Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-234

234. orseégos ti és májas B. 188*. gf | tekintetben. Már pedig mi, a kik a függetlenség elvét valljuk, a kik Magyarország függetlenségét akarjuk, az osztrák hadügyministernek, vagyis a Reichs-Kriegsministernek ilyen jogokat hogyan szavazhatnánk meg ?! (Ugy van! a szélső baloldalon^) Nagy közjogi sérelem az is, hogy a népfölkelés nem az országgyűlés határozatára szólittathaíik zászló alá. Én elismerem a koronás főnek hadüzeneti jogát, de ha már a honvédség használatánál is bizonyos kikötéseket tett az országgyűlés, annyival inkább következik ebből logicailag az, hogy a népfelkelés zászló alá hívásának engedélyezését magának vindicálkatja a magyar parlament, a mely népfelkelés még inkább, sőt kizárólag polgárokból áll, mint a honvédség. Ugyanezért én e törvényjavaslatot megszavazni nem fogom. A többség azonban — nem vádképen, hanem szomorú resignatióval mondom — annyira begyakorolta magát a jogok feladásába, hogy nem kétlem, ezen nagy fontosságú jogot is készséggel fel fogja adni, ugy mint ezen javaslatban proponálta tik. {Igaz! Ügy van!) a szélső baloldalon.) Növeli még ezen jog feladását az a körülmény is, hogy a népfölkelési csapatok egyúttal eshetőleg külföldi területre is vihetők, mozgósíthatók, habár, mint ezt a t. honvédelmi minister ur enyhítőleg jelezte, az összeköttetés fentartására, tehát másodrendű szolgálatokra; de nem tagadhatja azt sem, hogy a hadsereg és honvédség fogyatékainak pótlására is felhasználható, tehát elsőrangú combattansként. Felesleges eonstatálnom, hogy ez sérelem, kivált ismét a hadügyminister által elkövetve. Már Ernuszt Kelemen t. képviselőtársam ráutalt tegnap azon körülményre, hogy még Finnország népfölkelése sem vihető kívül a határon az ottani tartomány gyűlés jóváhagyása nélkül. E szerint tehát önök még Oroszországnál is tovább mennek és több engedményt követelnek, mint az absolut uralkodó muszka. (Ügy van! Ugy van! a szélső baloldalon, Derültség a jobboldalon.) A harmadik igen lényeges közjogi intézkedés az, hogy a népfölkelés első osztályai, melyek a lényegesebb szolgálatban első rendben alkalmaztatnak, vagyis a 32-től a betöltött 37-ik évig és a 18—19 évesek a katonai büntető törvények és fegyelmi eljárás alatt állanak. Többször történt e házban ez ellen felszólalás, tegnap is szóba hozatott, hogy bizony ideje volna annak, hogy azon ósdi középkori, ma is fennálló katonai törvénykezés megszüntettessék s helyébe a mai kor színvonalának s a polgári törvénykezésnek megfelelő törvénykezés lépjen életbe. Valóban meg nem lóghatom, t. ház, hogy például egy ifjú, a ki leszolgálta sorhadi kötelezettségét, azután a honvédséghez jött és katonai szolgálata alól kikerülve polgári törvénykezés alá jutott, miképen jöhet KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XI. KÖTET. későbben mint polgár ismét az absolut eredetű és eljárású katonai törvénykezés alá. Nem a katonai fegyelmet értem, ez ellen nincs kifogásom, de a katonai büntető eljárást és igazságszolgáltatást hibáztatom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hivatkozom továbbá az esküre. Óhajtottam volna és nézetemet ez iránt a bizottságban ki is fejeztem, hogy tétessék bele a javaslatba egy pont, mely szerint a népfölkelés legalább a honvédséggel egyforma esküt tegyen, vagyis a trón és király iránti hűség mellett Magyarország alkotmányára is letegye az esküt. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Valóban nem látom be, t. ház, hogy midőn ő Felsége a király, megkoronáztatása alkalmával, nyilvánosan, ezrek meg ezrek előtt megesküszik az alkotmányra, miért ne tehetne ugyanolyan esküt az alkotmány és a törvények megtartására bármelyik katonája. Hiszen a legfőbb hadúr példáját követné és a közös hadsereg is mért ne esküdhetnék erre, a mire a honvédség esküszik, mely a harczmezőn kétségkivül nem fog hátrább állani az absolut esküt tevő közös hadseregnél. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) A népfölkelés első osztályára nézve, mely legelőbb kerül zászló alá — ugy hiszem nem követek el indiscretiót, mert a bizottság nyílt ülésében kérdeztem a minister úrtól, hogy minő esküt fognak ezek letenni — a minister ur azt válaszolta: ugy gondolja, hogy azon esküt fogják ezen első sorban alkalmazandók letenni, melyet az ugyanazon nemű többi csapat, vagyis más szavakkal, a közös hadsereg csapatai. Én ettől visszariadok, valamint visszariadok a népfölkelésnek a katonai törvénykezés alá vonásától. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mit szóljak az idegen nyelvű vezényletről, az idegen zászlóról? A népfölkelés fekete-sárga zászló alatt fog harczolni, német vezényszóval, miután előbb már magyar vezénylet alatt állott s miután magyar esküt tett, kénytelen újabban ama másik esküt letenni. Én nem tudom, mi olyan nagyon lényeges van abban a német vezényszóban, hogy annyira ragaszkodnak hozzá? A krimi hadjáratban négy nyelven vezényeltek az egyik táborban és egy nyelven a másikban. A négy nyelvű sereg sohasem jött confusióba és megverte az egy nyelvű oroszt. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Hivatkozom Mária Terézia korszakára, melyben a magyar nemzet dicsőséges erőfeszítéssel a megreszkettetett trónt Európa ellenében úgyszólván egyedül védte meg; a magyar ezredeket akkor még magyarul vezényelték és csak később hozta be II. József mint dauphin a magyar ezredekben a német eommandót. Ekkor a magyar ezredeket ugyancsak verték a németekkel együtt, vagyis az osztrákokkal együtt; nem használt az osztrák vezényszó, nem használt a „Nieder znm Gebét* ; mert azt is 41