Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-253
320 2GS. országos ülés jnnins 2. 1886. nem eszközölhető máskép, mint az antiqua sessip kimutatása által. Nem akarok vitatkozni a fölött, hogy régente az úrbéri viszonyok rendezésével ezen antiqua sessiók is a megváltás tárgyát képezték és hogy a regalejog a birtokosnak feltétlen tulajdona volt, E tulajdonjog az, t. ház, a melyre vonatkozólag, hogy el ne kallódjék, semmisem történt. Azok az egészen korszerű és helyes intézkedések pedig, a melyek az ipar- és kereskedelem szempontjából hozattak, bizonyos helyeken a regale-jognak csökkenésére, néhol pedig tönkretételére vezettek. Ez nézetem szerint sohsem következett volna be, hogy ha a nemzet egyik hatalmas factorának ezen vagyonára kellő súly lett volna fektetve. Az, hogy habár ezen kérdés minduntalan felvettetik is és hogy midőn a regale-jog megváltásáról beszélnek itt e képviselőházban és a finánc körökben, e fontos kérdésre illetékes válasz nem érkezik, ez sem vezet egyébre, mint e vagyonnak depretiatiójára, midőn pedig épen ez az osztály az, melynek ez úgyszólván kizárólag nagy vagyoni érdekét képezi és melyre a jelen helyzet legsúlyosabban nehézkedik. xAzért ezen javaslatnál, midőn tulajdonjog rendezéséről van szó, lehetetlen, hogy bárki is, ki ezen ügygyei foglalkozik, komolyan fel ne vesse azon kérdést, hát egyedül ez a tulajdonjoga, ez a feltétlen birtoka a magyar birtokosságnak maradjon továbbra is a levegőben? Magara is belátom, hogy e kérdés nem oly természetű, hogy egy újonnan kinevezett igazságügyi minister által az első három napban igy ötletszerűleg el legyen intézhető. De daczára ennek, lehetetlen, hogy rá ne mutassak e kérdésre és azt hiszem, teljes joggal mutathatok rá, mert e jognak régi törvényeinkre helyezkedve tulajdonképen impraegnans alkatrészét kellene képeznie a telekkönyveknek mind ama birtokokra nézve, melyek után törvényeink regale-jogot adtak. Én csak felvetem a kérdést, bár meg vagyok győződve, hogy annak elintézése most ötletszerűleg nem eszközölhető. De lehetetlen azt nem hangsúlyoznom, hogy a t. kormány és a t. igazságügyminister ur gondoskodjék arról, hogy lehetőleg még a jelen országgyűlés folyama alatt törvényjavaslat nyujtassék be, mely szerint a regalejogoknak telekkönyvbe vagy jogkönyvbe bevezetése eszközöltessék. Ez annál szükségesebb, mert azt, hogy a regale-jog úgyszólván elporladozzék, azt hiszem senki, ki az ország érdekeit komolyan szivén hordja, nem akarja. Ha pedig ezt nem akarjuk, komoly, valódi alapot kell adni arra, hogy e jogot birtokba lehessen venni és birtokban tartani. Ha pedig, az állam érdekében szükségesnek és czélszerűnek vélik, akkor elő fog állani a megváltás kérdése, de ezt is meg keli előznie e jogok birtoklása tisztába hozatalának. Ezek voltak, t. ház, a miket fel kívántam említeni abban a reményben, hogy a t. kormány minden esetre lesz abban a helyzetben, hogy nyilatkozatot tehessen arra nézve, hogy a jelen országgyűlés folyama alatt e kérdés tanulmányozásával és a szükséges javaslatok előkészítésével fog-e foglalkozni, igen vagy nem? Különben a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Gróf Szapáry Gyula pónzügyminister: T. ház! Azon határozati javaslatra nézve kívánok nyilatkozni, melyet Lázár Ádám t. képviselő ur e tárgyalás folyamán beadott. E határozati javaslatban azt kívánja a képviselő ur, hogy a kormány utasittassék az erdélyi katasteri felmérések soronkivüli létesítésére. Én, t. ház, határozatilag a kormányt erre kötelezni sem kívánatosnak, de lehetségesnek sem tartom. Az, a mit a képviselő ur említett, hogy az erdélyi részek katasteri fölvétele az eddigi tervezet szerint utoljára fog maradni, sehol kimondva nincsen. A katasteri felvételek bizonyos sorrendben történnek s az erre szükséges költség évenkint a törvényhozás által állapittatik meg és a sorrend, mely a legközelebbi évben követendő lesz, az illető szakbizottságnak évenkint a költségvetéssel egyidejűleg bejelentetik és az országgyűlés tudora a>s ara hozatik. Köielezöleg kimondani azt, hogy soronkivül és mindenekelőtt az erdélyi részek katasteri felvétele eszközöltessék, már csak azon körülménynél fogva sem lehetséges, mert hiszen a mint méltóztatnék tudni, az ország azon részében a birtokviszonyok legnagyobb részt nincsenek rendezve s a rendezés most van folyamatban. Ha tehát ott most katasteri fölvételek eszközöltetnének néhány év múlva, a birtokrendezés befejeztével, újra meg kellene tenni a felvételeket, a miből kettős költség származnék, ebből tehát azonkívül, hog)" az illetők magok semmit nem nyernének, az államra igen nagy teher hárulna. {Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Arra igenis törekedni kell, hogy minél előbb megtörténjenek a katasteri felvételek országszerte, tehát Erdélyben is s ott, a hol a birtokviszonyok lehetővé teszik, a felvételek tényleg meg is történnek. De erre határozatilag kötelezni a kormányt és illetőleg utasítást adni neki e tekintetben, az általam elmondott indokoknál fogva nem lenne hielyes. (Helyeslés a jobboldalon.) Áttérve azokra, a miket Pulszky Ágost képviselő ur mondott, különösen, hogy milyen intézkedést szándékozik a kormány a szentesítendő törvény alapján tenni, megjegyzem, hogy az kétséget nem szenved, hogy a meghozandó törvény egymagában nem lesz elégséges s gondoskodni kell annak végrehajtásáról is, gondoskodni kell