Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-217
217. országos ülés máresdE- SÍ. 1886. :}h ségen nyugszik, ha az alsóbb tisztviselőnek mindig jogában állana a felsőbb tisztviselő rendeletének törvényességét vizsgálni ? Kérem ennélfogva, méltóztassanak változatlanul elfogadni a bizottság szövegezését. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 94. §. ellenében Mocsáry képviselő ur fentartatni kívánja az 1870 : XLII. törvényczikk 81. szakaszát. A kérdés az lesz, fentartja-e a ház a 94. szakaszt a bizottság szövegezésében, szemben a Mocsáry képviselő ur módosítványával, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Igen / Nem /) Kérem azon képviselő urakat, kik fentartják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége változatlanul fentartotta a 94. szakaszt. Következik a VIII. fejezet. Rakovszky István jegyző (olvassa a VIII. fejezet czímét a 95. és 96-ik szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök; E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi bizottság 293. számú jelentése „az Egyptom pénzügyei rendezése ügyében Londonban 1885. márczius hó 18-án kötött nemzetközi egyezménynek és a Londonban 1885. Julius 25-én kelt nemzetközi nyilatkozatnak beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a bizottság jelentését méltóztatik felolvasottnak venni (Felolvasottnak veszszük!) és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Egyptom pénzügyi helyzete a legutóbbi években részben az ott kitört zavargások folytán, részben pedig más körülményeknél fogva nagyon megromlott. Minthogy pedig a pénzügyek ily megromlására befolyással voltak egyfelől a politikai események, másfelől pedig az 1882-iki nagy alexandriai pusztulás is, igen sok nemzetközi érdek érintve lett azon helyzet által, melybe ezen körülménynél íogva Egyptom jutott. Nem tisztán pénzügyi szempontból ítélendő meg, hogy Egyptom ilyen helyzetben van. Ez inkább Egyptom belügyi dolga volna, de mert Egyptom az európai nemzetközi és a keleti politikai események folytán fontos góczponttá lett, minden európai hatalom közös érdekévé vált, hogy Egyptomnak ugy politikai, mint pénzügyi viszonyai legalább is annyira rendeztessenek, hogy az európai érdekeket veszélyeztető újabb zavarok és válságok Egyptombanne keletkezzenek. Ezen szempontok voltak mindenkor irányKÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XI. KÖTET. adók az európai hatalmakra nézve, melyek ennek következtében az európai érdekekkel ellentétben álló politikai, diplomatiai vagy pénzügyi változásokat nem tűrtek. Természetes tehát, hogy midőn az alexandriai nagy válság következtében ott nagyon sok európai és különösen ezek között osztrák és magyar állampolgár jelentékeny károsodásokat szenvedett s a megbecsült károkért vállalt kötelezettségeket az egyptomi kormány beváltani képes nem volt, azon általános pénzügyi deroute folytán, melybe Egyptom, részint a zavargások, részint, miként volt szerencsém említeni, más események folytán jutott: az európai kormányoknak kiváló gondját képezte, hogy egyfelől az egyptomi kormány azon helyzetbe jusson, hogy e tekintetben elvállalt kötelezettségének eleget tehessen, másfelől pedig valami lehető rendezés, hozassék ott létre, mert különben a netalán ismétlődhető zavargások és válságok következtében az európai érdekek igen élénken sújtathatnak. A rendezésre az angol kormány tartotta magát hivatottnak első sorban, a mennyiben Egyptomot ő occupálta volt és oly javaslatot terjesztett az európai hatalmak elé elfogadásra, melyet azok nagy része, köztük első sorban Francziaország, elfogadhatónak nem tartott. Különösen három oly pontja volt a javaslatnak, melyben az európai érdekeket, részben pedig és első sorban természetesen Francziaország a maga érdekeit találta sértve. Anglia tudniillik azt javasolta, hogy az Egyptom pénzügyeiben beállott zavar rendezése czéljából felveendő kölcsönt, a mely akkor nyolcz millió fontban állapíttatott meg, ő maga fogja nyújtani, illetőleg azért a jótállást elvállalja, de azon feltétel alatt, hogy az Egyptom minden kiadásai között első sorban következzék, angol jótállás alatt álljon és az összes államadósságok egy fél perczent adó alá vettessenek, a Daira, valamint az alexandriai kikötő, a távírda jövedelmei, szóval mindazon jövedelmek, melyek a régi adósság fedezetére szolgáltak, tisztán az angol bankba folyjanak és mind az ellenőrzést, mind a kezelést Anglia a maga kezébe akarta concentrálni. Ezen javaslatok ellen első sorban Francziaország, később az európai hatalmak általában kifogást tettek, azért, mert észrevették, hogy Anglia törekvése az, hogy Egyptom felett ugy politikai, mint pénzügyi tekintetben, sőt bizonyos mértékben kereskedelmi szempontból is az ellenőrzést, sőt direct beavatkozást és kezelést kizárólag gyakorolja és ez által minden más európai hatalom befolyását paralysálja és a kereskedelemben is mindazon monopolisticus törekvést érvényesítse, a mely Angliának mindig kiváló irányát képezi. Francziaország tehát ezen javaslattal szemben azon javaslatot tette, miszerint ne egy állam és ne specialiter Anglia, hanem az összes európai államok vegyék a pénzügyek 5
