Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-229
'221. országos ülés (iprilis 15. 1888, 271 ható a büntetőjogi felelősség: a „kötelesség-elmulasztás" kifejezést óhajtanám felvétetni. (Helyeslés). Mindezeket tekintetbe véve, bátor vagyok a 15. §-hoz a következő módosítványt benyújtani: „E szavak után: „Mikor válik" teendők a következők „büntető cselekményben" ; továbbá e szavak helyett: „elhanyagolása vagy az azzal való visszaélés" teendők a következők: „elmulasztása, vagy hivatali hatalmával való visszaélés". Ajánlom módosítványom elfogadását. {Helyeslés.) Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a módosítványt). Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk!) Miután a beadott módosítvány ugyan azt, mi e szakaszban kimondatni szándékoltatik, helyesebben és tisztábban fejezi ki, én a magam részéről hozzájárulok. (Helyeslés jőbbfelől.) Elnök: T. ház! Vámos Béla t. képviselő ur a 15. §-hoz két irányban adott be módosítást. Az egyik módosítás vonatkozik az első sorra, a melyben előforduló ezen szavak után „Mikor válik" beillesztetni kívánja „büntetendő cselekményben". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a bizottság szövegezését e módosítással szemben változatlanul fentartani, igen vagy nem. (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem tartatik fenn és igy Vámos Béla t. képviselő ur módosításának ezen része elfogadtatik. Továbbá a második sorban előforduló ezen szavakat: „ elhanyagolása vagy azzal való visszaélés" megváltoztatni kívánja a t. képviselő ur akként, hogy ezek helyett tétessék „elmulasztása, vagy hivatali hatalmával való visszaélés" (Elfogadjuk !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy ezen módosítvány is elfogadtatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 16. §-f). Vámos Béla: T. ház! (Halljuk!) Ezen szakasz mindkét bekezdéséhez leszek bátor módosítványt benyújtani; azonban előre jelzem, hogy inkább csak helyesebb és szabatosabb formulázás czéljából. Ezen szakasz, mint méltóztatik tudni, a törvényhatósági tisztviselők segéd- és kezelő-személyzetének azon cselekményeire vonatkozik.a mely cselekmények egyfelől vagy bűntettek, vagy vétségek, vagy kihágások, másfelől rendszerint azzal a sajátsággal, azzal a jelleggel bírnak, hogy valamely fegyelmi vétség tényálladékát foglalják magukban. E cselekményeket illetőleg a 16. §. első bekezdése azon helyes elvet alkalmazza, hogy a mennyiben ezek büntettek, vétségek, valamint kihágások, annyiban a vizsgálat ezek felett a büntető eljárás szabályai szerint folyik. Ezen elv kétségkívül helyes elv, mert megfelel a büntető igazságszolgáltatás czéljainak és azon nagy követelménynek, hogy a polgárok a törvény és törvényszék előtt egyenlők legyenek. Csakhogy ezen elvet a 16. §. első bekezdése nem fejezi ki kimerítöleg, mert ezen bekezdés csak a büntető törvény 1878 :V., továbbá azl879:XL. törvényczikk alapján büntetendő cselekményeknek minősíthető cselekményekről szól. Már pedig a büntetendő cselekmények egész körét a büntettek, vétségek és kihágások összes számát a büntető törvények nem merítik ki. Méltóztatnak tudni, hogy már az életbeléptetési törvény az 1880: XXXVII. törvényczikk több régi büntető törvényt továbbra is hatályban tart és azóta is keletkeztek külön törvények, a melyeknél fogva valamely cselekmény büntetendő cselekménynek tekintendő. Ehhez járul még az is, hogy fennálló törvényeink értelmében törvényes sza bályok, ministeri rendeletek, helyhatósági szabályrendeletek is vannak, melyek valamely cselekményt büntetendő cselekménynek nyilvánítanak. Mindezt tekintetbe véve, hogy e szakasz szövegezése a büntetendő cselekmények egész körét magában foglalja, bátor vagyok a következő módosítványt hozni javaslatba: „A 16. §. első bekezdésének egy része kikagyassék és helyébe tétessék a következő: „a fennálló törvények és törvényes szabályok alapján bűntettek, vétségek és kihágásoknak tekinthető cselekmények folytán". A többi azután marad. Ugyancsak van módosítványom a 16. §. második bekezdéséhez is. Ezen bekezdés az iránt intézkedik, hogy midőn valamely cselekmény fegyelmi eljárás tárgyát is képezi, nemcsak a büntető eljárás tárgyát, akkor a két eljárás miként foganatosíttassák s miként hajtassék végre. Altalános elv gyanánt azt mondja ki e bekezdés, hogy mihelyt a fegyelmi vizsgálatot foganatosító hírtóság észreveszi azt, hogy a fenforgó cselekvény olyan, hogy valamely büntetendő cselekvény jelenségeit foglalja magában, a fegyelmi eljárást azonnal félbeszakítja és a büntető eljárás megindítása czéljából az iratokat átteszi az illető hatósághoz; a fegyelmi eljárás pedig függőben marad, mig a büntető eljárás befejeztetik. Ezt mondja az általános szabály; de ezen szabály minden körülmények közt nem alkalmazható. A gyakorlati életben a végletekig víve, inconventiákat szül. Vannak esetek, midőn a fenforgó fegyelmi vétség olyan, hogy hivatalvesztéssel büntettetik, a fegyelmi vétség tényálladéka függetlenül a büntető eljárástól megállapítható és tekin tet nélkül a büntető eljárás eredményeire, igazságosan elbírálható. Ez esetben kívánatos, hogy a fegyelmi eljárás a büntető eljárástól függetlenül és azzal párhuzamosan foganatosíttatik; mert ha a fegyelmi eljárás folytatása ilyenkor is a büntető eljárás befejezésétől tétetnék függővé, ebből a