem lesz más, mint az, hogy a mi eddig sokkal egyszerűbben történt, mert az adatokat ott összepakolták és a postára adták, ezentúl két pakolással fog felküb detni és igy bizonyos időre meg fog az ügy akadni. Ez az eredmény, a mi nyoloz hét óta különböző intézeteknél eléretett. De én tudok egy másik eredményt. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) És ez az eredmény az, hogy — a minek én ugyan sohasem örültem — valamint bizonyos tekintetben az államhitelek igénybevételénél az úgynevezett Rothsehild-consortium uralkodik a magyar pénzügyeken, úgy bizonyos expositurája itt Pesten uialkodik a magán piaczon. hogy a mit ő meg nem akar csinálni, azt nem engedi, hogy más megcsinálja. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Hát ebben is fekszik egy nagy akadály. Már az első pillanatban, a midőn komoly cin tárgyaltunk és tanácskoztunk a felett, hogyan lehetne ezen bajokon segíteni, egyik nagyobb banknak a directora előre kijelentette, hogy ez igen nevetséges dolog. A mi ezélzatunk egyáltalában nem volt és nem lehetett az, hogy az itt fennálló, üdvösen működő intézeteket zsibbasztani akarnók; nem volt ezélzatunk az, hogy ez intézeteknek bármely irányban a legkisebb coneurrentiát is csináljuk. Mi minden módot elkövetünk arra, hogy ezekkel az intézetekkel contactusba jöhessünk; de a mikor — és ez nem a t. ministerelnök urnak szól, hanem a pénzügyminister urnak — a mikor a pénzügyminister urnak nyolez hét alatt erre a dologra, a melyet az összes erdélyrészi képviselők pártküíönbség nélkül magukévá tettek s midőn a helyzet komolysága a legnagyobb mértékben hangsúlyoztatok, mondom mikor a pénzügyminister urnak még anynyi ideje sem volt, hogy azt mondja nekünk, hogy miután egyik módon nem lehető, hát próbáljuk meg a másikat, vagy tanácskozzunk e részben vele vagy másokkal, ily előzmények után nem lehet valami nagy kilátás az eredményre. De annak daczára, hogy ez igy történt, annak daczára, hogy az én bizalmam a kérdés elintézésére nézve bizonyos mértékig meg van ingatva — megjegyzem, hogy én e kérdést nem tartom olyan dolognak, a melyet akár egyes egyének, akár pártok pártszempontból kihasználhatnának és kihasználni jogosulva volnának — tudomásul veszem a t. minister urnak adott válaszát, csakis azon indokból, hogy meg legyen adva az alkalom arra, hogy a t. kormány a ministerelnök ur által igért komoly eredményeket — és én hiszek a t. ministerelnök urnak — a legközelebbi időben felmutathassa, mondom, hogy erre alkalom adassék, mert megvallom, a válasz engem meg nem nyugtat, csakis ezen egyetlen okból veszem tudomásul válaszát. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Mindenekelőtt ar. a kérem a t. házat, hogy még egypár szót szólhassak, mert az interpellatiók alkalmával az lévén a háznak bevett szokása, hogy nem szólhat más, mint az interpelláló és az, a ki az interpellatióra felel, kötelességemnek tartom t. barátomnak vádja ellenében t. collegámat nem védelmem alá venni, hanem igazolni és arról biztosítani a t. házat ép ugy, mint t. képviselőtársamat, hogy a miket azon irányban mondtam, hogy komolyan el vagyunk határozva ebben a kérdésben minden lehetőt megpróbálni, azokat t. coliegámmal tökéletesen egyetértésben mondottam és hogy t. collegám ez ügyben ép úgy kivan segíteni, mint én vagy bárki más e házban. A másik, a mit megjegyezni kívánok az, hogy semmiféle pénzintézet iránti tekintet sem nem vezetett, sem nem vezet. Azon pénzintézet, melyre a képviselő ur alludálni látszott, földhitelkérdésekkel még csak nem is foglalkozik. A mit továbbá megjegyezni kívánok, az, hogy én nem mondottam, hogy csak egy módon fogjuk megkísérlem az orvoslást, de azt mondottam, hogy első sorban kötelességünk azt oly módon megkísérteni, mely az állam megterheltetésétnem vonja maga után. És még hozzá teszem, hogy ha sikerül ily módon földhitellel foglalkozó már létező intézet útján czélt érni, erős meggyőződésem szerint ez hasznosabb lesz azokra nézve is, kiknek érdekéről szó van, mert legalább még eddig a világon mindenütt az az általános tapasztalat, hogy a pénzpiaezon már ismert zálogleveleknek mindig jobb árkeletük van, mint akár a legnagyobb biztosítékkal bíró új zálogleveleknek. Pedig új pénzintézet csak új zálogleveleket adhat ki s az első kezdet nehézségeivel is meg kell küzdenie. (Helyeslés jobb felöl.) Ismétlem tehát, hogy óhajtunk segíteni, megkíséreljük az általam jelzett módon s ha nem sikerül, akkor nem fogjuk elmulasztani a törvényhozáshoz fordulni, melynek bölcseségétől fog függeni a szükséges intézkedések megtétele. Ismételve kérem, méltóztassék a t. ház válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Méltóztatik-e a t. ház a választ tudomásul venni ? (Igen! Nem!) A kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik,) A ház többsége a választ tudomásul veszi. A t. ház tegnapi határozata szerint holnap ülés nem lesz. A holnapután délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendje meg lévén állapítva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 12 óra 10 perczkor.)