Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-257

404 257. országos ülés június 9. 1886 hozott a törvényhozás oly intézkedéseket az állategészségügykezelésében, a melyek folytán minden olyan alkalommal, midőn a legcsekélyebb veszély forog fenn valamely betegség behozatala tekintetében, elzárjuk az állatok behozatalát a keleti tartományokból. Hogy mennyire élt ezen törvényekkel a kormány, azt, ugy hiszem, mutatja a legutóbbi egynehány év, melynek letelte alatt csak Szerbiából engedtetett meg a szarvasmarha behozatal és onnan is csak ugy, ha ott marhavész egyáltalán nem uralkodik. Komániából, Oroszországból a marha behozatala egyáltalában el van tiltva. Hogy miért állittatik az most ugy fel, mint újság, amit már évek óta gyakorlunk és a minek a védelme alatt a magyarországi marhatenyésztés, hála isten, az utóbbi időben oly szép lendületet vett és annyira emelkedett, azt én nem értem. Mi ezzel újat nem javasolunk, mi a marhára a felemelt vámot nem azért ajánljuk, hogy ezáltal az legyen kimondva, hogy ezen magasabb vám mellett beeresztünk keletről mindenféle marhát. Az a kormánynak régóta intentiója és kívánsága, hogy a mi marhánk, a mely Magyarországban neveltetett, Németországba beeresztessék; de Németországgal e tekintetben szóba sem lehet állani mindaddig, mig Németország magát teljesen biztosítva nem látja az iránt, hogy az ő marhatenyésztői a mi marháink által esetleg bevitt betegségek által kárt nem szenvednek. Németországot arra megnyerni, hogy a marha forgalmat szabaddá tegye, csakis egy módon lehet és ez az, hogy ha Magyarország állategészségügyi intézkedéseit oly szigorral és oly pontossággal hajtja végre, hogy a német állam e tekintetben teljes megnyugvást és teljes biztonságot érezhessen. Ez a törekvése a kormánynak és én azt hiszem, hogy senkinek panasza nem lehet az iránt, hogy az utolsó években ezen a téren nagyon sok nem történt volna, sőt ellenkezőleg, én azt hiszem, minden tényünk ezen a téren a legszebb eredményt képes felmutatni. (Ugy van! jobbfelöl.) Mindezek után, t. ház, miután tudom, hogy egy interpellatió is van a mai napirenden, bátor vagyok már most bezárni felszólalásomat. (Ralijuk!) Két határozati javaslat lett benyújtva. Bátor vagyok a t. házat arra kérni, hogy miután az egyik határozati javaslatban határozottan ki van mondva az, hogy utasíttassák a kormány arra, hogy a közös vámterület elvét elejtve, törekedjék ideiglenes egyezségre lépni Áustriával; a másik határozati javaslatban pedig ez ugyan kifejezve nincsen, de oly feltételek vannak szabva, melyek határozottan a gazdasági szétválásra kényszerítenek a két országot, arra kérem a t. házat, hogy e két határozati javaslat mellőzésével a tarifajavaslatot eredeti alakjában méltóztassék elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) (Péchy Tamás elnök újból elfoglalja az elnökiszéket.) Elnök: T. ház! Hátra vannak még a zárbeszédek. Azt hiszem azonban, az idő annyira előrehaladt, hogy a t. ház, a tárgyalást most félbeszakítva, méltóztatik aministerelnökur által Horánszky képviselő ur interpellatiójára adandó választ és Csanády képviselő ur interpellatióját meghallgatni. (Helyeslés.) Kérem egyszersmind a t. házat, hogy tekintettel a közeledő ünnepekre, midőn a képviselő urak közül többenbizonyára, számosan óhajtanak hazamenni, méltóztassék a holnapi ülés napirendjére a zárbeszédek megtartása után egyszersmind a részletes tárgyalást is kitűzni. (Helyeslés.) Most következik az interpeliátióra adandó válasz. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Horánszky t. képviselő ur intézett hozzám már régebben egy interpellátiöt, melyben három kérdés foglaltatik. Az első ez (olvassa) : „Szándékozik-e a minister ur intézkedni aziránt, hogy a választói jog igazolhatására, szükséges bizonylatok, jelesen az adófőkönyvi, földadótelekkönyvi —kataster — és hiteltelekkönyvi kivonatok mind a névjegyzékbe leendő felvétel, mind a jogosulatlanok kitörülrethetése érdekében bélyegmentesen és az illetők szóbeli kérelmére akadálytalanul és késedelem nélkül kiszolgáltassanak." A második: „Szándékozik-e a minister ur, szükség esetén a pénzügyminister úrral egyetértőleg oly administrativ, esetleg törvényhozási intézkedéseket tenni, illetőleg javasolni, nogy a választói jog alapjául szolgáló adónemek az összeíró küldöttségek DlUTlKíi latainak megkezdése alkalmával oly állapotban legyenek, hogy a választói jog megállapítása akadálytalanul megtörténhessék ?" A harmadik: „Egyáltalában minként vél a minister ur az e tekintetben mutatkozó bajokon a választók jogainak megóvása érdekében segíteni ?" A'mi, t. képviselőház, a második Kérdést illeti, arra csak azt válaszolhatom, hogy tudtomra az országnak egy pár vidékén csakugyan volt az az eset, hogy azon munkálatok a katasteri átdolgozások befejezetlensége miatt nem voltak teljesen készen; de a, pénzügyminister ur azonnal, midőn erről értesült, intézkedett s ezen intézkedése óta legalább sehonnan panasz az iránt, hogy e miatt hátra maradás volna, nem jött. Az intézkedés tehát megtörtént. A mi a másik két kérdést illeti, én minden összeírás előtt egy körrendeletet szoktam kibocsátani, aíinelyben figyelmeztetem a központi választmányokat a törvényben rájuk nézve megszabott kötelességekre. Ezen évben ugyan ilyen körrendeletet bocsátottam ki, csakhogy egy ponttal meg toldottam, a mely pont idézi az 1874. XXXIII. törvényezikk 115. §-át, a mely azt rendeli, hogy a névjegyzékre vonatkozó összes beadványok, ki-