Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-259
259. országos ölés jtinins 11.1886. 445 ket, ez ellen semmi kifogásunk sincsen. (Helyeslés Ü szélső láloldálon.) T. ház! Hazánkban vannak termékeny áldott vidékek közlekedés nélkül, egész országrészekben nincsen járható kőutunk, ugy hogy hónapokon át el vannak szigetelve. Vannak oly terjedelmes tájai hazánknak, hol a vasutat csak híréből ismerik, mint például a székelyföld. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A midőn mi itt szorgalmazzuk az ottani vasútépítést, a midőn kifejtjük, hogy ama nép adójával hozzájárul más vidékek vasutaihoz, ha mondjuk, hogy ott a nép nyomorban van, éhezik, kivándorol, a midőn kifejtjük, hogy az a terület nagyon is fejlődésképes, hogy ott a vasút nyomán ipar, kereskedelem keletkezne, természeti gazdagsága, népének kivatottsága s hajlamainál fogva egy második Svájczczá lenne átalakítható: mindig azon refraint halljuk, hogy nincsen az országnak pénze, építsetek magatoknak vasutat ha boldogulni akartok. És a midőn az önsegély útját megkísértjük, akkor előáll a kormány mindenfele chicaneriákkal, megnehezíti az elsőbbségi kötvények illő árban való értékesíthetését, megtagadja a postaszállitás eddig fizetett diját. Hazánk forgalmának, hazánk jóllétének előmozdítására nincs pénz; de Boszniára soha se hiányzik. (Ugy van! a szélső balon.) Pedig abból a Bosznia vasutaiba csak a közös activákból 8 1 /* millió írtból, de sőt még a most megszavaztatni akart 2.800,000 írtból is kilehetne építtetni a Székelyföldön elkerülhetlenül szükségelt vasutakat, pedig higje el a kormány, hogy ama székely vasutak hadászati szempontból s főleg hazánk biztonsága tekintetéből oly végtelen fontossággal bírnak, hogy azok mellett a boszniai vasutak tizedrendűekké törpülnek. De a hangoztatott és előtérbe tolt hadászati, nemzetgazdászati és politikai szempontok mind csak tetszetős ürügyek, én a valódi indokot megtalálom elbnrkoltan magában az indokolásban, ott a hol vonatkozás van arra, hogy e vasutak azért is szükségesek, hogy a monarchia iparczikkei odaszállíthatok legyenek; de miután nekünk, mint nyerstermelőknek odaszállítani való se nyers, se iparterményünk nincsen, hogy ez ujabb áldozatot is az osztrák ipar érdekében kell meghoznunk. Ez ráadás a most letárgyalt tarifára. De, t. ház, mindezektől eltekintve, e vasút egyáltalában nincsen kellőleg előkészítve; maga a ministeri indokolás is beválj a, hogy még nincsen megállapítva, hogy a magas vízválasztón az Iván hegyen, hol fogják átvinni, ez irányban csak most tesznek tanulmányokat, a tervezet még elkészítve sincsen; de mig az elkészül, addig a vasút könnyebb részeit ki lehet építeni. Ebből azt következtethetjük, hogy a most előirányzatba vett 2.800,000 írtban nincsen befoglalva a pályának legköltségesebb hegyi része, amely alkalmasint ujabba talán | még nagyobb áldozatokat fog tőlünk utólagosan követelni. Azt mondja ugyan az indokolás, hogy ennek megszavazása nem prejndicál a tovább építésnek, én pedig ellenkezőleg,félek, hogy majd jönni fognak ennek folyományaként ujabb költségek, hivatkozással a bosna-völgyi vasúttal való összeköttetés elkerülhetlenségére és ezen most kiépítendő pályarész folytatólagosságára. Ily bizonytalanságba a törvényhozás bele nem mehet, közös activáink ily módon való eltékoziásához hozzá nem járulhat, ily nagy összeget nyakrafőre meg nem szavazhat, mi legalább részünkről meg nem szavazzuk, a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadjuk el a részletes tárgyalás alapjául s ezt ugy a magam, mint pártom nevében határozottan kijelentem. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon,) Báró Lipthay Béla: T. képviselőház! En nem folytatom a sötét kép ecsetelését, melyet a t, előttem szólott festett, sem nem követem a kormányt azon vérmes reményeiben, hogy a most újból czélzott befektetés micsoda üdvös, fényes I eredményeket fog szülni. Hanem szorítkozom csak | arra, hogy a magunk viszonyait tekintsem és nem j latolgatom azt, hogy más állam, például mint az | igen t. előttem szólott mondotta, Angolország mit | mivel gyarmataival. (Helyesl's a baloldalon.) Midőn ezt teszem, t. ház, megvallom, csodálom, hogy az igen t. előadó ur legkevésbé sem terjesztette ki figyelmét az ország pénzügyi hely| zetére. Es midőn ezt látom, azon föltevés merül ] fel bennem, hogy ott az előadói szék és annak környezete azon varázserővel bir, mint a Léthe folyama, melyből aki isrik, megfeledkezik a múltról. (Helyeslés balfelől) így a t. előadó ur is, ugyflátszik teljesen megfeledkezett a legközelebb lezajlott és igen érdekes vitatkozásról, a mely a póthitelek megszavazása alkalmából fölmerült, a midőn ép azon a helyen kiemeltetett és pedig a pénzügyi bizottság hozzájárulásával, hogy minden túlságos költekezésektől, még a czéíszeríí költekezésektői is, kivévén akkor, ha netalán teljesen elkerül hetiének, óvakodni kell. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ha erről a t. előadó ur teljesen megfeledkezett, legyen szabad őt is és a t. házat emlékeztetnem arra, hogy épen itt e házban és a túloldalnak helyeslésével hangsúlyoztatott, hogy ezentúl az ország pénzügyeire való tekintettel óvakodni kell azon kiadásoktól, a melyek nem okvetlen szükségesek. De tovább megyek; történt ott nyilatkozat, épen a t. kormány initiativájára, melyre vonatkozólag az akkori előadó a messzeható, vagy — bocsánat — messzebbható intézkedéseket említett, nevezetesen midőn kiemelte, hogy a kormány a j maga részéről biztosította a pénzügyi bizottságot i
