Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-229

278 22Ü. országos ülés április 15. 1886. kiszabott rendbírság ellen utólagos igazolásnak van helye". Orbán Balázs: T. képviselőház! (Halljuk!) Én magam is azon módosítást akartam beadni, a melyet Sághy Gyula t. barátom tett és igy igen természetes, hogy ahhoz hozzájárulok; mert t. ház, én megengedhetőnek nem tartom, hogy létezhessék oly büntetés, a mely ellen jogorvoslatnak, tehát felebbezésnek helye ne legyen. Hiszen, t. ház, ha azt elfogadnók, hogy a szolgabíró, vagy a polgármester mindannyiszor, valahányszor neki kedve van, rendbüntetést alkalmazhat, ezzel oly eljárás állapíttatnék meg, mely tálhaladja még a katonai szigorú fegyelmet is, mert ott meg van engedve a megbüntetett szegény katonának, hogy legalább rapportra mehessen felebbvalójához, mig mi itt el akarjuk zárni a szegény megbüntetett elöljárót attól, hogy jogorvoslatot kereshessen, felébb valójának néha szeszélye, néha rossz kedve ellen, a melylyel mindannyiszor, a mennyiszer neki tetszik, tehát mindennap is megbüntetheti öt és tiz forinttal azt a szegény elölj árát. Épen azért, mert ezen büntetések a csekély fizetésű, vagy fizetéssel el nem látott alantas közegre alkalmaztatnak, azok igen terhelők. A t. előadó ur által felhozott analógiát egyáltalán nem fogadhatom el, mert ezen analógia semmikép sem alkalmazható ide, mert hogy a magas állású tisztviselőkkel szemben elfogadta a ház a felebbezés kizárását, abból nem követkézhetik, hogy a szegény falusi elöljárónak e jogorvoslatot ne adjuk meg. Különben is az említett javaslat még nem törvény, azon még mindig lehet segíteni. Ennélfogva én a felebbezés megadását óhajtom közerkölcsiségi tekintetből, azért, hogy az elöljárók emberi méltósága, függetlensége megóvassék, nem lévén egyéb ez az intézkedés, mint hatalmas kortesfegyver a hivatalnokok és kormány kezében, a melynél fogva azon szegény falusi elöljárók,, a kik önállóan gondolkoznak, a kik emberi és polgári jogaikhoz ragaszkodnak, oly büntetésnek és vexatiónak tétetnek ki, a melyeket elviselni nem lehet. Én tehát mindez okoknál fogva Sághy Gyula képviselő urmódosítványához faozzájáráluk.(Ii{%esZe,s a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sínesen feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Minthogy az előadó ur is nyilatkozott már, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. A 105. §-hoz Sághy Gyula képviselő ur adott be módosítványt és a^on esetre, ha az el nem fogadtatnék, Olay Szilárd képviselő ur adott be egy indítványt, mely a szakasz végére, mint új bekezdés illesztendő be. A kérdés tehát az, elfogadja-e a ház a szakaszt a bizottság szövegezése sz rint, szemben a Sághy Gyula képviselő ur módosítványával, igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a szöveget fentartja és igy Sághy Gyula képviselő ur módosítványa elesett. A szakasz végére Olay Szilárd képviselő ur egy új bekezdést kivan beillesztetni. Kérdem at. házat, méltóztatik-e Olay Szilárd képviselő ur módosítványát elfogadni, vagy nem ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el, marad a szerkezet. Tibád Antal jegyző (olvassa a 106. §-t.) Vámos Béla: T. ház ! A fegyelmi törvényjavaslat 16. szakaszánál módosítványt voltam bátor benyújtani, mely elfogadtattot, megfelelő lévén az eset, bátor vagyok minden indokolás mellőzésével itt ugyanazon módosítványt elfogadásra ajánlani. Tibád Antal jegyző (olvassa): Módosítvány. A közigazgatási tisztviselők, a segéd- és kezelő személyzet tagjai ellen fegyelmi eljárásról szóló törvényjavaslat 16. szakaszához. Ezen szakasz első bekezdése a „cselekmények folytán" szavakig kihagyandó s a mellőzött szövegrész helyére teendő: „A fennálló törvények és törvényes szabályok alapján bűntettnek, vétségnek vagy kihágásnak tekintendő." A 16. szakasz 2. bekezdése egészen mellőztetvén, annak helyére a következő szöveg lesz iktatandó: „Ha a közigazgatási úton az arra fentebbiek szerint jogosult hatóságok valamelyike által elrendelt vizsgálatból az tűnnék ki, hogy a fenforgó cselekmény nem csupán fegyelmi eljárás útján megtorolható vétséget, hanem a fennálló törvények és törvényes szabályokhoz képest büntetendő cselekményt képez; akkor azon esetben, ha a fenforgó vétség már tisztán fegyelmi szempontból is, a hivatalból való elbocsátás kimondását teszi szükségessé, a fegyelmi eljárás a büntető eljárásra való tekintet nélkül folytatandó és befejezendő, de az alispán vagy a közigazgatási bizottságfegyelmi választmánya által a királyi ügyészség, illetőleg királyi járásbíróság — 1880.-XXXVII. törvényczikk 40. szakasz — vagy az eljárásra hivatott közigazgatási hatóság — 1880: XXXVII. törvényczikk 41., 42. szakaszok — a büntető elj megindítása végett szükséges adatok közlése mellett értesítendő; ha pedig a fenforgó vétségek a hivatalból elbocsátást tisztán fegyelmi szempontból nem indokolják, az iratok azonnal áttendők, mely esetben a további fegyelmi eljárás a bűnügynek jogerős ítélettel befejezéséig függőben tartandó. Az ilyen bűnügyek a bíróságok által mindenkor soron kívül tárgyalandók". Dárdai Sándor előadó: A módosítvány egyértelmű azzal, a mi a fegyelmi törvényjavaslat 16. szakaszánál elfogadtatott, ennélfogva, hozáz-