Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-237

18 237. orssságos iüés május 8. 1886. teni sem görögnek, sem magyarnak nem juthatott eszébe. {Zajos tetszés, derültség és taps a jobbóldalon.) Ha azonban a t. képviselő ur mégis megtalálta annak a nyitját, hogy lehessen feneketlen hordó­ból meríteni, akkor érvelésének legnagyobb részét {Elénk tetszés és derültség jobbfelöl) a „Schlendrian", a „frivolitas" a „ codifieationalis anomália" szere­tetreméltó kifejezésekkel együtt bizonyára abból a hordóból merítette. {Nagy tetszés jóbbfélŐl.) Én azonban abba a feneketlen hordóba öntöm, illetőleg eltemetem abbeli reményemet, hogy a t. képviselő urat vagy pártját tárgyilagos érvekkel valaha meggyőzhessem. (Zaj balfelöl. Elénk helyeslés és tetszés jobbfelöl.) Garantiák követeltetnek a t. ház azon oldalá­ról. Hát nem elég garantia a király ünnepélyes esküje, az alkotmányos magyar kormány felelős­sége, a törvényhozás alkotmányos jogainak tör­vényekbe foglalása? (Mosgás a baloldalon.) Én egyéb és jobb garantiát nem ismerek. {Élénk tet­szés jóbbfelöl. Egy hang a szélsőbalon: A 20 milliós póthitel!) Most nem arról van szó! Majd erről is beszélünk annak idején. Én a magam részéről igen üdvösnek tartanám az örökbéke eszméjének megvalósítását. Nagy eszme ez, átérzem én is hazánk első és világhírű költőjének tavaly itt e házban idézett azon kijelen­tését, hogy kívánatos, hogy e század ne az ágyúé meg a puskáé, hanem a kötényé legyen. {Derültség.) A kötényé azon értelemben, hogy a munkáé. (Helyeslés.) Én a magam részéről szívesebben nyúj­tanék be törvényjavaslatot, mely 2—3 százezer ekének bevásárlását tárgyazza, mint olyat, mely fegyverek beszerzéséről szól. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hajdan t. képviselőház, az állani érdekeit az olygarchák önző törekvései ellen kel­lett védelmezni; mai napság védelmezni kell az állam érdekeit és ezt csakis a szó legnemesebb értelmében mondom, az idealisták és utópisták költészeti felfogása ellen. (Élénk tetszés.) Jókai Mór: Ennél igazabbat még nem mondtak! (Egy hang a szélső balon: Jókai ellen is! Nagy zaj.) B. Fejérváry Géza honvédelmi minis­ter : Magam is szeretem a költészeti felfogást és hódolok neki. Itt azonban t. képviselőház, ezen a helyen az állam egyik létfeltételének biztosítására irányuló magasztos feladatom teljesítésében kizá­rólag a rideg valósággal számolnom hazafiúi köte­lességem; és ennélfogva ajánlom újból a törvény­javaslatnak általánosságban a részletes tárgyalás alapjául való elfogadását. (Hosszan tarló élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök : T. ház! Beöthy Ákos képviselő ur személyes kérdésben kivan szólani (Halljuk!) Beöthy Ákos: A t. ház kegyes engedel­mével szorosan a házszabályok keretében kívánok mozogni. A t. minister ur megtámadott engem, hogy azzal, amit mondottam, a közvéleményt félre akartam vezetni: hozzá tette, igaz, azt, hogy nem szándékosan tettem. És ezt elismerem, ezért egy­általában nem szándékozom a minister ur ezen tá­madására erélyes visszautasítással felelni; csak igen röviden constatälni kívánom azt, hogy ugy én, mint Hódossy Imre igen t. barátom álláspontunkat a magyar közjogból vett érveknek egész özönével és tényekkel akartuk beigazolni. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ez t. ház, egyetlen ténybeli megczáfolást nem nyert (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baldalon) és ezt — már bocsánatot kérek — insinuatióval és többé-kevésbé sikerült élezekkel elütni nem lehet. (Helyeslés a bal- és szélső balol­dalon.) Ez az egyik pont. A második pedig az, (Halljuk!) hogy a minis­ter ur azt mondotta, hogy ellenmondásba jöttem ön­magammal, mert egyrészről adatokat kértem és másrészről az általa felhozott adatok hitelességét kétségbe vontam. Én nem vontam kétségbe a mi­nister ur adatainak hitelességét, csak azt mondtam, hogy ha a minister ur felhoz egy nagy mennyi­ségű számot, azt akarván beigazolni, hogy a kül­hatalmaságoknak mennyi a hadereje és abból azt a következtetést vonja le, hogy az mind értékes katona és mind mobilizáltatni fog a monarchia el­len: ez a következtetése nem helyes. Ebből egy­általában nem következik az, hogy nekünk ne­legyen jogunk azt követelni, hogy adjanak ne­künk statistikai adatokat, hogy megtudjuk meny­nyi védköteles lesz s hogy az ország nagy népes­ségének mekkora hányada fog ezen törvényjavas­lat elfogadása esetén igénybe vétetni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én tehát t. ház, azt hiszem, hogy a minister urnak hatásos rodomontade-ja csak ügyes dialek­ticai fogás (Derültség a bál- és szélső baloldalon) és hogy ha én talán megbántottam azzal, hogy legis­latorius képességét tagadtam, jól van, szolgálok neki egy bókkal, azzal: hogy csakugyan, a dialec­tica mesterfogásban, mióta minister, nagy haladást tett. (Élénk derültség és tetszés a baloldalon.) Münnich Aurél előadó: T. ház! (Nagy zaj. Felkiáltások a szélsőbalon: Eláll! jobbfelöl. Hall­juk!) A hosszú, de nagyon tanulságos vita után, hogy haat. ház figyelmét igénybe venni bátor va­gyok, teszem azt azon jogomnál, de kötelességem­nél fogva is, melyet rám az előadói tisztség ruház. (Halljuk ! Halljuk!) Akarom pedig ezt tenni azon rövidséggel, melylyel tartozom a t. ház amúgy is kifáradt türelmének. Mindenekelőtt coustatálni akarom, hogy a fel­szólalók közül valamennyien a népfelkelés jogo­sultságát elismerték és elismerték, hogy póttartalé­kunk nem lévén elegendő, szükség van eszközökről gondoskodni, hogy a hiány pótoltassák. A mai kor­ban midőn a háború nem egyes emberé, hanem a nemzeté, szükséges, hogy az egész nemzet esetleg

Next

/
Thumbnails
Contents