Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-254

344 %**• orsíágos ülé« jwtlns 4. 1886. számmal lesz jelzendő. A régi 10. számmal jelzett, most 12. számmal jelzendő új bekezdéshez Gáli József képviselő ur adott be módosítást, melyben .íz utolsó sornak ezen szava után „kiállított" ezen szót kívánja közbeszúrni: „bélyegmentes." Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szöveget Gáli képviselő ur ezen módosításával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Elfogadtatik. Továbbá ugyancsak Gáli képviselő ur ezen szakasz végére a felolvasott új bekezdést kívánja tétetni; kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen javasolt új bekezdést elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatik és a szakasz végéhez be fog illesztetni. Ullmann Sándor: T. képviselőház! (Halljuk!) Szerencsés expecliensnak tartom, hogy az előttünk fekvő javaslat 75. §-ában az igazságügyi kormány arra hatalmaztatott fel, hogy a törvényhozás további intézkedéséig rendeleti utón gondoskodjék a telekkönyvi rendelet egynémely hiányainak pótlásárul. Telekkönyvi rendeletünk, mely még 1855-ből való, az élet által inár némiképen túl van haladva, ngy hogy az a mai kor igényeinek egyik-másik tekintetben már meg nem felel. Haladó gazdasági fejlődésünk, kiválóképen pedig új ipar és közlekedési vállalatok rohamos létesítése a régi hitel- és tőkeviszonyokat és azok bevett formáit teljesen megváltoztatták. Mig régebben a tőke és hitel csakis egyénileg megnevezett adós és hitelezők közötti jogviszonyoknak képezte tárgyát, ma a tőkebefektetés ezenyiszony majdnem teljes mellőzésével oly ezímletek kibocsátása útján történik, melyeknél az adós és hitelezők közötti mintegy patriarchális viszony többé fen nem forog s a tőkék elhelyezése az értékpapírok azon nemét veszik legszívesebben igénybe, mely a forgalom legnagyobb szabadságával rendelkezik. Ez értékpapírok pedig a bemutatóra szólók, vagyis oly papírok, melyek névszerint megnevezett hitelezőt nem ismernek és melyeknél a papíron alapuló összes jogok azt illetik, ki a papir birtokában van. Csakis ily minőségű értékpapírok közvetítése mellett lehetett a külföldi tőkét is arra birni, hogy hazai vállalatainkban nagyobb mérvű elhelyezést keressen. Telekkönyvi rendeletünk a hitel ezen magasabb igényeinek többé meg nem felel, mert jogosítottként csak egyénileg megnevezett hitelezőket ismer. Az élet követelményei azonban erősebbek, mint elavult pátensek elavult intézkedései és azért, habár bíróságaink egy része e szűk korlátokon túl tette magát, mégis tudok a gyakorlatból esetet arra, hogy bemutatóra szóló kötvényekre felvett elsőbbségi kölcsön telekkönyvi bekebeleztetése, a telekkönyvi rendelet 130. §. a) pontjára való hivatkozással felsőbiróságilag is megtagadtatott azért, mert „a kötvénykölcsönxől kiállított fokötelezvényben azon személy vagy személyek, kinek vagy kiknek javára a bekebelezés elrendelendő lenne, a telekkönyvi rendelet 81. §. a) pontjának megfelelőleg, azaz névszerint meg nem neveztettek." Már 1868-ban, midőn az első magyar vasúti vasúti kölcsön létesítése folytán az összpontosított vasúti telekkönyv felállítása határoztatott el, váltak telekkönyvi rendeletünk korlátozott intézkedései felettébb érezhetőkké, ugy, hogy igazságügyi kormányunk az 1868:1. törvényczikk végrehajtása tárgyában kiadott szabályrendeletben szükségét látta annak, hogy a bemutatásra szóló részkötvényekre felvett kölcsönök telekkönyvi biztosítása iránt speciális intézkedéseket tegyen. Nem akarok annak bírálatába bocsátkozni, vájjon ez intézkedések kielégítők-e, vagy sem; annyi azonban kétségtelen, hogy ez intézkedések, mint speciálisan csakis a vasúti telekkönyvre vonatkozók, más vállalatok által kibocsátott elsőbbségi kötvények telekkönyvi biztosithatására alkalmazhatók nem lévén, a kétségtelenül fenforgó szükségen általános és a bemutatóra szóló papírok jogi természetének megfelelő intézkedések által kell és lehet csak segíteni. Ezt czélozza előterjesztendő indítványom első része. De ennél, t. ház, nem lehet megállapodnunk; mert nem elég, a kötvénybirtokosokra nézve telekkönyvi jogok szerzését lehetővé tenni, hanem arról is kell gondoskodnunk, hogy e jogok élvezetében és gyakorlatában ne háboríttassanak, hogy e jogaikat, a mennyiben azok közös érdekeit érintik, erre alkalmas egyöntetű és közös képviselet által érvényesíthessék és megóvhassák. Magától értetődik, t. ház, hogy netán a hozandó intézkedéseknek semmi tekintetben sem óhajtok elibe vágni s csakis mintegy példaképen kívánnám jelezni azon eseteket, melyekben ä közös érdekek közös képviseletet igényelnek. S itt főképen három eathegoriát lehetne felállítani. Először azokat az eseteket, a melyekben a kötvény-birtokosoknak jogaik érvényesítése vagy megóvása czéljából közösen fel kell lépniök; például azért, mert az ingatlan, a melyre kölcsönük be van táblázva, végrehajtás alá vonatott, elárvereztetett, vagy mert más telekkönyvi fedezetet ajánl lel az adós. Másodszor azokat az eseteket, melyekben akár az adós, akár egy harmadik személy kivan a kötvény-birtokosok összesége ellen, akár per