Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-238

238 országos ül igen kívánatosnak tartanám, tudniillik, hogy korosztályok szerint hivassék fel a népfelkelés, de annak nem itt, hanem az 5. §-ban van tulajdonképen a helye. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ugron Gábor: T. ház! Egy nemzet alkotmányos jogait ugy tarthatja fenn, ha e jogoknak nemcsak tudatában él, hanem egyszersmind erősen lüktet benne azon érzet, hogy ezen jogait fentartsa. {Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Hogy egy nemzetben erős legyen a jogérzet, az azon nemzet jogász világa által éretik el. De őszintén megvallom, az előttem szólott t. képviselő ur inkább hasonlított ma egy auditorhoz egész előadása rendén, (Zajos helyeslés a szélső baloldalon) mint Magyarország egyik jogi tanszékén ülő tanárhoz. (Igaz! Ugy van! a balon és szélső balon.) Mert egy ország a maga alkotmányos jogát és hatáskörét nem csak a régi szomorú idők szűk kereteiben kell, hogy törekedjék fentartani, hanem azokat kedvező körülmények közt fejleszteni is kötelesség. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Midőn a t. képviselő ur, daczára annak, hogy az 1808-ik évi törvény kimondja, hogy csak ideiglenesen történik, hogy háború előtt szavazza meg a nemesi felkelést és annak eszközeit és kimondja, hogy ebből jövőre semminemű jog és következtetés ne vonnassék; midőn a t. képviselő ur a hasonlatosságot mégis innen vonja le s midőn az annyira dicsőitett mai alkotmányos életnek több jogot nem akar vindicálni, mint azon időknek, melyekre a nemzet dicsőséggel sohasem emlékezett vissza, mely időt a nemzet nem az ő jogéletét fejlesztő fényes korszaknak, hanem elnyomatása és megaláztatása korszakának tartotta: ily utón a t. képviselő ur nem fogja e nemzet ifjúságában az alkotmányosság és a nemzeti jogok iránti érzetet felkölteni. (Igaz! Ugy van! szélső balon.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a 48 előtti időket nem lehet a mai időkhöz hasonlítani. Midőn a képviselő ur azt mondja, önmaga felett mond legerősebb Ítéletet. (Halljuk! Halljuk!) Hát vájjon a magyar nemzet alkotmányos joga, szabadsága, önállósága és függetlensége 1848 előtt nem volt már törvényeinkbe beiktatva; avagy arról, hogy az 1848 előtti törvényeinkben és részben már az életben meglevő alkotmányos jog és szabadság könnyen eltiportathatott, arról meg el kell feledkeznünk ? (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) avagy azt hiszi a t. képviselő ur, hogy azok a biztosítékok, melyeket szükségeseknek tartottak a múltban, nincsenek indokolva a jelen korszakban? (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Emlékezzék vissza 1866-ra, a mikor egyetlen egy custozzai győzelemre volt szükség, hogy az országgyűlést haza küldjék és a nemzet törvényhozása el volt némítva. (Igaz ! Ugy van! a szélső baloldalon.) Nagy csapásoknak és szerencsétlenségeknek kellett bekövetkezni, hogy a nemzet törvényhozásának ajka május 10. !886 45 újból megnyittassák. (Igaz! Ugy van / a szélső baloldalon,) Miért kell nekünk oda törekednünk, hogy a törvényben mód és alkalom legyen nyújtva arra, hogy háború esetében e nemzet hallathassa a maga szavát? Azért, mert vagy oly nagy fontosságú érdekekért vívatik az a háború, melyet mindnyájan átérzünk és átértünk s akkor legyen meggyőződve a t. képviselő ur,hogy senkiben e ház falain belül és senkiben e hazában nem fog a lelkesedés, nem fog az áldozatkészség hiányozni, hogy e hazát s a trónt a támadó ellenség ellen megvédjük. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) De megtörténhetik, hogy egy nagy háború indíttatik oly érdekekért, melyeket a nemzet nem ismer el a magáéinak és indittathatik igen könnyen, miután a külügyi politikára a nemzet nem bir kellő befolyással és ha az megindittatik, mi a kötelesség ? Kötelessége a törvényhozásnak, hogy már törvényeinkben legyenek olyan garantiák nyújtva, hogy a hatalommal rendelkező az utólagos felelősségnek semmit érő, — határozottan kimondom — semmit érő fentartásával az országot egy nagy háborúba ne keverhesse. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nem azért, hogy meg ne szavazzuk az eszközöket, hanem azért, hogy visszatartsuk a kormányt könyiiyelmü háború megindításától, azért szükséges a törvényben azon intézkedés, hogy az országgyűlés határozata alapján hivassék fel a népfölkelés. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Hiszen a képviselő ur maga mondta, hogy régen csak részleges háborúk voltak, akkor egyes provinciáért folyt a háború, mig ma a háborúk általánosak. És midőn általános védkötelezettség van, mikor a népfölkelés is szervezve van, midőn a nemzetnek összes anyagi ereje vitetik háborúba, ne legyen a nemzet képviseletének joga a nemzet vére és pénze felett határozni? Hiszen a rómaiak, a hol nem azt a példát követték, melyet a képviselő ur tanácsol, hanem permanenssé lett a senatus, ha a veszély nagy volt, mert az a gondoskodás és vitatás, mely egy országgyűlésben kifejlődik, soha sem szolgál akadályul, sőt legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy, ha a népfölkelés, különösen mikor a legelső alkalommal történik, zászló alá szólittatik, épen azért óhajtandó, hogy ez az országgyűlés határozata alapján történjék, hogy odakünn minden ellenszenv, minden bujtogatás, jöjjön az akár a gonoszok, akár a gyávák ajkáról, el legyen hallgattatva. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső balon.) A t. képviselő ur össze akarja zavarni azon analógiát, melyet Irányi t. képviselő ur felhozott, hogy tudniillik még a hadizenet és békekötés jogát is fentartotta a nemzet régen és azt mondja, hogy igenis ez történt bizonyos ellenségekkel szemben. A ki ismeri Magyarországnak nemcsak történetét, hanem közjogi helyzetét, a ki tudja, hogy Magyar-