Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-252

296 252. országos fllés június I, 1886. hogy a képviselő urat figyelmeztessem. Ó azt mondja, hogy természetesen a rangfokozat ellen volt kifogásuk a főrendeknek, azt kihagyták, de a ministeri tanácsosi nyugdíjat meghagyták. Ezen szakaszban nyugdíjról még egy árva szó sincs. Kérem különben elfogadni a javaslatot. (Helyeslés jobbfélől.) Elnök: T. ház ! Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha* tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. T. ház/A főrendiház által javaslatba hozott szöveghez az előadó ur egy módosítást tett, a mennyiben a 3. sorban a „népessége" szót kivánja az „és" szó utána beiktatni. Tisza Kálmán ministerelnök: Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy ezt nem lehet módosításnak tekinteni, az egy iráshiba kiigazítása, a melyre a t. házat figyelmeztetni kellett. Én tehát azt hiszem, hogy mivel az nem módosítás, hanem csak egy iráshiba kiigazítása, az újabb izenetváltás tárgyát nem képezheti. {Helyeslés.) Thaly Kálmán: Minthogy a vita még nincs bezárva, félremagyarázott szavaim helyreigazítása végett szólalok fel. Ezen kifejezésben: „egyéb járandósága", igenis beleértetik a nyugdíj is

v tudniillik fizetés, szállásbér és nyugdíj. Csak ezt akartam megjegyezni. Elnök: Én megvallom, t. ház, hogy én a főrendiház által átküldött szövegben azt a szót „népessége" nem találtam és igy kénytelen voltam iménti észrevételemet megtenni. Különben az előadó urnak kell legjobban tudni, hogy tollhibából maradt-e ki a „népessége" szó. Dárdai Sándor előadó: A képviselőház által elfogadott szövegezésben világosan benne van az a kitétel, hogy: „és népessége arányához". A főrendiház jegyzőkönyvi kivonatában ez a szó tollhibából maradt ki, mert a képviselőház szövegezését teljesen magáévá tette a főrendiház, kivévén a rangosztály megállapítását, a melyet a szövegből kihagyott. Elnök: Minthogy a főrendiház a szakasz második részét a képviselőház szövegezése szerint fogadta el és annak csak első részén tett módosítást, csakugyan ugy kell lenni a dolognak, a mint a t. előadó ur mondta. Különben azt hiszem, a t. előadó urnak tudomása van arról, hogy ez a szó tollhibából maradt ki a szövegből és igy ha a szöveg kiigazittatik, nem szükséges erről a főrendiházat külön értesíteni, (Helyeslés.) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tollhiba kiigazításával a főrendiház módosítványát elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a ház többsége azt elfogadta. Szathmáry György jegyző (olvassa a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát a 59. §-ra vonatkozólag a kövékezőkben): A főispánok nyugdíjban és végkielégítésben részesítése tekintetéből az 1885. évi XI. törvényczikkel szemben javasolt kivételes határozmányok szükségességét a főrendiház elismeri. Azonban azt, hogy a kivételes elbánást illetőleg az állástól való megválás indokai alapján egyrészt fokozatok állapíttassanak meg, másrészt pedig az 1885. évi XI. törvényczikk határozmányaitól kelletén túl eltérések történjenek, indokoltnak nem találva, az 59. §-t következő szövegben fogadta el: Ki már előbb tisztviselő volt és ebbeli szolgálata alapján nyugdíj-igényt nyert, az által, hogy főispán lesz, nemcsak el nem veszti szerzett nyugdíj-igényét, de a nyugdíj kiszabásánál a főispáni hivatalban töltött szolgálati évei is beszámíttatnak s reá nézve az 1885. évi törvényczikk szabványai érvényesek. Ha azonban, mielőtt összes szolgálati évei nyugdíjképessé tették volna, mentetik fel főispáni hivatalától, ha az állam szolgálatában előbbi és főispáni állásának megfelelő más alkalmazást nyert : a) ha mint főispán már 5 éven át működött, a nyugdíj szempontjából ugy tekintetik, mintha összesen 10 évet szolgált volna; b) ha pedig rövidebb ideig volt főispán, de összes szolgálati ideje az 5 évet meghaladja, fizetésének 20°/°-át nyeri nyugdíjképen, ha összes szolgálata 5 évet sem tesz ki: főispáni szolgálata által egy évi, vagy a mennyiben már főispánná lett kinevezése előtt egy évi végkielégítési igényt szerzett volna, két évi fizetésének megfelelő végkielétésre nyer igényt. Az, ki a fennebbiek szerint elfogadhatott más hivatalt visszautasítja, a különleges igényt elveszti s reá nézve az 1885: XI. törvényczikk rendelkezései alkalmazandók. Azon főispán, ki előbb nem volt állami tisztviselő, ha a belügyminister által elfogadásra ajánlott lemondás, vagy a belügyminister által hivatalból tett felterjesztés alapján mentetik fel állásától, az esetben, ha legalább 3 évet töltött a hivatalban, egy évi, ha 3 éven túl. de nem egészen hat évet szolgált, két évi fizetésének megfelelő végkielégítést kap; ba pedig 6 éven felül szolgált,nyugdíjazás szempontjából ugy fog tekintetni, mintha teljes 10 évet szolgált volna. Ha azonban a főispán önként mond le és lemondását akkor is fentartaná, midőn azt a belügyminister elfogadásra nem ajánlja és őt hivatalának folytatására írásban felszólítja, a kedvezményezett nyugdíj-igényét elveszti s az 1885. évi XI. törvényczikkben szabályozott eljárás alá esik. Ha pedig akármelyik főispán felmentését a bel-