Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-239

239 országos ülés május 11. 1S86. 6? magyarázni, hogy az aetive működendő csapatok, beleértve a népfölkelés azon osztályait is, melyek a fogyatékok kitöltésére, pótlására lesznek hivatva, a most meglevő Werndl-rendszerű fegyverekkel fognak elláttatni és csak a népfölkelés többi osztagai fognak régibb rendszeri! fegyverekkel felszereltetni. Ez megnyugtató annyiban, hogy a töltények közül a harcz zavarában egyébként kikerülhetlen confusio ily módon elhárittathatik. Én nagyon örvendek, ha a sorhadnál oly nagy készletek vannak, mint a ház elé terjesztett kimutatásokból láthatjuk. Ha ezen kimutatások hitelesek — pedig természetes, hogy ezeket nekünk hitelesekül el kell fogadnunk, ép ugy, mint azon kormányi kimutatásokat, melyek például a honvédség fölszerelésére kért bizonyos összegekről szólanak — ezek szerint nem igen nagy készlete van a honvédségnek a Werndl-féle puskákból, a mi annál nagyobb fontosságú, ha tekintetbe veszszük, hogy a fegyvereknek legalább 10%-ja az, a mely reparatura alá kerül és háború idején már az első hetek múlva egyegy vesztett csata után — a mi utóvégre minden háborúban elkerülhetetlen — tömérdek fegyver elvész, elhányodik, vagy az elfogottakkal vész oda. Szóval mindezen hirtelen beállható hiányok fedezbetése szempontjából igen örülök, hogy a Werndl-féle puskákból ilyen nagy készletünk van, habár az eddigi adatok nem igen engednek erre következtetni. De örülök, hogy a tisztelt ministerur e tekintetben is megnyugtatólag nyilatkozott. Ezeket megjegyezve a tisztelt minister urnak, áttérek a 6.§-ra, amelyre vonatkozólag egy módosítványt vagyok bátor benyújtani a magam és azon párt nevében, a melyhez szerencsém van tartozni. (Halljuk!) Ez a módosítás a szakasznak új szövegezését czélozza. Több rendbeli dolgokra terjed ki, a melyeket, azt gondolom, czélszerűbb lesz — rövideden, a mennyire még ki nem merittettek azon tárgyak — oly módon indokolnom, hogy előbb felolvasom a tervezett módosítást és aztán térek rá az egyes tételek indokolására. (Halljuk!) Szerintem tehát a 6. §. következőleg lenne szerkesztendő: „A népfölkeléshez szolgálattételre beidézett egyének csapataik számát jelző igazolványokkal láttatnak el, a honvédségi esküt teszik le s a behívás napjától fogva a feloszlatás napjáig az országgyűlés által alkotandó katonai büntető törvények és a hadi fegyelem szabályai alatt állanak." A második bekezdés azután marad. T. ház! Szólok itt legelőször is a csapatok számát jelző igazolványokról. Én azt gondolom, hogy a tisztelt minister ur ennek talán nem lesz ellene, mert mit czéloz ez? Azt, hogy ha oly könnyen elvethető jelvények, minta nemzetiszínű karkötő, vagy sapka hiányoznának akkor, mikor I elfogatnak, az ellenségezen fölkelőkkelne bánjék úgy, mint itt már jelezve volt elég bőven, miként például bántak volt a franctireur-ökkel. Jó volna, ha a csapat* száma ruháikba be volna varrva, a mint, ugy gondolom, Ivánka t. képviselőtársam is itt egyik felszólalásában érintette; de még az is könnyebben kifejthető s azért az ő legitimatiójukra mindenesetre legczélszerűbb volna, ha a népföl kelők egy olyan igazolványkönyvecskével láttatnának el, a milyen igazolványkönyvecske van a sorhadnál, a milyennel bírnak a honvédek. Gondolom, hogy az ellen nem lenne a t. minister urnak kifogása, ha ez a törvénybe is így beiktattatnék. Én fontosságot helyezek rá az imént érintett szempontból. A másik dolog a honvédségi eskü kérdése. A t. ház jól méltóztatik tudni, hogy az 1868 : XLL törvényczikk értelmében a honvédcsapatok esküt tesznek a magyar törvényekre is. Most már, miután a népfölkeléshez tartozó egyének kevésbé hasonlítanak a sorhadi és inkább a honvédségi katonasághoz, sőt még ezeknél is polgáriabb természetű elemek, ezektől, a mennyiben az ő fegyver alatt lételök sokkal rövidebb időre terjed ki, természetes, hogy egyéb eskü nem követelheti), mint csak az, a milyet a honvédek tesznek le, vagyis azt kívánom, hogy ezen tisztán polgári jellegű védelemnek, a népfölkelésnek tagjai a trón és királyhoz való hűség mellett a haza törvényeire is esküdjenek meg, mert hiszen a népfölkelés legkivált és első sorban, még a minister ur felfogása szerint is a haza területének védelmére és a haza institutióinak védelmére szólittatik fegyverbe. Ivánka t. képviselőtársam azonban azt az ellenvetést tette volt ez ellen az eskü ellen, a mit már az általános vitánál röviden felemlítettem, hogy a ki a 10 évet a sorhadban kitöltvén, letette mint honvéd az alkotmányra az esküt, később, ha a sorhadi csapatokhoz mint népfölkelő osztatik be, akkor az eskü kötelező lesz rá nézve, noha másodszor az absolut esküt, a katonai esküt fogná letenni. Ez az okoskodás nézetem szerint egykissé hibás. Először is az eskü addig kötelező, a meddig azon viszonyban áll az illető, mely viszonyra esküszik; másodszor pedig felhívom a figyelmét t. képviselő társamnak a 18, 19 évesekre, a kik ezen törvény szerint egyenesen behívhatok. Ezek még semmiféle esküt nem tettek, annál kevésbé az alkotmányra való esküt; pedig ezek is, mint a népfölkelés egyik korosztálya fognának behivatni. De továbbá én semmiképen nem tartom azt a törvény intentiójával megegyeztethetőnek, hogy még a többi korosztályok is, a 33, 34 stb. evesek, a kik a sorhadi csapatokhoz fognak szükség esetén beosztatni, csakis a sorhadi esküt tegyék le és nem az alkotmányra való esküt is. Nehézségeket ez nem fog tenni, mert hiszen a zászló alá behivatásakor, midőn igazolványi könyvecskéiket kikapják, le-