Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-241
102 241 * országos ülés máJHs 14. 1886. befolynak, sőt túl is haladtatnak, a mint meg is történt: nem volt kizárva azon lehetőség, hogy ezen intézkedés folytatása után ezen pénztári készletek szüksége még apadni fog, ngy a mint 1882-ben és 1883-ban tényleg apadt. Ezen lehetőség az 1882. és 1883-diki eredmények által, valamint a későbbi évek bevételi eredményei által igazolt volt, de ezen számítást meghiúsították az 1884. és 1885-iki évek túlkiadásai. Azon kérdés támadhat már most, hogy miután ez igy tisztán állott előttem, miért nem fordultam mindjárt az 1886-diki költségvetés alkalmával, vagy pedig a mostani alkalommal a törvényhozáshoz ezen kérdéssel? Méltóztatnak tudni, hogy midőn az 1886-iki költségvetés előterjesztetett, azon leszámolások különösen 1885-renem lehettek ugy megállapítva, a mint ma meg vannak állapítva; én pedig nem akartam ezen kérdést darabonként hozni a törvényhozás elé, hanem az eaész helyzetet egyszerre kívántain föltárni a törvényhozás előtt, hogy azt egyszerre méltóztassék áttekinteni. Szintúgy nem tartottam helyesnek ma időn kívül, a költségvetésen kivül egy nagyobb összeg beszerzését: mert helyesebbnek tartom ma csak azon összeget beszerezni, melyre az államnak szüksége van. De feltett szándékom és bejelentettem a pénzügyi bizottságnak is, hogy mindazon összegekről, melyek 1886-ra szükségesek és melyeknek egy része a pénzügyi bizottságnak bejelentetett — de már most előlegesen megjegyzem, hogy azon általános leszámolások és bajok folytán, melyek itt léteztek, nem merem teljesen kilátásba helyezni, hogy ilyenek 1886-ban elő nem fordulnak, mindenesetre azonban gondja lesz rá a kormánynak, hogy mennél kisebb mérvben forduljanak elő — mindazon összegekről, melyek akár e szükséglet, akár a pénztári készletek megerősítése, akár az 1887. év hiánya folytán fedezendők lesznek, egyszerre szándékozom a törvényhozásnak előterjesztést tenni. És azért kívánom ezt együttesen tenni, mert csak igy fog megszűnni azon eljárás, mely szerint az évnek több részében külön-külön kelljen hitelműveletet létesíteni, egyszer adósságtörlesztések czéljából, másszor a hiányok fedezésére. Nálunk, t. ház, a pénztári készletek erősítése még sokkal inkább szükséges, mint más országokban. És megmondom miért. Az állam kincstárnak legnagyobb szükségletei az év folyamán július 1-én és január 1-én vannak. A Julius elsei határidő azon hónapok után esik, midőn az államháztartási kezelés passive áll, mert az első hónapokban köztudomás szerint kevesebb foly be, mint az év többi részében. Január elsején pedig a szükséglet olyan, hogy akkor még tulajdonképen nem is nyert fedezetet az illető év költségvetésében, hanem már a jövő év költségvetésének terhére kell a fizetéseket teljesíteni. Ezek pedig nem csekély összegek, melyekről mindig a folyó év terhére kell gondoskodni; azon fizetésekről, melyek az illető év január elsején teljesítendők, gondoskodni kell az előző év november havában. Ezért még inkább szükséges, hogy a pénztári készletek erősíttessenek s azért erre nézve az intézkedések iránt, a mint már kilátásba helyeztem, az 1887-iki költségvetéssel egyidejűleg fogok előterjesztést tenni. Ha már most azt méltóztatnak kérdezni, mi lehet azon összeg, mely e czímen szükséges, méltóztassanak megengedni, hogy magára az összegre nézve nyilatkozatot azért ne tegyek, mert az öszszegre igen nagy befolyással vannak az év bevételi eredményei s azért ma alig lehetséges egy határozott összeget mondani. De megmondhatom, t. ház, hogy, öszszevéve, mindazon intézkedések, melyekről itt szó van, mincl pedig azok, melyekről az 1887. költségvetés előterjesztése alkalmával szó lehet, menynyiben terhelheti adradgetet s vájjon ezen összeg csakugyan olyan-e, hogy már most előáll az, a mit Helfy t. képviselő ur mondott: hogy itt van az állam bukása s ezen segíteni és a pénzügyi kérdésből kibontakozni lehetetlen ? Felfogásom szerint, t. ház, azon 22 millió effectiv összeg, melynek beszerzéséről most szó van, azon összeg, mely pénztári készletek erősítésére szükséges és melyet mint olyant jeleztem, melyiyel egyes költségvetések kiadási rovata emelendő, azért hogy a költségvetés tételei betarthatók legyenek, felfogásom szerint az állami költségvetést megközelítőleg — de azt hiszem nem csalódom -— 3 1 / 2 millióval terhelheti évenként. Kérdés, vájjon e megterheléssel miként lehet az államkincstár kezelésében az egyensúlyt ezentúl is fentartani ? (Halljuk /) T. képviselőház! Ezen pénzügyileg súlyos helyzet mellett áll, másrészt a gazdasági súlyos helyzet. És épen ezen súlyos gazdasági helyzetnél fogva én részemről kijelentem, hogy adóemeléseket jelenleg kizártnak tekintem, daczára, hogy a súlyos pénzügyi helyzet ezt megkívánná. (Ellenmondás és mozgás balfélŐl. Helyeslés a jobboldalon.) De t. képviselőház, a kérdés az, miként vélem e különbözeteket elenyészthetőknek, vagy a költségvetésből fedezhetőknek. Felfogásom szernir egyrészt igyekezni kell, ugy a mint e tekintetben történt is már intézkedés, hogy az állam kezelésében levő üzletek és jövedékek lehetőleg kihasználtassanak és emeltessenek, a mint erre csakugyan kilátás van. Másrészt bátor vagyok utalni arra, hogy legutóbbi költségvetésünkben 207* millió beruházás szerepel. Kétséget nem szenved, hogy a jelen helyzetben el kell magunkat határoznunk arra, hogy a beruházási összegeket mérsékeljük. Nincsen megírva sehol, hogy nekünk 207* millió beruházást kell évenként teljesíte-
