Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-259

259 országos ölé 152. tételnél a következő módosítást ajánlom el­fogadásra : a) gyapjú nyers állapotban 10 frt méter­mázsánként ; b) gyapjú mosott állapotban 20 frt méter­mázsánként. c) gyapjú garatolt, festett, fehérített állapot­ban 30 frt métermázsánként." B. Andreánszky Gábor: T. ház! Előttem szólott t. képviselő ur szakszerű fejtegetéseihez, melyekkel ő e kérdés nemzetgazdasági oldalát vi­lágította meg, én csak mezőgazdasági szempontból akarok hozzájárulni és e szempontból akarom in­dokolni szavazatomat. (Halljuk/) A t. előadó nr tagnapi zárbeszédében azt ál­lította, hogy a'gyapjúbirka az extensiv gazdaság/a húsbirka az intensiv gazdálkodás állata. Épen ugy, mint igen nehéz volna ezt meghatározni valamely concret gazdaságnál, hogy intensiv-e vagy extensiv gazdaság, épen ugy azt is igen nehéz meghatározni, hogy valamely birka Iras vagy gyapjútermő birka-e, mert tudvalevő dolog, hogy a gyapjutermő birká­nak húsát is felhasználjuk, a mint megnyírjuk a hizlalni való birkát is. Az áll, hogy nem oly jöve­delmező mai nap a juhtenyésztés, mint régen volt, de határozottan szükséges a juhtenyésztés épen az okszerű gazdálkodás érdekében, mert sok so­vány hegyi és erdei legelőt csak ugy lehet értéke­síteni, ha előállíttatik a szükséges trágya. így van példának okáért a mi vidékünkön Nógrád megyé­ben. Megpróbálták nálunk is birka helyett a szarvasmarhatenyésztést és oda jutottak, hogy az egyéves borjú három év múlva épen olyan nagy maradt, mint előbb volt, csakhogy soványabb lett, úgyhogy valóságos állatkínzássá vált és már ezen szempontból is meg kellene tiltani az ilyen kísér­letet. Az állíttatik, hogy az intensiv gazdaság ér­dekében a gyapjú védelméről le kell mondani. A gyapjútermelés nem a fő, de fő a trágya. Én azt hiszem, sokkal intensivebb az olyan gazdálkodás, a mely a másnak nem alkalmas területet legelőnek hagyja, azon birkát tart és trágyáz, mint az olyan gazdálkodás, a mely minden földet fölszánt, elvet és a trágya hiánya miatt elhagyja pusztulni gazda­ságát és földjeit. De ha a gyapjú borzasztóan vesz­tett árából, akkor az ilyen trágyatermelés nagyon is drága lesz. Látjuk, hogy milyen iszonyatos pa­nique uralkodik a juhvásárban. Ott van a hires losonczi vásár, méltóztassék megnézni, mily rop­pant nevetséges alacsonyra esett a birka ára. Azon vidéken marhatenyésztéssel pótolni a birkát nem lehet,de tulajdonképeni husjuhtenyésztés sem lehet, mert annak igen kövér legelő kell. De nem a gaz­daság tekintetében tagadják meg itt a gyapjú védelmét, hanem határozottan valódi demagógia érdekében, mert valljuk be, hogy ez a közép­birtokosok érdeke. Főleg a középbirtokos osztály tartja itt a birkát és kénytelen tartani, mert más­jnnlns II 1886. 437 kép nem birja trágyázni földeit. Azért itt is azt látom, hogy valamint mindenben tönkre akarják tenni ezen osztályt, ugy itt is ezen közbirtokos osztály védelméről megfeledkeznek.Én ezért hozzá­járulok Enyedy Lukács t. képviselő ur indítványá­hoz. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Gr. _ Apponyi Albert: Én nagyon érzem azoknak jogosultságát, a miket Enyedy Lukács t. képviselőtársam a gyapjúvám behozatalára nézve előadott. Tökéletesen áll, a mit előttem szólott Andreánszky báró t. képviselő ur mondott, hogy tudniillik hazánk gazdasági viszonyai sok vidéken olyanok, hogy a birkatartást semmi mással pótolni nem lehet, hogy ennek folytán a birkaállomány fogyását a gazdasági cultura intensivitásának tu­lajdonítani s abban mintegy üdvös, jó symptomát látni, legalábbis igen nagy optimismus. (Igaz! Ugij van! a bal- és szélső haloldalon.) Mert igaz, hogy a szarvasmarhaállomány szaporodott 1870 tol 1884-ig, még pedig meglehetős tetemesen; de ez nem áll arányban a birkaállománynak azon fogyá­sával, mely azóta bekövetkezett, ugy hogy ejelen­ségminálunk valóban nem a cultura intensivitásának terjedésére mutat, hanem egyszerűen a mezőgaz­dasági termelés ezen ága jövedelmezőségének ha­nyatlására, még pedig oly mérvhen, mely a segít­séget szerintem is igénybe veszi. Azonban, t. ház, nem volnék abban a helyzetben, hogy az itt pro­ponált vámtételekre, melyek magasságukra nézve alapos discussió tárgyává nem tétettek, most rög­tönözve rászavazhassak. A közgazdasági bizott­ságban felvettetett ugyan a gyapjúvámnak kér­dése, de vámtétel ott nem proponáltatott és én azt hiszem, t. ház, mindenesetre kényes és fontos dolog magának a vámtételnek magasságát, esetleg a vámtétel behozatalának időpontját, szóval mind­ezen mellékkörülményeket latolgatni. Ezekből a szempontokból kiindulva, én azt volnék bátor a t. háznak javasolni: méltóztassék Enyedy Lukács t. képviselőtársamnak a gyapjú­vámok behozatalára vonatkozó indítványát újabb consideratio és jelentéstétel végett^a közgazda­sági bizottsághoz visszautasítani. (Élénk helyeslés a bal- és szélsöbaloldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs felje­gyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Láng Lajos előadó: Engedje meg a t. ház, hogy habár volt szerencsém a vita befejeztével előadói zárbeszédemben erre vonatkozólag már nyilatkozni, az akkor mondottakra igen röviden még egyszer visszatérjek, mert azokat, a miket mondottam, a képviselő urak talán nem egészen híven adták vissza. (Halljuk!) Én már tegnap bátorkodtam arra utalni, hogy nem általában a juhát mondottam az extensiv cul­tura állatának, hanem mondottam specialiter a.

Next

/
Thumbnails
Contents