Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-219
21*. orsíágos ttlés április 3.1886. 53 a községekben az administratió ? Mely tényezőktől várható a községi administratió javulása? A községi administratió két tényezőn nyugszik, egyik a község lakossága, azok az elemek, a melyek hivatva vannak a község ügyeit intézni; a másik pedig a felsőbb hatóságoknak hatályos ellenőrzése és felügyelete. {Helyeslés baWélöl.) A mi .az elsőt illeti, ne ringassuk magunkat illusiókban erre nézve; nem évtizedek, hanem egy vagy két század fog elmúlni, mig hazánkban a nagy- és kisközségeket, nem a rendezett tanácsú városokat értem, az előbbiekben az értelmi és erkölcsi fejlettségnek azt a fokát fogják elérni a községi ügyek vezetésére hivatott közegek, hogy tevékenységük a község érdekeinek megfelelő legyen. Ezekre tehát nem számíthatunk. A másik tényező, a melytől várhatnók a községi administratió színvonalának emelését, azok a közegek volnának, a melyek hivatva vannak az ellenőrzés és felügyelet gyakorlására. De ez, t. képviselőház, már a törvényhatósági törvényjavaslat tárgyalása alkalmával lehetetlenné vált és igy az eredmény az lesz, hogy a törvényhozás alkothat ugyan egy többé-kevésbé értékes, többé-kevésbé czélszerü községi törvényt, de az életben meg fognak maradni ezután is mindazon nyomorúságok, melyek községi administratiónkat eddig is jellemezték. (Élénk helyeslés balfélől.) Justh Gyula: T. ház! {Halljuk!) A községek rendezéséről szóló törvényjavaslaton, mely most szőnyegre került, kétségkívül ugyanazon szellem vonul keresztül, mely a törvényhatóságok rendezéséről szóló, csak alig pár nap előtt letárgyalt törvényjavaslaton fut végig, (ügy van,! a szélső baloldalon.) Mindegyik rávall mesterére: mindkét törvényjavaslat főjellege, alapvonása a rideg központosítás {Igaz! ügy van! a szélső baloldalon) és a bureaueratia. Hogy mily rideg központosítás és bureaueratia fog ezen törvényjavaslat által behozatni, azt legjobban bizonyítja az, hogy G-rünwald Béla előttem szólott t. képviselőtársam a központosításnak ilyen magas fokát sokalja. (Derültség s tetszés a szélső baloldalon.) A törvényjavaslat indokolásában hangsúlyozva van, ép ugy, a mint hangsúlyozva volt a törvényhatóságokról szóló törvényjavaslat indokolásában is, hogy az önkormányzati jog továbbra is fentartatni szándékoltatik. Ha azután vizsgáljuk és figyelembe veszszük a törvényjavaslat szakaszait és szemébe nézünk azon újításoknak, a mely újítások javaslatba hozatnak, akkor azt tapasztaljuk, hogy a mig egyrészről egyetlen oly intézkedés sem foglaltatik az újítások között, a mely a községi önkormányzatot tágítaná, másrészről minden egyes újítás újabb békó a községi önkormányzatra. {Ugy van! Ugy van/ a szélső baloldalon.) T. ház! A jelen törvényjavaslat minden újítása oly erős gyámság alá helyezi a községeket, hogy ez által a községeknek öntevékenysége tetemesen korlátozva, szabad fejlődése megbénítva lesz. {Ugy van! a szélső baloldalon.) Mellőzve most, t. ház, azon új intézkedéseknek elősorolását, a melyek nem foglalnak magukban valami lényegesebb módosítást és nem bírnak elvi jelentőséggel, mindenekelőtt azon újításokra kívánok rámutatni, a melyek nézetem szerint a községi önkormányzatot tetemesen megcsorbítják, csaknem teljesen megsemmisítik.{Halljuk/) A községi szabályrendeletekre vonatkozólag az eddigi törvény akként intézkedett, hogy a község az általa alkotott szabályrendeleteket tartozott a törvényhatóságnak bemutatni és ha a törvényhatóság a legközelebbi közgyűlésben a szabályrendeletre vonatkozólag nem nyilatkozott, akkor az a községi szabályrendelet jóváhagyottnak tekintetett. Ezt az intézkedést fentartja ugyan az új törvényjavaslat továbbra is, azonban megtoldja azzal, hogy a helyhatósági szabályrendeleteket a törvényhatóság ezen kivül is bármikor megsemmisítheti. Kimondja továbbá a törvényjavaslat, hogy ugy a virilis, mint a választott bizottsági tagok igazolására vonatkozólag a közigazgatási bízottság által hozott másodfokú határozatok tovább nem felébbezhetők, de épen tartatik a belügyminister azon joga, hogy az eljárásban és határozatban előfordult lényeges hibák és törvénysértések miatt a főispán felterjesztésére az ügyet felülbírálja, illetőleg megsemmisíthesse. A törvényjavaslat eme intézkedése a legnagyobb önkénykedésre nyújt alkalmat, {Ugy van! a szélső balon) mert eltekintve attól, hogy határidőhöz nincs is kötve, hogy milyen idő alatt lehet a belügyministernek megsemmisítenie és illetőleg felülvizsgálnia a közigazgatási bizottságnak ide vonatkozó határozatát, azonkívül jogában lesz a t. belügyminister urnak a képviselő-testület alkalmatlan elemeit a képviselő-testületből eltávolítani. {Ugy van/ a szélső baloldalon.) Azonfelül ezen intézkedés még méltánytalan és igazságtalan is annyiban, a mennyiben sokkal több jogot biztosít az államhatalom képviselőjének, mint az egyesnek, mert a közigazgatási bizottságnak ide vonatkozó határozata csakis a főispánnak, az államhatalom képviselőjének kérelmezésére lesz megsemmisíthető, míg a netán sértett magánfélnek hasonló jogorvoslattal élni nem lehet, {ügy van! a szélső baloldalon.) Hasonló mér;ű Önkénykedésre ad alkalmat a törvénynek azon intézkedése, hogy azon fegyelmi határozatok is, a melyek ellen felebbezés nem intézhető, felülvizsgálat végett a főispán által a belügyministerhez felterjeszthetők legyenek. A választó közönség jogait csorbítja azon újítás, hogy a nagyközségekben ezentúl a jegyzői | és az orvost, nem ugy, mint a hogy eddig volt
