Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-257

257. orssAgog ülés június 9. 1886. 389 kedni. (Ugy van! ügy van! a szélső baloldalon.) A ministerelnök ur ugyan a legközelebb múltban szokott bölcselkedésével azt hangsúlyozta, hogy az csapás lenne az országra, ha ily független nemzeti kormány kerülne innét oda a piros bár­sonyszékbe, de hát én bátor vagyok állítása elle­nében más nézetben lenni s azt hiszem a nemzet nagy többsége is velem együtt azt tartja csapás­nak, még pedig igazi halálos csapásnak, hogy ha e szerencsétlen közösügyes egyességet a minister­elnök ur újra 10 évre megköti, vagy megörökíti (Ugy van! a szélső baloldalon.) s hozzá még ezáltal ott a pirosbársonyszékben talán még egy 10 éves jubileumot akar kiérdemelni? (Ugy van! ügy van! a szélső baloldalon.) S miután én hazánk elmerült helyzetének javulását csak függetlenségünk és törvényes ön­rendelkezési jogunk felhasználásával sa külön vámterület felállítása által iparunk megteremtésé­nél látom elérhetőnek s mert a tárgyalás végett; beterjesztett közös vámtarifába érdekeink min­denütt fel vannak áldozva, azt tárgyalás alapjául el nem fogadom, (Helyeslés a szélső baloldalon) hanem hozzájárulok Enyedy Lukács t. képviselő­társamáltalpártunk megbízásából beadott határozati javaslathoz. (Helyeslés és éljenzés a szélső bed­oldalon.) Beöthy Ákos: T. ház! Én első sorban a t. ház elnézését kérem, hogy daczára annak, hogy nem vagyok szakember, ehhez a kérdéshez hozzászólni kívánok, de azt tartom, hogy ez a kér­dés oly fontos, az országnak anyagi érdekeit oly mélyen érdekli, (Igaz! Ugy van! halfelől) hogy kötelessége mindannyiunknak arról véle­ményt alkotni, a miből azután természetszerűleg folyik a szavazatnak indokolása (Igaz! Ugy van! balfélöl) és őszintén bevallom, t, ház, hogy ha bár a mostani napok izgalmai közt igen nehezemre esik p. felszólalás, mégis leküzdöm ezt az izgalmat ép azért, mert az országnak ily fontos érdekeiről van szó. (Helyeslés balfélöl.) Első sorban, t. ház, kénytelen vagyok fel­szólalni azon keresztülhajszolási eljárás ellen, melyet ennél a törvényjavaslatnál tapasztaltunk. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Eltekintve, t. ház, a petroleumvámot illető differentiától, nézetem szerint a kérdést már csak azért sem lehetett tár­gyalni, mert valójában nem volt idő arra, hogy mi erre alaposan és lelkiismeretesen elkészüljünk. Ha méltóztatnak tekintetbevenni, hogy arra nézve, hogy ezt a kérdést illetőleg magunknak véleményt alkossunk, hogy milyen statistikai matériáién kell magunkat keresztülharapni, ha méltóztatnak tekin­tetbe venni azt, hogy azután ezen törvényjavasla­tot combinálnunk kell az ország gazdasági álla­potainak összeségével, akkor méltóztatnak belátni, hogy ez az idő arra elégséges nem volt. (Igaz! Ugy van! balfélöl.) És hogy ez igy van, azt talán legjobban megmagyarrázza a t. túloldalnak néma hallgatása és részvétlensége, (Felkiáltások a bal- és szélsőbalfelöl. És távolléte!) melyre én, t. ház, példát nem tudok s melyet magamnak máskép magya­rázni képes nem vagyok. (Élénk helyeslés a bal­oldalon.) Igaz, t. ház, hogy a t. ministerelnök ur a tegnapelőtti napon azt mondta, hogy tárgyalni kell ezt a kérdést azért, mert a magyar gazda­közönség érdekében az van, hogy ez mentül ha­marább törvénynyé legyen. Nekem ugyan, t. ház, ellenkező a nézetem. Nekem az a nézetem, hogy a gazdaközönségnek az érdeke az, hogy ebből a javaslatból soha se legyen törvény. (Ugy van! balfelöl.) De ha, t. ház, még abban a nézetben volnék is, mint a minister­elnök ur, az nem alterálja a kérdést, mert azt tar­tom, hogy egy törvényjavaslatból csak akkor lehet törvény, hogyha az törvényhozási tárgyalásra elő van készítve, mert egy elhamarkodott megoldás nem jó megoldás, abba az ország bele nem nyu­godhatik. És hogy ez igy van, t. ház, az folyik nemcsak abból, a mit mondtam, de folyik abból is, hogy ez a vámtarifa igy izoláltan magában tár­gyaltatik, ki lett szakítva a többi kiegj-ezési kérdé­seknek keretéből. (Igaz! Ugy van! bal felől.) Már maga ez igen nagy praejudíciumot képez, t. ház, hogy mi ezt a vámtarifát előbb tárgyaljuk, mint a kereskedelmi szerződést. Hiszen megállapítani egy szerződésnek feltételét, mielőtt elvben tisztá­ban vagyunk a felett, hogy szerződünk, már ez igazán filius ante patrem. (Igaz! Ugy van! a bal­oldalon.) De különben is, t. ház, a kiegyezési kérdések mind, a^hogy vannak, szoros és kapcsolatos össze­függésben vannak egymással, mert ezek mind Magyarország közgazdasági életét fogják szabá­lyozni, a legközelebbi tiz évre. És mert e kérdé­sek egymással mind összefüggésben vannak és mert valamennyi összefügg azon nagy kérdéssel, hogy Magyarország közgazdaságát újjá szervezzük, világos, hogy e kérdéseket egységes felfogásból kell tárgyalni és megoldani. És miután ez össze­függésnek követelményei oly nagyon dominálnak, ép azért mind e kiegyezési kérdéseket tulajdon­képen mind egy külön e czéíra megválasztott ki­egyezési bizottságnak kellett volna kiadni. (He­lyeslés a baloldalon.) Hiszen az kézen fekszik, hogy e kérdések egymással mennyire összefüggnek. A vámtarifa összefügg a kereskedelmi szerződéssel, az indirect adók kérdésével, |de összefügg még a bank-kérdéssel is. Hiszen a vámtarifa a kereske­delmi forgalmat szabályozza, a kereskedelmi forga­lom pedig a hitel szervezetén, a valuta rendszeren alapszik, a minek központját épen a nemzeti bank képezi. De ha tisztán compensationalis szempontból vesszük is e kérdést, még akkor is egy bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents