Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-254
340 264. országos ülés {unitig 4. 1SS6. az nem volna eszhözölheto. Ilyen az az eset, midőn a tulajdonos ugy van meg;]elölve, mint „ismeretlen "•, vagy midőn ki van tüntetve egy oly család, melynek vezeték nevén ezrek, meg ezrek vannak az országban és mely családnak a közös törzstől való leszármazását nemcsak kimutatni nem lehet, de még a rokonság fokozatát sem. Minthogy pedig ugy a telekkonyi rendeletek első része, mint a jelen törvényjavaslat feltételezi azt, hogy ily kiigazítás esetében vagy egy ismert politikai személyivel, vagy törvényes'kép viselettel biró jogi személylyel állunk szemben, ez pedig ily esetekben nem volna, hogy a törvényjavaslat czéíja minden irányban elérhető legyen, szükségesnek tartanám a követkövetkező pont felvételét: „Akár a helyszínelés alkalmával, akár később eszközölt szabályellenes tulajdoni bejegyzések megfelelő eljárás mellett helyesbíthetők legyenek". Szathmáry György jegyző (olvassa a módosítványt.) Veszter Imre: T. ház! (Halljuk!) A 75. §-ban foglalt igazságügyministeri felhatalmazásnak egy ponttal leendő pótlását volnék bátor indítványozni. A jelzálogos hitelezőkre nézve mi nálunk általában nem csekély baj az, hogy a jelzálogi ingatlanok a bejegyzések könnyű eszközöltetése és megengedése következtében igen könnyen feldarabolhatok, a mi által rendszerint értékcsökkenés következik be. A telekkönyvi rendelet intézkedik ugyan az iránt, hogy az ily birtokrészletek bejegyzése esetében az illető telekkönyvi hatóság tárgyalást indítani és a hitelezőket meghallgatni tartozik; azonban eltekintve attól, hogy az illető tárgyalások, miután igen gyakoriak, alkalmatlanok és költségesek is, constatálhatom, hogy a legtöbb bíróság Magyarországon, különösen pedig a Királyhágóntúli részen, a bejegyzést a hitelezők megidézése és meghallgatása nélkül egyszerűen elrendeli a terhek egyetemleges átvitele mellett. Hogy a bejegyzéseket megnehezíteni közgazdasági indoknál fogva nem volna czélszertí, azt én is elismerem, de hogy in specie hitelintézeteknél az ily bejegyzések könnyű eszközlése a záloglevelek értékcsökkenését is vonhatná maga után, ez nagyon kézzelfogható dolog, minthogy azeldarabolás rendszerint magával a jelzálognak is értékcsökkenésével jár. Az ily földhitelintézetek rendszerint csak akkor értesülnek a megtörtént lej egyzésről, mikor a lejegyzett részlet más telekjegyzőkönyvbe átvitetik és ezzel együtt a terhek is egyetemlegesen átvitettek. Ebből aztán az a calamitas származik, hogy ha végrehajtás alá kerül az ingatlan, akkor az új tulajdonos ellen külön jelzálog keresettel kell fellépni, a mi mindig tömérdek felesleges költséggel jár. Még azt is kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a földhitelintézeti követelésekre vonatkozólag specialiter az 1871-iki törvénynek, mely a régi földhitelintézetekre vonatkozik, gondolom 16. szakasza mondja ugyan, hogy az ily részletenként! lejegyzés csak az intézet előleges beleegyezésével történhetik meg, de ez világosan csakis rrverés esetére szól, mig ellenben arra nézve, hogy mi történjék a magáneladások esetén, ha tudniillik intézeti kölcsönnel terhelt ingatlanok részleteinek lejegyzése forog fenn, semmiféle törvényes intézkedés nincs. Én tehát azt vagyok bátor indítványozni, hogy a 75. szakasz 6. és 7. pontja közé egy új pont szurassék be, a mely szerint az ily magáueladások folytán bekövetkezendő lejegyzések, ha az illető ingatlan az úgynevezett szabadalmazott földhitelintézetek kölcsöneivel vannak terhelve, csakis az illető pénzintézetek előleges beleegyezésével legyenek eszközölhetők. Ajánlom indítványomat elfogadás végett. Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa). Fabiny Teofil igazságügyminister: T. ház! A most beterjesztett két indítványra vonatkozólag kénytelen vagyok oly irányban nyilatkozni, hogy én azokat egy meghatalmazás keretén belül megoldhatóknak nem tartom. Én abban a nézetben vagyok, hogy a mit gróf Károlyi Sándor t. képviselő ur felemlített, valamint a mit Veszter képviselő ur indítványba hozott, az tulajdonképen az anyagi jog megváltoztatását tartalmazza és azt különösen a végrehajtási törvény minden intézkedéseivel összhangban lévőnek nem tekinthetem. Én tehát a magam részéről elfogadom mindazt, a mit Darányi Ignácz képviselő ur felhozott és kötelezettséget vállalok a kormány nevében arra nézve, hogy az ügygyei foglalkozni fogok, azt tanulmányozni fogom és a szükséges intézkedéseket törvényjavaslat alakjában beterjeszteni kész vagyok; (Helyeslés.) azonban egy felhatalmazás keretén túl terjedőknek találom azon intézkedéseket, a melyek mindkét irányban javaslatba hozattak. Én tehát kérem a t. házat, hogy tanulmányozás és törvényjavaslat előkészítése czéljából bizassék a dolog a kormányra nem pedig, hogy most rögtönösen egy meghatalmazás keretében oldassék meg a kérdés. (Általános helyeslés.) Mandel Pál: T. ház! A conversio fontosságát magyaráznom nem kell; de constatálnom kell a tényt, hogy földbirtokosaink a pénzviszonyoknak utóbbi években beállott kedvező változását nem birták eonversiók által kellően felhasználni, habár maga a törvényhozás, hogy a conversiókat lehetőleg elősegítse az 1881-iki LXX. törvényczikkben a kölcsönök conversiójára az új kölcsönökre vonatkozólag az illeték- és bélyegmentességet mondotta is ki. A nehézségek, melyek a conversióknál felmerülnek, jogi természetűek; nevezetesen a eonvertálandó kölcsön után más