Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-237

20 237 országos ülés május 8. 1886. a vita folyamán hallottam, kellene reflectálnom, de miután látom, hogy a t. ház nagyon ki van me­rülve, nem fogom továbbra is untatni a t. kép­viselőházat előadásommal, hanem ajánlom a tör­vényjavaslatot általánosságban a részletes tárgya­lás alapjául elfogadásra. {Élénk helyeslés jőbbfelöl.) Hódossy Imre: Szavaim félremagyarázása miatt kívánok szólani. {Halljuk! Halljuk! balfelől.) T. képviselőház! Az előadó ur szavaimat félre­magyarázta. Azt mondta, mintha én kétségbe von­tam volna, (Zaj: Halljuk ! Halljuk !) hogy a had­sereg feletti vezényleti jog és a fölkelés felhívásá­nak joga király ő Felségére van ruházva. Ezt nem mondtam és hiába hivatkozik a t. előadó ur Cziráky jus publicumának 554. §-ára, elhallgat­ván annak 555. §-át. (Derültség balf elöl.) Mert igenis az 554. §. azt mondja, hogy ő Felségének v;,n fentartva a jog a fölkelést, az insurrectiótfel­hívni, de az 555. §-ban azután elmondatik, hogy: „Modus insurrectionis, copiarumque de sumptuum quantitas pro ratione adjunctorum in regni conven­tibus speciatim determinantur". (Helyeslés balfelöl. Félkiáltások jobbfelöl: Elmondta! Zaj.) Ez az én szavaim nyilvánvaló félreértése, félremagyarázása és a törvények, illetőleg egy tiszteletreméltó autornak nem hü idézése, mert azt idézi ellenem, a mit én nem vontam kétségbe és el­hallgatja azt, a mit én mondottam és állítottam. (Helyeslés balfelöl. Ellenmondás jobbfelőL) A modus eopiarum numerus, a quantitas, ez ide tartozik, ezt akarják most innen elvonni. A másik, a mit ellenem felhozott, az, hogy hivatkozott az 1868-ban alkotott népfölkelési tör­vényre. Ugy de önkénytes népfölkelésről, a nem kötelező népfölkelésről szól. (ügy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Önkényteseivel a kor­mány bármikor és mindig szabadon rendelkezhetik. (Ugy van/ Ugy van! a bal- szélső baloldalon.) Ez azonban nem illik ide, mert itt a kötelező népfölke­lésről van szó. Ez az, a mi ellen múltkori beszédem­ben felszólaltam] és ha a t. képviselő ur ebből azt akarja kimagyarázni, a mit ő mondott, ez nem egyéb, mint szavaimnak egyenes félremagyarázása. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Münnich Aurél előadó: T. ház! (Zaj. Halljuk!) Én csak röviden akarom azt válaszolni, hogy nekem nem volt szándékom félremagyarázni a képviselő ur szavait és hogy nekem egyáltalán nem állt feladatomban épen a Cziráky jus publi­cumának 555-ik §-át idézni, mert ez a tárgyhoz nem tartozik. (Élénk derültség a bal- és szélső bal­oldalon. Halljuk!) Itt népfölkelésről van szó, itt csak insurrectióról van szó, nem pedig arról, a mi a következő szakaszban el van mondva. Igenis el­ismertem én is, hogy a numerust, a mennyiséget és a szervezetet az országgyűlés alapítja meg, de a népfölkelés igénybe vétele mindig a korona jogai­hoz tartozott. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a baloldalon.) Hódossy Imre: T. ház! (Zaj.) Elnök: Bátor vagyok a t. képviselő urat figyelmeztetni, hogy czáfolatokba bocsátkozni nem lehet. {Zaj. Halljuk! a bal és a szélső baloldalon.) Hódossy Imre: Személyes kérdésben kell szót kérnem, mert a t. előadó úr azt mondta, hogy én azt kívántam, hogy ő a tárgyra nem vonatkozó szakaszt olvasott legyen föl és hogy én ily sza­kaszt olvastam fel. Cziráky közjogában az 554. §. az insur­rectióra nézve a király jogait, az 555 §. az insurrectióra vonatkozólag pedig az országgyűlés jogait tárgyalja. (Ugy van! Ugy van! a bal és szélső balon.) Itt pedig épen az országgyűlés jogairól van szó az insurrectió tekintetében ; ezen szakasz tehát az, mely ide tartozik. (Élénk helyeslés a bal- és ssélsö baloldalon.) Elnök: Következik Thaly Kálmán képvi­selő ur. Thaly Kálmán: T. képviselőház! Hosszan tartó zaj. FélMáltások a jobboldalon: Eláll! a szélső baloldalon: Halljuk! Halljuk!) Sajnálom, hogy a t. ház ezen nagyfontosságú törvényjavaslat tár­gyalásának végén oly türelmetlen, de méltóztas­sanak megengedni, mi ezen az oldalon ülők mélyen átérezzük e javaslatnak már eléggé kifejtett ugy közjogi, mint katonai s egyéb tekintetekből való nagy súlyát, úgy hogy én mint a kinek az ellen­zék tagjai közül a házszabályok értelmében egyedül van még joga szót emelni, semmi áron el nem állhatok attól, hogy legalább némi reflexió­kat ne tegyek. (Halljuk! Halljuk! Zaj.) Van sze­rencsém egész tisztelettel kérni a t. többséget, hogy a tárgy fontosságáért, méltóztassanak türe­lemmel végig hallgatni. (Halljuk!) Főképen reflectálni óhajtok a t. minister ur iménti beszédére. Engedtessék azonban meg, hogy miután a vita folyamában a t. felszólalók közül többen egyenesen az én állításomra is reflectáltak, azok közül egy-kettőre, a mennyiben már közben felszólalt szónokok által az ő megjegyzéseikre választ nem nyertek, rövideden szólhassak. (Halljuk!) Ivánka Imre t. képviselő társam és barátom méltóztatott figyelmére méltatni az én — a mint ő nevezte — történelmi sétámat, vagy más elneve­zés szerint barangolásomat. Nem akarok t. képvi­selő társamnak egykor hires barangolásáról Pákozd felé beszélni. (Derültség.) Az én barangolásom czélja csak a budai ostromnál elesett honvédek sírjainak és az itt felidézett egykori insurrectiót szervező szerencsétlen tábornoknak, Alvinczy sírjának fel­keresése volt. Nagyon hizelgek magamnak, hogy egyéb ki­fogást nem méltóztatott találni az analógia és ellentét kiemelése végett felhozott példában, mint azt, hogy az egyik budai temető nem oly közel esik a másik budai temetőhöz. Ezt én jól tudom,

Next

/
Thumbnails
Contents