Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-235
236. országos llé* május 7. 1886. 357 tudom, miután a t. honvédelmi minister ur helyben hagyta, hogy igenis, kivihető. Azt mondja az indokolás, hogy a rendes szolgálati idő meghosszabbítása czélra nem vezető, nemzetgazdászatilag hátrányos, pénzügyileg elviselhetetlen lenne. De hát mi egyéb ez a törvényjavaslat, t. képviselőház? Hisz a törvényjavaslat 5. §-ának utolsó pontjából világosan látszik, hogy ezen népfölkelésnek első osztálya, tudniillik a 32—37 év közötti, semmi egyéb, mint másodosztályú póttartalék. Épen ngy használható, mint a többi tartalék, azon különbséggel, hogy ezek közé még azok is besoroztatnak, kik a rendes szolgálat alól valami utón felmentettek. Azt mondja az indokolás, hogy az az alap, melyre a népfölkelést az 1868:XLII. törvény czikk fektette, tudniillik, hogy önkéntesekből alakíttassák, ma már nem elegendő. Hogy nem elegendő, azt nem tudnám, hogy mivel lehetne indokolni, hanem hogy Magyarországnak az ellenség kiverésére népfölkelésre nincsen szüksége, megmutatta 1848—49-ben. Az előttem a törvényjavaslat és az indokolásban szintén feltűnő, hogy az indokolás mindig csak szervezésről, bekeretezésről beszél; a tanításról azonban mélyen hallgat, pedig azt hiszem, hogy nem csalódom és kimondhatom bátran, hogy a tanulatlan tömegek ép ugy használhatatlanok, mint a szervezetlenek. Ha ez áll, akkor tanítani is keli ezeket a népfelkelőket, mert természetesen ezek legnagyobb része nem csak hogy a védő mozdulatokat nem tudja, hanem a legnagyobb rész még a fegyverrel való bánáshoz sem ért. Már pedig azt fel sem teszem a t. minister úrról, hogy ily tanulatlan tömegeket, a kik még magukat védelmezni sem tudják, akarná az ellenség elé, tehát mészárszékre küldeni. (Zaj.) Tanítani kell biz' azt, még pedig nemcsak a katonai mozdulatokra, hanem a fegyverrel való bánásra is, ha ugyan nem kaszával akarja őket az ellenség elé küldeni. Eri ugyan a kaszával való harczolásnak nem akarok itt derogálni, mert az ilyen kaszás seregek megverték a zsoldos seregeket s kivált mig a hátúitöltő fegyverek nem voltak, igen szép munkát tudtak végezni. Fényesen bizonyítja ezt a lengyel népfölkelés. Hanem csak azt az egyet ajánlom a t. minister urnak a figyelmébe, hogy a kaszával való harczoláshoz igen nagy lelkesedés kívántatik, ez pedig mai napság kiment a divatból és ilyen lelkesedést Magyarországon csak kétféle ellenséggel szemben tudnak képzelni. Azokkal szemben azonban nem volna népfüíkelési törvényre szükség. A javaslat 6. §-a a fölkelőket behivatásuktól fogva elbocsátásukig a hadi törvények alá helyezi. Azt hiszem, hogy erre is meg kell őket tanítani; mert hiszen a polgárember tudja ugyan azt, hogy ha valamely kisebb csínyt tett, azért, mint kihágásért megbüntetik; hanem azt nem tudja, hogy ezekben a katonai törvényekben a szakaszok végén egymást éri az akasztófa és a golyó. Tehát meg kell neki magyarázni, hogy a mi otthon kihágás, az már itt kötél vagy golyóhalál. Tehát tanítani is kell a fölkelőket, mint ezt Beöthy t. képviselőtársam mondta. De ugyan kérdem a t. minister úrtól, hogy ez a tanítás, begyakorlás, mikor és hogyan fog történni? Mert nagyon tartok tőle, hogy az adót fizető polgároktól ez a tanítás nagyon sok drága időt fog elrabolni, a mire pedig, hogy ezt a szerencsétlen államot hadseregestül adósságostól eltarthassa, bizony nagy szüksége van. Az indokolás következő szavaiból, hogy (olvassa): a népfölkelés „az ország belsejében szükséges vár- és helyőrségre, határőrségre, a hadszínhely előkészítésére a stb. fog használtatni, azt következtetem, hogy mindezeket nem akarják a harczoló hadsereggel végeztetni. (Zaj. Szónok néhány pillanatig szünetet tart.) Minthogy az első osztálya népfölkelők beosztatnak, ez is hadsereg. A második osztályú keléssel ..... (Nagy derültség. Szónok szünetet tart.) Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédjét megszakítás nélkül folytatni. Margittay Gyula: Nem lehet beszélni ily zajban. Elnök í Az természetes, hogy ha a képviselő ur közben-közben megáll, majd pedig valamit felolvas, a csend nem tartható. (Élénk helyeslés a jobhon és a középen.) Margittay Gyula: Ugy látszik a kisebb jelentőségű műveletekkel a másodosztályú népfölkelők fognak megbízatni. Nézzük, hogy a többek közt ez az úgynevezett harczszinhely előkészítése miből áll! Ez áll a hidak, futó esnem futó sánczok készítéséből, utak egyengetéséből és akadályok elhárításából. Ez különben általában ismeretes, de azt nem tudja mindenki, hogy mindezen műveletek a harczsorok előtt s nem azok háta mögött szoktak történni. Tehát azokat a szegény, idősebb, családos fölkelőket oda méltóztatik küldeni előre? (Derültség.) Ha pedig nem méltóztatik oda küldeni, akkor bizonyosan hátul készítik elé a harcz színhelyét. (Derültség a szélső haloldalon.) Azaz, hogy a Rückwäts-Conzentrirung megtörténhessék, hogy a szaladó seregnek legyen hol elbújnia, különben ez is helyes, mert egy szép visszavonulás sokat érhet. (Derültség a szélső baloldalon.)
