Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-241

98 241. országos ülés május 14. hozástól felhatalmazást nyertem ugyan, a melylyel azonban nem éltem. E két évben a tényleges eltérés a zárszáma­dás és előirányzat közt 24.200,000 írt. 1882-ben és 1883-ban igaz, szintén voltak az egyes tárczáknál túlkiadások, de ezek összege 1882-ben 4.200,000 volt. Azonban ezen évben, da­czára ezen túlkiadásoknak, a mint tudni méltóz­tatnak, a zárszámadási eredmények 37a millióval voltak kedvezőbbek az előirányzatnál. így áll a kérdés 1883-ban is. Itt is voltak túlkiadások az egyes tárczáknál 2.400,000 frt erejéig, de a zár­számadási végeredmény ezen évben 1.800,000 fo­rinttal volt kedvezőbb. E körülménynél fogva nem lehet azt állítani, hogy ezen túlkiadások állandók és évről-évre előfordulnak. Minthogy pedig a zár­számadási eredmények ezen években kedvezőbbek voltak az előirányzatnál, nem volt szükséges ezen túlkiadásokra külön fedezetet kérni. Miben különbözik tehát a mai helyzet az akkori helyzettől és miben fekszik a mai hely­zetnek a nehézsége? (Halljuk! Halljuk!) Abban, hogy a túlkiadások összege ma aránylag nagyobb mérvű, mint azon években, melyekről szólottam, a miért is nem elégséges, hogy ezen túlkiadások zárszámadásilag elszámoltassanak, hanem azokra külön fedezetet is kell kérni. A helyzetet súlyos­bítja még az is, a mire később vissza fogok térni, hogy most két évre: 1884-re és 1885-re történik intézkedés, hogy azonkívül ugyan ezen alkalom­mal hozatnak tisztába az államvasutaknál évek óta fennálló függő kérdések is és hogy ezen al­kalommal felmerült a pénztári készletek kérdése, amit különben 1883-tól fogva csaknem minden felszólalásomban felhoztam. Mindezen kérdésekre részletesen fogok ki­terjeszkedni a t. ház tájékozása végett. (Halljuk ! Halljuk!) A mi az 1884. és 1885. évi eredményeket il­leti, minthogy kerülni akarok mindent, a mit akként lehetne magyarázni, hogy a helyzetet szebb színben kívánom feltüntetni, mint a minőben tényleg van, a bevételek eredményéről csak mel­lékesen kívánok megemlékezni, de ha a pénzügyi helyzetről és ezen évek pénzügyi eredményéről szólok, nem méltányos csakis a kiadásokat fel­hozni, hanem fel kell említeni a bevételek ered­ményeit is. A bevételi eredmények mind a két évben elég kedvezőknek mondhatók. 1884-ben a rendes bevételek előirányoztattak 298 millió forinttal, tényleg befolyt a zárszámadások szerint 300 millió még pedig daczára annak, hogy ezen évben az államvasutaknál, a vasmüveknél, a fémbányászat­nál és a szőlődézsmánál oly visszamaradások vol­tak, a melyek végösszegükben 6.400,000 forintot tettek ; És ha ezen 6.400,000 forintnyi bevételi visszamaradás mellett is fölülmúlatott az a bevé­tel, a mely előirányoztatott, ez mindenesetre az előirányzat helyességére enged következtetni. Hasonlóképen áll a kérdés 1885-ben is. Ezen évre vonatkozólag nem állanak a zárszámadási adatok rendelkezésemre, mert ezek ma még nem léteznek, hanem tisztán a pénztári kezelési ered­ményekre támaszkodom, de a bevételeknél a pénz­tári eredmények nem térnek el annyira a zárszá­madásoktól, mint a kiadásoknál. Igaz, hogy a be­vételi eredmények 1885-ben a pénztári kimutatá­sok szerint 4 millió írttal kevesebbet tüntettek ki, de méltóztassék figyelembe venni, hogy 1885-ben 5.300,000 írttal kevesebb államjószág adatott el s a vasmüvek és szőlődézsmaváltságból befolyó jövedelem is 4.300,000 írttal visszamaradt. Ha tehát egyes czímeknél visszamaradt 9.600,000 forint és az összes visszamaradás mégis csak 4.000,000 forintot tesz: ennek pótoltatni kellett az egyenes adókból, a bélyeg- és illetékekből stb. befolyó összegek által. így tehát a bevételekre nézve az 1885. év eredménye sem mondható ked­vezőtlennek. Ezeket mellesleg megemlítve, áttérek az 1884. és 1885. évi túlkiadásokra. Előfordul azok közt legelőször is az a tétel, mely az én tárezámat, az állandósságokat illeti. Itt 1.800,000 forint túl­kiadás mutatkozik. Miből eredt e túlkiadás?Maga az agio emelkedése már 1 millió forint. Az agio előirányzata ugyanis problematieus dolog, igye­kezni kell azt is a valószínűség szerint előirányozni; de ha aztán az eredmény az előirányzatnak nem felel meg, abból a kormánynak szemrehányást tenni nem lehet. Ez legfölebb csak tanulságul szolgálhat a jövőt illetőleg, a mire különben ez irányban nincs szükség, minthogy az előirányzat mindig a valószínűségnek megfelelően állapíttatott meg. Keletkezett ama túlkiadás másodszor abból, hogy évközben, miután már a költségvetés elké­szült, 18.171,000 forintnyi hitelműveletet enge­délyezett a törvényhozás. Ennek kamatai nem lévén előirányozva, ezen összeg kamatterhe is az 1885. év terhére esik. Ezenkívül okozta a túlkiadást az, hogy a föld­tehermentesítési-kötvények árfolyama emelkedett s így azokat, a melyeknek vétel utján törlesztésére szükségesek voltak, nagyobb összeggel kellett beszerezni. E túlkiadások tehát indokoltak. Áttérek az egyes tárczákra. A belügyi-, pénz­s honvédelmi tárczáknál, mint méltóztatott látni, sem 1884-ben, sem 1885-ben tetemes túlkiadások nem fordulnak elő. A közlekedésügyi tárczára bátor leszek külön áttérni. Vannak tehát nagyobb eltérések a földinívelés, közoktatási és igazságügyi tárczáknál. Erre nézve Helfy t. képviselő ur föl­említette, hogy a túlkiadások e tárczáknál éveken át húzódnak. Ép ezért méltóztassék megengedni,

Next

/
Thumbnails
Contents