Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-247

2| g 247. országos ülés m^ns 21. 1886. Malijuk ! jóblfelöl.) Méltóztassék t. ház, meggondolni, hogy ezen ügy 1883-ban indíttatott meg és hogy ma 1886-ban vagyunk. (Felkiáltások: Szavazzunk!) Az illető járásbíróság eljárásáról az ügyiratok alapján zaklatásra következtetni nem lehet és igy én magam részéről a zaklatást annyival is inkább kizártnak tartom, mert itt úgyszólván res judieatával állunk szemben, a mennyiben ezen ügyben már a királyi tábla is döntött. (Nagy zaj és felkiáltások szélső balfelöl: Szavazzunk!) Minthogy pedig, felfogásom szerint, az igazságszolgáltatás menetét megakasztani nem czélszerü, részemről a mentelmi bizottság javaslatát ajánlom elfogadásra. (Nagy zaj. Mozgás szélső balfelől. Felkiáltások : Szavazzunk!) Horváth Mór: T. ház! Miután a felolvasott tannvallomási jegyzőkönyvek egyáltalában nem nyújtanak elegendő bizonyítékot a vádbeli cselekmény alanyára nézve s ezen álláspont az első fokú bíróság ítélete által is támogatva van; miután az ennek ellenébe felhozott másodfokú bíróságnak alaki intézkedései egyáltalában nem bírhatnak annyi bizonyítékkal, hogy akkor, mikor Komjáthy képviselő ur majdnem alibijével egyenlő erejű bizonyítékra: egy közjegyző előtt felvett közokiratra hivatkozik, én az ő kiadásának megtagadását indítványozom s a bizottság véleményét el nem fogadom. (Élénk helyeslés. Felkiáltások! Szavazzunk !) Elnök: Ha szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, mé]tóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát, mely szerint Komjáthy Béla képviselő ur mentelmi joga felfüggesztendő volna, elfogadni, igen, vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el a bizottság véleményét és igy Komjáthy Béla képviselő ur mentelmi joga fentartatik. Következik a képviselőház mentelmi bizottságának 113. számú jelentése, sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségével vádolt Verhovay Gyula országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a jelentést). Schmidt Gyula előadó: T. ház ! Verhovay Gyula képviselő ur mentelmi ügyében van szerencsém a tényállást röviden következőkben előadni: Mikár Zsigmond kataszteri tisztviselő a budapesti kerületi sajtó vizsgáló bíróságnál panaszt emelt a „Függetlenség" czímű napilap szerkesztője, Verhovay Gyula képviselő ellen sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt és pedig először: a „Függetlenség" 1885. május 27-én kiadott 144-ik számában a „Hirek" rovatában „Egy megbotozott hős" bekezdéssel és aláírás nélkül; néhány nappal azután pedig ugyanezen lap 1885. június 2-án kiadott í50-ik számában a „Hirek" rovatában „Mikár Zsigmondtól" bekezdéssel és aláírás nélkül közzétett közleményekben állítólag sajtóvétségek megtorlása iránt. E feljelentés folytán Vorhovay Gyula mint szerkesztő a vizsgálóbíró által nyilatkozatadásra szólittatván fel, ő levélben, az eredeti kézirat bemutatása mellett, mind a két közlemény szerzőjéül bejelentette Babos Károlyt. A vizsgálat ennél fogva megindittatván, a 144-ik számú lapban foglalt első közleményért Babos Károly, mint szerző elvállalta a felelősséget; azonban a 150-ik számú lapban foglalt második közleményre nézve kijelenté: hogy az nem tőle származik s ezért annak közzétételéért a felelősségetel sem vállalja. Ennélfogva 3—4 tanút hallgattak ki, kik akkor a „Függetlenség" irodájában dolgoztak és a kik ezeket mondták: Az első közlemény megjelenése után budai polgárok jöttek a szerkesztőségbe, kik nyilatkozatot hoztak, melynek közzétételét kérték és a melyben a Mikár ellen közölt sértő dolgokat valótlanoknak nyilvánítják és bizonyítják, hogy Mikárí az illető vendéglőben akkor meg nem verhették, minthogy ott sem volt, hanem egy beteg gyermekénéltartózkodott.Mielőtt a „Függetlenség" szerkesztője e nyilatkozatokat közétette volna, elküldött Baboshoz — ezt már a tanuk vallják — s ő azt üzente : hogy a mit ő irt, azt ő fenntartja, az igaz, akármilyen bizonyítványt hoztak légyen és ennek következtében Verhovay Gyula szerkesztő csakugyan közzétette a budai polgárok ezáfoló nyilatkozatát, hanem egyszersmind a nyilatkozat alá következő észrevételt tette: „hogy az illető közlemény irója tévedhetett a napra nézve, de a dolog megtörtént és most is határozottan fenntartja, a mit irt." Hanem ezen második közlemény nem Babosnak, hanem Verhovaynak sajátkezű irása. Az ügy ily stádiumban terjesztetvén a bíróság elé, ez ugy találta, hogy miután Verhovay, mint vádlott eddig ki nem hallgattatott s csupán nyilatkozattételre hivatott fel, az első izben mint szerkesztő, a második közleményre nézve pedig Babos Károly magától a felelősséget elhárítani és Verhovayra átutalni kívánja, szükséges, hogy Verhovay, mint vádlott, kihallgattassék, hogy módj a legyen védekezni Babos Károly ezen felfogása ellen. Igy állván a dolog, ekkor jött a megkeresés a képviselőházhoz, hogy kihallgatás czéljából Verhovay Gyula mentelmi joga függesztessék fel. Minthogy igen subtilis jogi kérdés annak megítélése, vájjon ezen második közlemény szerzőjéül tekinthető-e Verhovay Gyula, e kérdés csakugyan az illető bírósági fórum, illetve az esküdtszék és nem a képviselőház elé tartozik. Ennekfolytán a mentelmi bizottság azt ajánlja, hogy Verhovay Gyula mentelmi joga kihallgatása