Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-220
220. országos ülés április 5. 1886. 83 értette volna azt, legyen meggyőződve a képviselő nr, nem vártam volna figyelmeztetését. De Horváth Gyula képviselő ur nem azt mondta, a mit Moesáry képviselő ur az ő szavaiból kimagyarázott, hanem azt, hogy vannak bizonyos nagy vidékek — és azokat itt felsorolta — a hol quadratmértföldeken nem találhatók megbízható elemek, (Közbekiáltások jobbfelöl: Közegek !) ez pedig nem azt teszi, hogy Pozsonytól a Királyhágón túlig mindenütt, hanem azt teszi, hogy vannak egyes pontok, a hol ez előfordul. (Felkiáltások a szélső balon: Est sem Írjuk alá !) Nem akarom azt mondani, hogy ezt is helyeslem, mert egyéni nézetemnek nem vagyok hivatva itt kifejezést adni. {Helyeslés a jobboldalon.) De azért, hogy egyes képviselőt rendreutasítsak akkor, mikor csak egyes pontokról szólott, helyesnek nem találtam annál kevésbé, mert nem akartam nagyobb jelentőséget tulajdonítani azon kifejezésnek, mint azt, a képviselő nr most tette. (Élénk helyeslés.) Mocsáry Lajos : Én a gyorsírói jegyzeteket nem olvastam, de ugy értettem, hogy azt mondta a képviselő ur, hogy vannak a hazában négyszögmértföldekre menő területek, a hol hazafiság tekintetében megbízható elemeket találni nem lehet. (Egy hang szélső balfelöl: Igazat mondott!) Egyébiránt csak azt vagyok bátor kérdezni, helyes politikának méltóztatik-e tartani azt, hogy ilyen felfogás, ilyen nézet boesáttassékvilággá,mert ilyen dolgokat meghallanak messze külföldön, az ország határain túl. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hát azt akarja elhitetni a külfölddel, hogy Magyarország olyan siralmas állapotban van, hogy itt az ország lakosainak fele rossz hazafi; (Helyeslés a szélső baloldalon) hogy köztük hazafiság tekintetében megbízható egyéneket nem lehet találni, tehát harezi állapotban van az ország lakosságának egyik fele a másikkal, mert ily állapotban kétségkívül élet-halál harczra vau utalva egymás közt a hon lakossága.(Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És nem méltóztatott a t. képviselő ur, mint a mostani régimének, a mostani államkormánynak, a most uralkodó politikának hű támasza meggondolni, hogy nem lehet nagyobb elítélése egy uralkodó politikának, mint ha azt mondjuk, hogy ezen politika következtében az ország lakosainak felerésze annyira el van keserítve, hogy közte a hazafias érzelmet föllelni nem lehet. Ezeket kívántam megjegyezni t. képviselőtársaim szavaira, egyébiránt kijelentem, hogy a Justh Gyula t. képviselőtársam által beterjesztett határozati javaslatot elfogadom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Horváth Gyula: T. képviselőház! Szavaim félreértetvén, azokat óhajtom megmagyarázni. (Halljuk!) Azt mondotta a t. képviselő ur, hogy én oly színben állítottam elő az ország lakosságának csaknem felét, mint a mely hazafiatlan, hazaáruló. Azt hiszem, a t. képviselőház ilyesmit nem hallott tőlem, mert én ebből nem mondottam egyetlen egy szót sem, valamint nem mondottam azt sem, a mit már négyszer tulajdonított nekem beszédében, hogy én a községi birót is kineveztetni kívánom. Én azt mondottam, hogy vannak az országnak mértföldekre terjedő vidékei, a hol a községekben oly közegek, a melyek hazafiság szempontjából megbízhatók volnának, nem találhatók. Szederkényi Nándor: Ez a hiba! Horváth Gyula: Már engedelmet kérek, felfogásom szerint nem helyes, nem igazságos, hogy akkor, midőn én valamit állítottam, a miért azon t. közegek, a kik magukat hibásaknak érzik, reám bizonyosan eléggé meg fognak haragudni, a képviselő ur még az ország összes lakosságának a felét is — a mi különben a statistikával határozottan ellenkezik, mert a fele nem idegen nemzetiségű — épen az én egyéniségem ellen uszítja, holott én annak a lakosságnak hazafiságát kétségbe nem akartam vonni és nem is vontam. Az pedig, hogy valaki hazafiság szempontjából megbizható-e, két factortól függ: először ő tőle magától, másodszor attól, a ki a megbízást adja, mert ez találhat meg nem bizhatónak valakit a nélkül, hogy az tényleg ilyen volna, ez tehát az én vélekedésem szerint súlyos bírálatot az illetőre nézve egyáltalában nem képezhet. Ezt akartam megjegyezni leginkább azért, mert a t. képviselő úrtól, a kinek módjában állott engem ezáfomi, ismétlem, nem volt igazságos és helyes, hogy akkor, midó'nő a. szavaknak oly nagy bőségével rendelkezik, az elnök urat egészen jogosulatlanul segítségül hívja. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök : T. ház! Szólásra senki sincsen feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját, Justh Gyula képviselő urat, az ellenindítvány beadóját, minthogy ellenindítványát tiz tag aláirta és a ministerelnök urat. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azok után, a miket a múlt ülésben elmondottam, csak igen rövid időre leszek bátor a t. ház figyelmét kikérni. (Halljuk.') A mai vita alatt egy igen t. szónok beszélt a községről, mint ősi intézményről és beszélt ezen törvényjavaslatról, mint olyanról, mely azt az ősi intézményt, az ősi községi szabadságot megkívánja semmisíteni. Megvallom, t. képviselőház, ezt épen egy oly képviselő úrtól, a ki ugyanazon beszédben a volt úrbéri viszonyok emlékeiről beszélt, nagyon kell csudálnom, mert azt csak mégis mindenki tudja, hogy községi autonómiáról Magyarországon 1848 előtt szólani nem lehetett, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl) 11*
