Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-258

428 258. országos ülés janin* 10. 1886. ket a VII. osztályig, mélyek észvevétel nélkül elfogadtattak; olvasm a VIII. osztályt.) Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk!) Én nem az itt javaslatba hozott vámemelések egyike ellen óhajtok felszólalni, hanem a vámtarifának szerintem egy hézagát óhajtom pótolni, melyre már az általános tárgyalásnál is utalva lett és ép ezen körülmény abba a helyzetbe hoz, hogy nagyon röviden indokoljam indítványomat. (Halljuk!) En, tudniillik a sertés ésmalacz vámját illető* leg a 46 —47. tarifatétel felemelését proponálom. T. képviselőház! Nem akarok azokra visszatérni, miket már az általános tárgyalás alkalmával elmondtam, de annyit kénytelen vagyok ismételni, hogy növekedő mértékben passivvá alakult a közös vámterület forgalma a sertésben; eonstatálni kívánom továbbá azt, mit minden sertéstenyésztéssel foglalkozó gazda tud, hogy a sertés árában újabb időben oly hanyatlás állott be, hogy a sertéstenyésztés ma-holnap csak veszteséggel lesz űzhető, (ügy van! oalfélöl.) Igaz az, t. ház, a mint a közgazdasági bizottság tárgyalásai folyamán is mondatott, hogy reánk nézve sokkal nagyobb horderővel bir és sokkal fontosabb volna az, hogy ha kivitelünket állandóan biztosíthatnók és az időnkint beálló megszakításnak elejét vehetnők, mintha a behozataltól vám által védekezünk. Ez tökéletesen áll. Azonban ugyanez áll mindazon közgazdasági terményre nézve is, a melyre itt vámemelés van javaslatba hozva és miután a jobbat biztosan nem érhetjük el, kénytelenek vagyunk folyamodni a kevésbé jóhoz, tudniillik legalább saját vámterületünkön a kelendőség a piacz biztosításához vámtételek által. És ismétlem, ha ez valahol áll, ugy áll ez a sertésekre nézve. Szóba hozatott ezen ügynek a közgazdasági bizottság körében történt tárgyalásánál az is, hogy a szerb és romániai sertésnek, melyről itt leginkább szó van, minősége a magyar sertés minőségénél annyira rosszabb, hogy már ezen minőségi különbözet kiegyenlítéséül szolgál azon árkülönbözetnek, mely az olcsóbb előállításból folyik a 2 provenientia közt. En részint a bizottság által kihallgatott szakértők nyilatkozataiból, részint az azóta szerzett magán tájékozás útján meggyőződtem arról, hogy habár van a magyar és a szerb és romániai sertés értéke közt, tehát a nyerhető eladási arány értéke közt különbözet, kétségtelenül ez a különbözet oly nagynak semmi esetre sem tekinthető, hogy azt a nagy árkülönbözetet, mely a kettő közt van, kiegyenlíthetné. Egy jeles kiváló tenyésztő szerint, körülbelül ugy aránylik a súlya egy középfajú hízott magyar sertésnek a szerb és romániai sertés súlyához, mint a 300 kilo a 280-hoz. A súlynak ezen különbözete semmi esetre sem képes | kiegyenlíteni azt a különbözetet, mely az előállítási költségeknél jelentkezik. Én megvallom, t. ház, hogy azon megállapodás folytán, mely, mint az újságokból tudom, létre j-"tt, mely szerint e vámtarifa tételei változtatás nélkül fogadtatnak el, igen kevés reményem vau arra, hogy indítványom elfogadtassék, de mégis minthogy ezen czikknél a Magyarország érdekében történő vámemelés nagyon nagy fontos • ságú, kötelességemnek tartottam a részleteknél is felszólalni és indítványt tenni, mely formulázva igy hangzik : A tarifa 46. tétele alatt a sertés vámja 3 forintról 5 forintra emeltessék és ennek megfelelőleg a 47. tétel alatt a malacz vámja 30 krajezárról 50 krajczárra. (Helyeslés balfelől.) Matlekovics Sándor államtitkár: T. ház! Én ugyanazon állásponton állok, a mely álláspontból gr. Apponyi Alisért képviselő ur indítványát megteszi, tudniillik, hogyha igaz az,hogy a kereskedelmi bilanceban a sertésekre nézve hanyatlás mutál kőzik, akkor esetleg a vámnak emelése, szükséges. Mielőtt azoiban az adatokra áttérnék, meg kell jegyeznem, hogy mint méltóztatnak tudni, egyetlen-egy tenyésztésnél sem fordul elő az, a mi a sertés tenyésztésnél előfordul, hogy tudniillik az árak hirtelen igen nagyon emelkednek és csökkennek ; a mi onnan ered, hogy a sertés tenyésztőknek módjában van a tenyésztendő sertések számát lényegesen emelni. A mi az adatokat illeti, gróf Apponyi Albert képviselő ur csak az utolsó 4 év adataira alapítja véleményét. Nézetem szerint előbbi idők adataira is vissza kell tekintenünk és ha nem is megyünk az 50-es évekig vissza, hanem tekintetbe vesszük 1865-től fogva sz adatokat, arról győződünk meg, hogy minden tiz évben óriásilag mutatkozik a behozatal csökkenése és a kivitel emelkedése. így például í 865—1869-ig behozatott 4—600,000 darabba kivitel csak 1—300,000 darab közt váltakozott, 1870— 1875-ben a behozatal már 500,000 volt, 1875-től 1880-ig 6—400,000 közt van a behozatal, 1880-tól 1884-ig pedig 4—600,000 volt a behozata

1 A legnagyobb behozatal 1883-ban volt és ment 328,000 darabra. Ezen adatokból világosan kitűnik, hogy a behozatal időnként csökkent, ellenben a kivitel ugyanazon időben 5 évről 5 évre állandóan emelkedett és az egész húsz év alatt az utóbbi 4 évben, nevezetesen 1881-ben volt a legnagyobb kivitel. Ennek következtében azt gondolom, nem szükséges nagyobb vámot vetni a sertésre és kérem a t. házat, méltóztassék a javaslatot változatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon ) Láng Lajos előadó : T. ház! Azok alapján, miket Matlekovics államtitkár és képviselő ur mondott s azok alapján, a miket zárbeszédem-