Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-256

380 ^56. országos Blú: ss Jnalus 8. 1886. Ezen egyezségben kifejezést nyer az, hogy mi ezentúl az állatforgalomra nézve épen ugy fogjuk terményeinknek az osztrák piaezot biztosítani, mint a gabonaáraknak; mert ki van mondva, hogy a keleti tartományokkal szemben az állategészségügyi szabályok végrehajtásában a két kormány egyetértőleg fog eljárni és ha a két kormány nézete közt eltérés lenne, azon nézetet köteles a két kormány követni, a mely a szigorúbb eljárást kívánja. (Élénk helyeslés jóbbfdől.) Ez, t. ház, határozottan mutatja azt, hogy e tekintetben is mindent elkövettünk az iránt, hogy az osztrák fogyasztási piaezot Magyarország részére biztosítsuk. (Helyeslés jőbbfelöl.) Ezt gróf Ápponyi, mert ő volt az egyetlen, a kivel ezt közöltem, tudta. A midőn tehát ő itt nagy hangon a fogyasztási piaez fölötti uralmunkat, mint feltalált panaceát felhozta, igen természetes, hogy mosolyogva irtam fel megjegyzésemet a papírra. (Mozgás a szélső balfelöl.) Azt hiszem, t. ház, ez elég magyarázat arra, hogy kimutassam, hogy gróf Apponyi apostrophálása irányomban méltánytalan volt és hogy erre okot nem szolgáltattam. (Ugy van! jobbfelöl. Mozgás balfelől.) Ennélfogva ezen apostrophálást visszautasítom és mint méltánytalan eljárást el nem fogadom. (Helyeslés jőbbfelöl. Zaj, mozgás szélső halfelöl.) Egyébiránt megszoktam már ezen a helyen, hogy az ellenzék részéről mindent el kell tűrnöm. (Nagy zaj. Felkiáltások szélső balfelől: Mert maga is ellenzéki volt.) Ez a közbeszólás is eléggé bizonyítja, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) hogy (a sztlsö baloldalra mutatva) azon oldalról mindent szabad tenni és hogy míg a kormánypárt részéről sem közbeszólások, sem nevetések nem történnek oly mértékben mint ott; (Nagy zaj. Mozgás szélső balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) mindamellett nekünk még csuk mosolyognunk sem szabad (lg íz! Ügy van! jobbfelöl. Zaj, mozgás szélső balfelöl.) A háznak minden tagja egyforma jogokkal élhet és ezért nekünk is jogunkban áll azokat a jogokat gyakorolni, a melyéket (A baloldalra mutatva.) az urak yindicálnak maguknak. (Helyeslés jőbbfelöl.) És ha, t. ház, mi ezt nem teszszük, ez azért történik, mert ezt nem tartjuk a parlamenti ildomossággal összeegyeztethetőnek. (Élénk helyeslés jőbbfelöl. Nagy zaj, mozgás szélső balfelől.) Egyébiránt, t. ház, kijelentem, hogy a közbeszólásokkal és azon ujabb szokással szemben is, melynél fogva a nevetést és mosolygást akarják eltiltani, én fentartom magamnak ezen jogokat (Élénk helyeslés jőbbfelöl. Nagy zaj s mozgás szélső balfelöl.) és hogy én a t. képviselő urak közbeszólásai daczára is (Halljuk! Halljuk!) mosolyogni fogok, a mikor akarok (Nagy zaj és derültség szélső balfelől) és hogy nevetni fogok, a mikor akarok. (Nagy zaj, mozgás szélső balfelöl. Helyeslés jőbbfelöl.) vámtarifa nem alkalmas arra, hogy egy Magyarország érdekeinek megfelelő kereskedelmi politika alapját képezze; miután a vámszövetség megújulása, mely legközelebb kerül a törvényhozás elhatározása elé, Magyarország érdekei igazságos figyelembe vételétől teendő függővé: a ház a 341. számú törvényjavaslatot nem fogadja eb hanem utasítja a kormányt, hogy egy alapjaiban és részleteiben helyes, Magyarország érdekeinek jobban megfelelő javaslat iránt tárgyalásokat kez deményezzen és azok eredményéhez képest a háznak újabb előterjesztést tegyen." (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnöki Az ülést 5 peresre felfüggesztem. (Szünet után:) Gróf Széchenyi Pál földmivelés-, iparés kereskedelmi minister: T. ház! A t. ház meg fogja engedni, hogy magához a tárgyhoz ezúttal ne szóljuk és hogy ezt egy későbbi stádiumban tegyem, hanem hogy felhozzam azon incidenst, melyet azelőtt gróf Apponyi Albert felhasznált arra, hogy engem apostropháljon és komolyságomat a szőnyegen levő tárgy iránt tagadásba vonj,:. Hogy a t. ház megbírálhassa, mennyiben volt igaza gróf Apponyi Albertnek ez apostrophálásban, bátor leszek előadni röviden a történtet. (HaVjuk! Halljuk!) Gróf Apponyi Albert beszédjében az állatvámoknál és az állatok forgalmánál felhozta azon körülményt, hogy Austriával szemben engedékenyeknek csak azon esetben volna szabad lennünk, ha az austrki fogyasztó területet mi teljesen uralhatnák. Ekkor én gróf Apponyi Albertre nézve (Félkiáltások balfelől: Képviselő ! Halljuk! Halljuk!) . . . képviselő, . . , migyonjól tudom, hogy képviselő, fölösleges azt említeni, ha nem volna képviselő, nem ülne itt. (Halljuk! Halljuk! jőbbfelöl. Zaj szélsöbalfélöl.) Ekkor gróf Apponyi Albert képviselő úrra (Helyeslés szélső bAfelöl.) nézve mosolyogva a papírra jegyeztem és épen azon oldalról (a balközépre mutatva) egy közbeszólás történt, a mely szememre vetette a nevetést. Erre visszaválaszoltom, hogy hát az uraknak szabad nevetni, de nékem nem. (Halljuk! Halljuk!) Ezt az incidenst használta fel gróf Apponyi Albert képviselő ur arra, mintha beszédére nevetnék, hogy komolyságomat és tárgyilagosságomat tagadja, pedig gróf Apponyi ur nagyon jól tudta, hogy akkor, a midőn az osztrák fogyasztási terület uralmáról szólt és én mosolyogva rátekintettem, miért mosolyogtam. (Halljuk! Halljuk!jőbbfelöl. Mozgás! balfelől.) Mosolyogtam azért, mert Apponyi képviselő ur volt az egyetlen képviselő, a kinek megmutattam azt az egyezséget, a mely kezdeményezésemre a mostani tárgyalások alkalmával a magyar és az osztrák kormány közt köttetett az állatforgalom ezentúli kezelésére nézve.