Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-228

221. országai ftlé» április !4. 1886. 357 legyen.benne az igazság kiderítésének, az igaz­ságos ítélet lehetőségének minden garantiája. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Már most, t. ház, az igazságot és az önkénynek kizárását nemcsak a tisztviselő érdeke követeli, hanem ez a közszabadság egyik leg­nagyobb érdeke is: mert csak akkor, ha a tisztviselő a kellő önérzettel és önállósággal hir, ha biztosítva van, hogy ha ő kötelességét teljesíti, semmiféle veszélynek, semmiféle hatalmi érdeknek áldozatul nem esik, várhatjuk tőle a törvények részrehajlatlan végrehajtását és a köz­érdek erétyes képviseletét. (Igaz/ TJgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Mert ellenkezőleg, ha a tisztviselő látja, hogy állása bizonytalan, hogy minden oldalról veszélyeztetve van egy részrehajló hatóságokból álló fegyelmi bíróság által, hogy veszélyeztetve van a fegyelmi eljárás hiányos volta által: akkor ig-en természetes, hogy az önérzet a tisztviselő­ben nem lesz meg, pedig a nélkül az önérzet nélkül a legalaposabb elméleti és gyakorlati képzettség mellett lehet ugyan igen ügyes bureaucrata, de tisztviselő a szó nemesebb és maga­sabb értelmében nem lehet soha. (Igaz! TJgy van! a bal- és szélső ha ] oldalon.) Ezért, t. iiáz, az olyan tisztviselők, a kik ezen önérzettel nem bírnak, a kiknek adása veszélyeztetve van, a kik remegnek azon állásért, melyet elfoglalnak: a közszabadságnak leg­nagyobb veszélyeztetői, mert csak az ilyen tisztviselők készek arra, hoay a hatalomnak tör­vénytelen intentióit megvalósítsák. (Igaz! TJgy van! a bal- és szélső baloldalon ) A kérdés t. ház, most az, hogy ezen törvény­javaslat miként felel meg ezen magasabb szempon­toknak ? T. ház, itt mindenekelőtt figyelembe jön a fegyelmi birós&g. (Halljuk!) Győry Elek t. ba­rátom igen alaposan fejtegette azt, hogy azon fegyelmi bíróság, melyet a törvény megállapít, részrehajlatlan nem lehet és hogy a tisztviselőkre nézve a legnagyobb veszély az, hogy leginkább a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányát tartotta szem előtt, de nem érintette magát a köz­igazgatási bizottságot, a melynek pedig meg van azon joga, hogy a tisztviselőkre, különösen azon tisztviselőkre nézve, a kik az ő tagjai, fegyelmi eljárást és ezzel összefüggésben természetesen fel­függesztést is rendelhet el. Ha a közigazgatási bizottság összeállítását látjuk, azt veszszük észre, hogy a közigazgatási bizottságban öt megyei tiszt­viselő van, beleértve magát az alispánt is, a ki, ha a főispán akadályozva van, abba a helyzetbe juthat, hogy elnököl a közigazgatási bizottságban. Most, ha egy ilyen fegyelmi eljárásról van szó, mi következik be a közigazgatási bizottság ülésé­ben? Az, hogy a közigazgatási bizottság megyei tisztviselő tagjai abba a helyzetbe juthatnak, hogy KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XI. KÖTET. egymás ellen rendelhetnek el fegyelmi eljárást, sőt az elnök és a közigazgatás főnöke ellen is; és ugyanakkor, ha a szükség ugy hozza magával, elrendelhetik azt, hogy az alispán, a közigazgatás főnöke a megyében és a közigazgatás elnöke, "íe­gyelmileg függesztessék fel. En azt hiszem, hogy ez unicum az összes fegyelmi szervezetek között. (Helyeslés a baloldalon.) Először lehetetlenné teszi az elfogulatlansá­got, az igen természetes, mert a közigazgatási bi­zottságnak tisztviselő tagjai vagy jó barátságban élnek egymással és akkor elnézők egymás iránt; vagy pedig ellenséges indulattal viseltetnek egy­más iránt, vagy mondjuk, egyik közülök aspirál az alispáni állásra, annyira minden lélektani ok meg van adva, hogy az illetőt kiüldözzék. {Igaz! TJgy van I a baloldalon.) Mert hiszen, nagyon jól tudjuk, hogy az ab ispáni állás rendkívül érzékeny és talán elég, hogy az alispán ellen a fegyelmi eljárás rendeltessék, hogy a megyében lehetetlenné legyen téve. Min­denütt, a hol fegyelmi eljárást szerveztek, minde­nütt arra törekedtek, hogy a fegyelmi eljárás tár­gyilagos legyen s oly forumot állapítsanak meg, a mely először magasabb állású elemekből áll és másodszor, a mely távol áll attól a testülettől, azon tisztviselői kartól, a melyre az eljárás kihat. De hogy emberek egymás felett, vagy pláne elöljáró­juk felett fegyelmi felügyeletet gyakoroljanak, erre példa a világon nincs. (Igaz! Ugy van! a bal­oldalon.) Egy másik anomália az, hogy a közigazga­tási bizottság egyszersmind felebbezési hatóság, az alispán, illetőleg a polgármester által hozott fegyelmi ítéletekkel szemben. Ez megint nagyon megnehezíti az igazságos ítéletet a második fok­ban, mert az alispán igen tekintélyes tisztviselő s az ő határozatát, meg lehet épen az ő elnöklete alatt, nem igen lesz hajlandó megváltoztatni a közigazgatási bizottság. De egyébként is az al­ispán, vagy a főjegyző, a ki mint előadó működik a megyékben, ezekben az; ügyekben pressiója alatt fog állani és az előadás is elfogult lesz, mert igen természetes, hogy az alispán vagy a főjegyző ugy fog igyekezni a dolgot előtüntetni a második fó­rum előtt, hogy az az ő ítéletének megváltoztatá­sára ne vezessen Itt tehát az elfogulatlanság, az igazság ismét lehetetlen a fegyelmi hatóságnak ilyen szervezete mellett. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Hogy az igazság szelleme nem lengi át e törvényjavaslatot, arra t. ház még egy példát hozok fel, melyet igen t. barátom bizonyára csak azért nem említett, mert nem akart hosszabb fej­tegetésekbe bocsátkozni, ez a felfüggesztés követ­kezménye a tisztviselőre nézve. (Halljuk/ Halljuk!) Ez oly súlyos és oly igazságtalan, hogy valóban nem vagyok képes felfogni, miként tűrhette meg: 33

Next

/
Thumbnails
Contents