Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-229
276 21 *- országos filés április 15. I8SR. Gyula képviselő ur ezen szavakat kívánja beiktat- | tatni: „Ugy azonban, hogy a rendezett tanácsú városokban az a) pont szerint a polgármester által kiszabandó birság minden esetre az illető város szegény-alapja javára fordítandó." Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a Sehmidt Gyula képviselő uraltál javaslatba hozott szöveget elfogadni, igen vagy nem? {Igen!) E szerint Sehmidt Gyula képviselő ur szövege elfogadtatik. Következik a 96. §. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Elnök: Elfogadtatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 97.§-t). Petrich Ferencz : T. ház! Ezen szakasznál ismét azon észrevételem van, hogy nemcsak a dorgálás a szolgabirák hatalmába adatik, de sőt az illető tisztviselő minden felebbezésre való jog nélkül a szolgabíró tévedése esetén is üldözésének és személyes ellenszenvének is határozottan ki van téve, már pedig én oly hivatalnál, a hol valaki áldozatkészséggel vállal el oly teendőket, a melyek nagy felelősséggel járnak, ezt legkevésbé sem látom helyén. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Hiszen látjuk azt az egész közigazgatási törvényeinkben, hogy a főispántól végig le minden hivatal kenyérkeresetté vált. A községi elöljáróság az egyedüli, a hol a legnagyobb műveltséggel és legnagyobb képzettséggel biró emberek találkoztak és az egyes vállalkozó ember elvállalta maga a község ügyeinek rendezését; tette ezt addig, a mig ezért kellő tiszteletben és elismerésben részesült; de most, mikor egy esetleg csekélyebb képzettségű szolgabíró önkénye szerint dorgálhatja az illetőt, az illető felebbezési joga nélkül pénzbirsággal büntetheti, hogy ez esetben, t. ház, ki lesz az, a ki az önkénynek alávesse magát, különösen egy mivel- ! tebb egyén, egy kevesebb képzettséggel biró egyénnek, egyáltalán nem tudom. Én, t. ház, egyéb változtatást e szakaszon tenni nem kívánok, de az első pontot, megvallom, nagyon meggondolatlanul oda vetettnek tartom és azt kérem kihagyatni, mert hiszen egy cseléd is fel van az alól mentve, hogy gazdája önkényének legyen kitéve; saját cselédjére a gazda sem róhat bírságot bírói ítélet nélkül. Epén csak a községi biró legyen ennek kitéve ? Én tehát kérem az első sort kihagyatni, a második sor elébe pedig nagy „A" betű volna teendő, mert ez kezdőbetű lesz ; a második sor végén lévő „azonban" szó pedig ki volna hagyandó. (Helyeslés a szélső baloldalon). TÖrs Kálmán jegyző (olvassa a módosítványt.) Dárdai Sándor előadó: T. ház! Csak azt kívánom megjegyezni, hogy arról szó sem lehet, hogy a hol birság szabatik ki, felebbezésnek nem volna helye, mert a második bekezdésben meg van mondva, hogy midőn birság azabatik ki, mindig felebbezésnek van helye; pusztán és egyedül csak a szóbeli megdorgálás az, mely ellen a felebbezésnek nem adatik hely s én azt hiszem, ez annál inkább helyes, mert hisz méltóztatott a t. ház korábban a rendbüntetésre nézve is elfogadni , hogy az ellen sincs felebbezésnek helye. Kérem tehát, méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés johbfelől.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. A vitát bezárom, következik a szavazás. A 97-ik §-hoz Petrich Ferencz képviselő ur adott be módosítványt. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a beadott módosítványnyal szemben az első bekezdést a bizottság szövegezése szerint fentartani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik fentartják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség fentartja a szöveget s igy a módosítvány elesett. A szakasz többi része nem támadtatván meg, az elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa a 98-103. §-ohat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 104. §-t.) Sághy Gyula: T. ház! A 104. §. első bekezdésében az mondatik ki, hogy „a hivatalától felfüggesztett előljáró, a segéd- és kezelő személyzet tagja, ha fizetéssel bir, a felfüggesz tés tartamára fizetésének feléig terjedhető ellátásban részesítendő". T. ház! Nem hiszem, hogy ezen kifejezéssel „feléig terjedhető" az czéloztatott volna kimondatni, hogy bármely ininimumon alul terjedhet ezen ellátás, hanem azt hiszem, csak a maximum kimondása czéloztatott. De, ha a szöveg igy marad, akkor a minimum bármenynyire leszállítható, esetleg a fizetés ötödére, hatodára is, a mi aztán ellátásnak egyáltalában nem tekinthető. Azt hiszem, ez csak elnézésből szövegeztetett igy s annál inkább vagyok hajlandó ezt feltételezni, mert a fegyelmi törvényjavaslatnak az ép most elfogadott 4. §-ban egyenesen ki van mondva, hogy a hivatalától végérvényesen felj függesztett tisztviselő, a segéd- és kezelő sze! mélyzet tagja, a felfüggesztés tartamára lak| pénz illetőségén felül, fizetésének egy harmad | részéig terjedő és feléig felemelhető ellátásban \ részesítendő. Tehát maga a conformitás is megkívánja, | hogy e 104. §. összhangba hozassák a fegyelmi I törvényjavaslat 4-ik szakaszával. De nem tartom i szükségesnek, hogy az oly hosszasan fejeztessék ! ki, mint ott, mert ez rövidebben is elég világosan kifejezhető. Azért részemről a következő ] módosítást ajánlom: „A 104. §. első bekezdé-
